Svájc a bevándorlásról szavaz
Vasárnap népszavazást tartanak Svájcban a bevándorlás szabályozásáról. A szavazást és annak eredményét egész Európában nagy érdeklődéssel figyelik.
Az alpesi országban igenre és nemre buzdító plakátok láthatók az utcákon, akár egymás mellett is. Az IGEN az sugallja, hogy a bevándorlók hozzásegítik az országok a fejlődéshez, míg a NEM mellett érvelő plakát szerint a tömeges bevándorlás árt Svájcnak.
A jobboldali Svájci Néppárt szavazást kezdeményezett a bevándorlók szabad mozgásának betiltásáról és szigorú kvóták bevezetéséről.
Svájc nem tagja az Európai Uniónak, de az EU-s törvénykezés egyes pontjait beépítették törvényhozásukba, így a schengeni nyitott határok elvét. Ennek célja az egységes európai piac biztosítása, ami alapvetően fontos a svájci gazdaság számára. Az export 55%-a irányul az EU-ba, az import több mint 80%-a érkezik az unióból.
Brüsszelben azonban arra figyelmeztettek, hogy Svájc nem teheti meg, hogy csak azokat a törvényeket alkalmazza az EU jogszabályai közül, amelyek kedvezőek számára. Sikeres gazdasága és az egyes EU-s tagországokban tapasztalható, nagyütemben növekvő munkanélküliség vonzó célponttá teszi Svájcot.
2013-ban 80.000 bevándorló növelte Svájc 8 milliós lakosságát. Ez arányait tekintve annyi, mintha 800.000 ember érkezne ily módon Németországba, vagy 600.000 Nagy-Britanniába. Jelenleg 23%-a a külföldiek aránya. A külföldi származású svájci állampolgárok pedig a lakosság 12%-át teszik ki. A munkanélküliségi ráta lényegesen alacsonyabb, mint az EU-ban. Az uniós 10,9%-os átlaggal szemben 3,2%.
A svájciak egy része úgy érzi, ezzel túlzsúfolttá vált az ország, például az utakon, a tömegközlekedési járműveken, különösen a városokban. Attól tartanak, hogy a bevándorlás üteme nem fog csökkenni. Ha minden évben 80 ezren érkeznének az országba, akkor 40 év alatt 12-13 millió ember élne Svájcban.
A jobboldali svájciak ellenszenve nemcsak a bevándorlók, hanem az EU ellen is irányul. A Svájci Néppárt célja, hogy a bevándorlók csak a munkavégzés idejére érkezzenek az országba, egyedül jöjjenek, és - gyakran szezonális vagy ideiglenes - munkájuk befejeztével azonnal hagyják el Svájcot, ahogy ezt a régebbi szabályozás is kimondta.
Jelenleg a bevándorlók mintegy 50%-a dolgozik, a többiek családtagként vannak jelen.
A svájci munkáltatók egy része nem osztja a Svájci Néppárt nézeteit. Szerintük gazdasági sikereikhez a bevándorlók munkája járul hozzá. Különösen a magasan kvalifikált munkaerő értékes számukra. Számos olyan szakma létezik, amelyik Svájcban hiányszakmának számít. Ha ez a munkaerő nem állna rendelkezésre, elvesztenék megrendeléseik egy részét, esetleg lenne olyan cég, amely kénytelen lenne megszüntetni működését. Amennyiben Svájcból távozni kényszerülnének a szóban forgó szakemberek, akkor a konkurens EU-s cégeknél helyezkednének el például Németországban vagy Nagy-Britanniában.
Az elemzők szerint a népszavazás eredménye szoros lesz. Az igen megnyitná a kapukat az EU-ból érkező munkavállalók számára. A kvótára mondott igen pedig a gazdaság fejlődésére hatna negatívan. Azonban ez Brüsszel számára is jelzésértékű lenne: legalább egy európai ország nem ért egyet az unió egyik leginkább támogatott elvével. A szavazás eredménye mindenképp nagyhatású lesz Svájc és az EU számára egyaránt.
www.bbc.co.uk
Az alpesi országban igenre és nemre buzdító plakátok láthatók az utcákon, akár egymás mellett is. Az IGEN az sugallja, hogy a bevándorlók hozzásegítik az országok a fejlődéshez, míg a NEM mellett érvelő plakát szerint a tömeges bevándorlás árt Svájcnak.A jobboldali Svájci Néppárt szavazást kezdeményezett a bevándorlók szabad mozgásának betiltásáról és szigorú kvóták bevezetéséről.
Svájc nem tagja az Európai Uniónak, de az EU-s törvénykezés egyes pontjait beépítették törvényhozásukba, így a schengeni nyitott határok elvét. Ennek célja az egységes európai piac biztosítása, ami alapvetően fontos a svájci gazdaság számára. Az export 55%-a irányul az EU-ba, az import több mint 80%-a érkezik az unióból.
Brüsszelben azonban arra figyelmeztettek, hogy Svájc nem teheti meg, hogy csak azokat a törvényeket alkalmazza az EU jogszabályai közül, amelyek kedvezőek számára. Sikeres gazdasága és az egyes EU-s tagországokban tapasztalható, nagyütemben növekvő munkanélküliség vonzó célponttá teszi Svájcot.
2013-ban 80.000 bevándorló növelte Svájc 8 milliós lakosságát. Ez arányait tekintve annyi, mintha 800.000 ember érkezne ily módon Németországba, vagy 600.000 Nagy-Britanniába. Jelenleg 23%-a a külföldiek aránya. A külföldi származású svájci állampolgárok pedig a lakosság 12%-át teszik ki. A munkanélküliségi ráta lényegesen alacsonyabb, mint az EU-ban. Az uniós 10,9%-os átlaggal szemben 3,2%.
A svájciak egy része úgy érzi, ezzel túlzsúfolttá vált az ország, például az utakon, a tömegközlekedési járműveken, különösen a városokban. Attól tartanak, hogy a bevándorlás üteme nem fog csökkenni. Ha minden évben 80 ezren érkeznének az országba, akkor 40 év alatt 12-13 millió ember élne Svájcban.
A jobboldali svájciak ellenszenve nemcsak a bevándorlók, hanem az EU ellen is irányul. A Svájci Néppárt célja, hogy a bevándorlók csak a munkavégzés idejére érkezzenek az országba, egyedül jöjjenek, és - gyakran szezonális vagy ideiglenes - munkájuk befejeztével azonnal hagyják el Svájcot, ahogy ezt a régebbi szabályozás is kimondta.
Jelenleg a bevándorlók mintegy 50%-a dolgozik, a többiek családtagként vannak jelen.
A svájci munkáltatók egy része nem osztja a Svájci Néppárt nézeteit. Szerintük gazdasági sikereikhez a bevándorlók munkája járul hozzá. Különösen a magasan kvalifikált munkaerő értékes számukra. Számos olyan szakma létezik, amelyik Svájcban hiányszakmának számít. Ha ez a munkaerő nem állna rendelkezésre, elvesztenék megrendeléseik egy részét, esetleg lenne olyan cég, amely kénytelen lenne megszüntetni működését. Amennyiben Svájcból távozni kényszerülnének a szóban forgó szakemberek, akkor a konkurens EU-s cégeknél helyezkednének el például Németországban vagy Nagy-Britanniában.Az elemzők szerint a népszavazás eredménye szoros lesz. Az igen megnyitná a kapukat az EU-ból érkező munkavállalók számára. A kvótára mondott igen pedig a gazdaság fejlődésére hatna negatívan. Azonban ez Brüsszel számára is jelzésértékű lenne: legalább egy európai ország nem ért egyet az unió egyik leginkább támogatott elvével. A szavazás eredménye mindenképp nagyhatású lesz Svájc és az EU számára egyaránt.
www.bbc.co.uk
Hozzászólások