Szijjártó: szeretnénk, ha Magyarország nem lenne téma a romániai választási kampányokban
Szijjártó Péter kijelentette: megérti, hogy a száz éve hozott trianoni döntés a román és a magyar nemzet számára teljesen mást jelenthet. Közölte: "Számunkra a trianoni döntés a történelem egyik legszomorúbb pillanata, de ettől még nem kell rosszban lennünk egymással". Hozzátette: "Mi a Romániával való kapcsolatot a kölcsönös tiszteletre alapozzuk".
Azt is megemlítette, hogy mind Magyarországnak, mind a romániai magyaroknak az az érdekük, hogy jó legyen a kapcsolat a két ország között. "Azt kértük, hogy erőforrásként tekintsenek az itt élő magyarokra. Olyan erőforrásként, amely összeköt, és hozzájárul Románia teljesítményéhez. Azt kértük, hogy segítsék az itteni magyarokat, hogy megélhessék a magyarságukat, használhassák nemzeti jelképeiket és anyanyelvüket, ápolhassák hagyományaikat" - fogalmazott a miniszter. Hozzátette: Magyarország is így tesz a területén élő románokkal.
Megemlítette: az elmúlt hetekben 55 romániai kórházba, 239 iskolába, 91 egyházi és karitatív szervezethez juttattak el a magyar kormány által adományozott védőfelszereléseket. Azt is hozzátette, hogy az óvodafejlesztési program keretében nyújtott 25 milliárd forint magyar állami támogatásból 79 új óvoda és bölcsőde épült Romániában, és 385 újult meg. A gazdaságfejlesztési programra is kitért, melyet - mint fogalmazott - Magyarország folytatni szeretne.
Megemlítette: Románia külügyminisztere új megegyezést kért erről a kérdésről. "Ha erre szükség van, próbáljuk minél hamarabb letárgyalni" - jelentette ki. Azt is megemlítette, hogy Teodor Melescanu korábbi külügyminiszterrel szóbeli megállapodásuk volt a programról. Újságírói kérdésre Szijjártó Péter megemlítette: nem kellett kibékülnie Bogdan Aurescu román külügyminiszterrel, mert soha nem volt nézeteltérésük. Azt is megemlítette: Kolozsvárról Gyulafehérvárra utazik Kovács Gergely februárban beiktatott római katolikus érsek meghívására.
Kelemen Hunor a sajtótájékoztatón köszönetet mondott Magyarország kormányának a járvány idején nyújtott támogatásért. Az RMDSZ elnöke felidézte: az elmúlt 4-5 hét magyarellenes hangulatban telt Romániában. Klaus Iohannis államfő megbélyegző kijelentése nyomán magyarellenességi versenyfutás indult a román politikai szereplők között. Reményét fejezte ki, hogy ez "nem maraton, hanem csak egy sprint". Örömét fejezte ki, hogy egy közvélemény-kutatás szerint a román emberek többsége nem tekinti a magyarokat hazaárulóknak, és a román közvélemény-formálók jelentős része is elítélte az államfő magyarellenes nyilatkozatát. Úgy vélte: a továbblépéshez Klaus Iohannis bocsánatkérésére van szükség.
Kelemen Hunor szerint a román parlamenti képviselők szerdán gesztust tehetnek a magyarság felé azzal, hogy megszavazzák: március 15. legyen a romániai magyarok ünnepe. A trianoni évforduló a politikus szerint a románoknak öröm, a magyaroknak pedig fájdalom. Hozzátette: amikor törvénnyel akarják e napon a magyarokat ünneplésre kényszeríteni, az olyan, mintha azt kérnénk egy árva gyerektől, hogy ünnepelje meg az édesanyja halálának évfordulóját.
"Tiszteletet és megbecsülést várunk. Nem vagyunk egymás ellenségei" - fogalmazott az RMDSZ elnöke.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások