Szlovéniában nőtt az illegális határsértők száma
A tárca adatai szerint 2016 első tíz hónapjában 792 illegális határsértőt vettek nyilvántartásba.
A jelentés szerint majdnem ötszörösére emelkedett azoknak a Közel-Keletről és Ázsiából érkezett migránsoknak a száma is, akik Szlovéniában kértek menedékjogot.
Korábban az illegális bevándorlók tranzitországként használták Szlovéniát, de márciusban a nyugat-balkáni útvonalon található országok fokozatosan lezárták határaikat a migránsok előtt, és azóta Macedónia, Szerbia, Horvátország és Szlovénia is csak azokat engedi be, akik a jogszabályoknak megfelelően útlevéllel és vízummal rendelkeznek, vagy ott akarnak menedéket kérni.
Vesna Györkös Znidar szlovén belügyminiszter a hét elején a sajtónak elmondta, hogy a kormány számos megelőző intézkedést hozott arra az esetre, ha a balkáni útvonalon egy újabb migránshullám indulna el Nyugat-Európa felé, de egyelőre stabil a helyzet a régióban. Ljubljana ennek ellenére tovább folytatja a technikai akadályok építését Horvátországgal közös határán, ami miatt Horvátország nemrég újabb, tavaly óta a tizedik tiltakozó jegyzéket küldte Szlovéniának. Zágráb azt kifogásolja, hogy szerinte a kerítés horvát területen épül.
Miro Cerar szlovén miniszterelnök a Vecer című maribori napilapnak korábban adott interjújában arról beszélt: egy újabb kezelhetetlen bevándorlási hullám esetén lezárhatják a határokat, ha azt Ausztria is megteszi. "Az én felelősségem az, hogy gondoskodjam az emberek biztonságáról és megvédjem a schengeni határokat, amit meg is teszek" - mondta, majd hozzátette: amennyiben Ausztria lezárja határait, Szlovénia sem tehet mást, különben a migránsok feltorlódnának az országban.
A rendőrség hivatalos adatai szerint a kétmilliós Szlovéniában tavaly október óta félmillió közel-keleti menekültet vettek nyilvántartásba, akiknek csak egy töredéke kért menedékjogot az országban.
MTI
A jelentés szerint majdnem ötszörösére emelkedett azoknak a Közel-Keletről és Ázsiából érkezett migránsoknak a száma is, akik Szlovéniában kértek menedékjogot.
Korábban az illegális bevándorlók tranzitországként használták Szlovéniát, de márciusban a nyugat-balkáni útvonalon található országok fokozatosan lezárták határaikat a migránsok előtt, és azóta Macedónia, Szerbia, Horvátország és Szlovénia is csak azokat engedi be, akik a jogszabályoknak megfelelően útlevéllel és vízummal rendelkeznek, vagy ott akarnak menedéket kérni.
Vesna Györkös Znidar szlovén belügyminiszter a hét elején a sajtónak elmondta, hogy a kormány számos megelőző intézkedést hozott arra az esetre, ha a balkáni útvonalon egy újabb migránshullám indulna el Nyugat-Európa felé, de egyelőre stabil a helyzet a régióban. Ljubljana ennek ellenére tovább folytatja a technikai akadályok építését Horvátországgal közös határán, ami miatt Horvátország nemrég újabb, tavaly óta a tizedik tiltakozó jegyzéket küldte Szlovéniának. Zágráb azt kifogásolja, hogy szerinte a kerítés horvát területen épül.
Miro Cerar szlovén miniszterelnök a Vecer című maribori napilapnak korábban adott interjújában arról beszélt: egy újabb kezelhetetlen bevándorlási hullám esetén lezárhatják a határokat, ha azt Ausztria is megteszi. "Az én felelősségem az, hogy gondoskodjam az emberek biztonságáról és megvédjem a schengeni határokat, amit meg is teszek" - mondta, majd hozzátette: amennyiben Ausztria lezárja határait, Szlovénia sem tehet mást, különben a migránsok feltorlódnának az országban.
A rendőrség hivatalos adatai szerint a kétmilliós Szlovéniában tavaly október óta félmillió közel-keleti menekültet vettek nyilvántartásba, akiknek csak egy töredéke kért menedékjogot az országban.
MTI
Hozzászólások