Szájer: Magyarország nem zárkózott be
Bálint Marcell, az MTI tudósítója jelenti: Az uniós külső határ magyarországi szakaszának védelme nem azt jelenti, hogy Magyarország bezárkózik - mondta Szájer József európai parlamenti képviselő, a Fidesz politikusa pénteken Berlinben a Magyar-Német Fórum 25. közgyűlésén.
A közgyűlés menekültügyi panelbeszélgetésén Szájer József teljes értelmetlenségnek nevezte a menekültkvóták elképzelését, és hangsúlyozta, hogy Orbán Viktor miniszterelnök szeptemberben megfogalmazott hatpontos javaslata mentén kell elindulni a migrációs válság kezelésben.
Hangsúlyozta: félreértés, hogy a műszaki zár Magyarország bezárkózását jelenti. A határ a kijelölt átkelőknél továbbra is szabadon átjárható, a vonatkozó szabályok betartása mellett. Magyarország nem zárta le határait a kerítéssel, és továbbra is teljes mértékben érvényesíti a dublini és schengeni szabályokat - hangsúlyozta Szájer József, kiemelve: a magyar intézkedések azt is megmutatták, hogy sikerrel lehet felvenni a harcot az
embercsempészek ellen, az pedig csak "mese", hogy tengeren húzódó határokat nem lehet megvédeni.
A bajor CSU politikusa hozzátette: a válság megoldásához Spanyolország tevékenysége a legjobb minta. Spanyolország ugyanis erélyesen fellép határai védelméért, és a migránsokat kibocsátó államokkal, illetve a tranzitországokkal kötött megállapodásokon alapuló hatékony visszaküldési gyakorlatot folytat.
A német kormány menekültpolitikájával kapcsolatban egyebek között hangsúlyozta, hogy az EU a huszonnyolc tagország "átlaga", és nem szabad megengedni egy olyan helyzet kialakulását, amelyben "mindenki úgy táncol, ahogyan Németország fütyül".
Prőhle Gergely, az Emberi Erőforrások Minisztériumának uniós ügyekért felelős helyettes államtitkára egyebek mellett a kvótákról beszélt, amelyekkel kapcsolatban kifejtette: jelentős érték, hogy az Európa harmadik legnagyobb zsidó közösségét kitevő magyarországi zsidó közösség rendezvényein nincs szükség különösebb biztonsági intézkedésekre, és ezt nem szabad veszélyeztetni muzulmán vallású emberek tömeges bevándorlásával.
Hozzátette, hogy a kvóták helyett szintén Orbán Viktor szeptemberben megfogalmazott hatpontos megoldási javaslatát tartja megfelelőnek. Rámutatott, hogy e javaslatok közül több már igen széles körben elfogadásra talált, köztük a külső határok védelmének erősítésére, a Törökországgal való együttműködés szorosabbá tételére és a menekülteknek a származási ország térségében történő ellátásának javítására irányuló javaslat.
Ugyanakkor az is rendkívül fontos, hogy az EU például Macedónia erőteljes támogatásával készüljön az ankarai vezetéssel folytatandó tárgyalásokra, hogy Törökország ne kerülhessen olyan helyzetbe, amelyben "zsarolhatja" az EU-t - tette hozzá Prőhle Gergely.
Szelényi Zsuzsanna független országgyűlési képviselő, az Együtt politikusa egyebek mellett arról beszélt, hogy a válság megoldása legfőképpen politikai akarat kérdése. Amennyiben az uniós tagországi kormányokban megvan a kellő akarat az együttműködésre, és befejezik az egymás hibáztatásából álló "stratégiai játékokat", akkor közösen meg lehet oldani a válságot.
Hangsúlyozta, hogy kerítésekkel nem lehet kezelni a globális méretű migrációs folyamatot. Sokkal "konstruktívabb" megoldásokra van szükség, például közös határőrizetre és egy új migrációs politikára. Szelényi Zsuzsa hozzátette, hogy az új minőséget jelentő, spontán módon kialakult migrációs hullám miatt az uniós integráció során megszokotthoz képest jóval intenzívebb és koncentráltabb együttműködésre van szükség a tagországok között.
Fontosnak nevezte a válságról szóló magyarázat, elbeszélés, "narratíva" kérdését, és úgy vélte, amennyiben ennek a narratívának a középpontjába egyedül az önazonosság, az identitás megőrzésének ügye kerül, akkor nem lesz sikeres a válságkezelés.
Christine Langenfeld, a göttingeni egyetem közjogi tanszékének vezetője, az integrációval és migrációval foglalkozó alapítványok mellett működő szakértői testület elnöke a többi között rámutatott, hogy szét kell választani és külön kell kezelni a menekültügyet, illetve a menekültek beáramlásának kérdését és a gazdasági bevándorlást, amely Németország esetében mindenekelőtt az EU keleti és déli tagországaiból induló, igen jelentős bevándorlási folyamatot jelent.
Ennek méreteit mutatja, hogy csak tavaly nagyjából félmillióan vándoroltak be Németországba, túlnyomórészt az uniós társállamokból.
(Forrás: MTI)
A közgyűlés menekültügyi panelbeszélgetésén Szájer József teljes értelmetlenségnek nevezte a menekültkvóták elképzelését, és hangsúlyozta, hogy Orbán Viktor miniszterelnök szeptemberben megfogalmazott hatpontos javaslata mentén kell elindulni a migrációs válság kezelésben.Hangsúlyozta: félreértés, hogy a műszaki zár Magyarország bezárkózását jelenti. A határ a kijelölt átkelőknél továbbra is szabadon átjárható, a vonatkozó szabályok betartása mellett. Magyarország nem zárta le határait a kerítéssel, és továbbra is teljes mértékben érvényesíti a dublini és schengeni szabályokat - hangsúlyozta Szájer József, kiemelve: a magyar intézkedések azt is megmutatták, hogy sikerrel lehet felvenni a harcot az
embercsempészek ellen, az pedig csak "mese", hogy tengeren húzódó határokat nem lehet megvédeni.
Ezzel összefüggésben Hans-Peter Friedrich, a CDU/CSU parlamenti (Bundestag) frakciójának helyettes vezetője úgy vélte: a lehető leggyorsabban össze kell hívni egy európai "határvédelmi konferenciát" a schengeni külső határok hatékony védelmének biztosítása céljából, és be kell vezetni, hogy nem tartozhatnak az övezetbe olyan országok, amelyek nem képesek önállóan megvédeni külső határukat és nem hajlandóak elfogadni az erre felajánlott segítséget.
A bajor CSU politikusa hozzátette: a válság megoldásához Spanyolország tevékenysége a legjobb minta. Spanyolország ugyanis erélyesen fellép határai védelméért, és a migránsokat kibocsátó államokkal, illetve a tranzitországokkal kötött megállapodásokon alapuló hatékony visszaküldési gyakorlatot folytat.
A német kormány menekültpolitikájával kapcsolatban egyebek között hangsúlyozta, hogy az EU a huszonnyolc tagország "átlaga", és nem szabad megengedni egy olyan helyzet kialakulását, amelyben "mindenki úgy táncol, ahogyan Németország fütyül".
Prőhle Gergely, az Emberi Erőforrások Minisztériumának uniós ügyekért felelős helyettes államtitkára egyebek mellett a kvótákról beszélt, amelyekkel kapcsolatban kifejtette: jelentős érték, hogy az Európa harmadik legnagyobb zsidó közösségét kitevő magyarországi zsidó közösség rendezvényein nincs szükség különösebb biztonsági intézkedésekre, és ezt nem szabad veszélyeztetni muzulmán vallású emberek tömeges bevándorlásával.
Hozzátette, hogy a kvóták helyett szintén Orbán Viktor szeptemberben megfogalmazott hatpontos megoldási javaslatát tartja megfelelőnek. Rámutatott, hogy e javaslatok közül több már igen széles körben elfogadásra talált, köztük a külső határok védelmének erősítésére, a Törökországgal való együttműködés szorosabbá tételére és a menekülteknek a származási ország térségében történő ellátásának javítására irányuló javaslat.
Ugyanakkor az is rendkívül fontos, hogy az EU például Macedónia erőteljes támogatásával készüljön az ankarai vezetéssel folytatandó tárgyalásokra, hogy Törökország ne kerülhessen olyan helyzetbe, amelyben "zsarolhatja" az EU-t - tette hozzá Prőhle Gergely.
Szelényi Zsuzsanna független országgyűlési képviselő, az Együtt politikusa egyebek mellett arról beszélt, hogy a válság megoldása legfőképpen politikai akarat kérdése. Amennyiben az uniós tagországi kormányokban megvan a kellő akarat az együttműködésre, és befejezik az egymás hibáztatásából álló "stratégiai játékokat", akkor közösen meg lehet oldani a válságot.
Hangsúlyozta, hogy kerítésekkel nem lehet kezelni a globális méretű migrációs folyamatot. Sokkal "konstruktívabb" megoldásokra van szükség, például közös határőrizetre és egy új migrációs politikára. Szelényi Zsuzsa hozzátette, hogy az új minőséget jelentő, spontán módon kialakult migrációs hullám miatt az uniós integráció során megszokotthoz képest jóval intenzívebb és koncentráltabb együttműködésre van szükség a tagországok között.
Fontosnak nevezte a válságról szóló magyarázat, elbeszélés, "narratíva" kérdését, és úgy vélte, amennyiben ennek a narratívának a középpontjába egyedül az önazonosság, az identitás megőrzésének ügye kerül, akkor nem lesz sikeres a válságkezelés.
Christine Langenfeld, a göttingeni egyetem közjogi tanszékének vezetője, az integrációval és migrációval foglalkozó alapítványok mellett működő szakértői testület elnöke a többi között rámutatott, hogy szét kell választani és külön kell kezelni a menekültügyet, illetve a menekültek beáramlásának kérdését és a gazdasági bevándorlást, amely Németország esetében mindenekelőtt az EU keleti és déli tagországaiból induló, igen jelentős bevándorlási folyamatot jelent.
Ennek méreteit mutatja, hogy csak tavaly nagyjából félmillióan vándoroltak be Németországba, túlnyomórészt az uniós társállamokból.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások