Ted Cruz szenátor: a kommunizmus megátalkodott gonoszságára emlékezni kell
Járai Judit, az MTI tudósítója jelenti: A kommunizmus megátalkodott gonoszságára emlékezni kell - hangsúlyozta Ted Cruz amerikai republikánus szenátor csütörtökön Washingtonban a kommunizmus áldozatainak emlékére rendezett háromnapos konferencia záróestjén.
A háromnapos konferenciát az oroszországi bolsevik forradalom 100. évfordulója alkalmából rendezte az amerikai Kommunizmus Áldozatai Emlékalapítvány. A rendezvényen azonban nem csupán az áldozatokra emlékeztek amerikai és külföldi politikusok és történészek, hanem az önkényuralmi rendszerek ellen most küzdők harcát is méltatták.
Vytautas Landsbergis, a független Litvánia első államfője a függetlenedés nehézségeiről és a mai orosz politikáról beszélt, Vlagyimir Kara-Murza orosz ellenzéki aktivista a jelenlegi orosz politikai helyzetet elemezte. Dennis Ross hosszasan emlékezett a magyar forradalom eltiprására. Ross, aki anyai ágon magyar gyökerű, nemcsak az emlékezés, hanem a múlt megismertetésének és megtanításának fontosságára is felhívta a figyelmet. "A következő nemzedékeknek ismerniük kell ezt a múltat" - fogalmazott előadásában.
Niall Ferguson neves brit történész az értelmiség felelősségére emlékeztetett, és két lényeges kérdést fogalmazott meg előadásában. "Hány nyugati értelmiségi hunyt szemet a kommunizmus rémségei fölött, és miért?" - tette fel a kérdést, majd a kommunizmussal mintegy párhuzamot vonva, az iszlamizmusról szólt. "Mit csináljunk az erősödő iszlamizmussal?" - kérdezte. A tekintélyes történész a mai önkényuralmi rendszerek jelentette veszélyekről szólva Észak-Koreát és Iránt nevezte meg a szerinte a világ békességére legnagyobb veszedelmet jelentő országokként.
Ted Cruz szenátor az előadása után az MTI-nek is rövid interjút adva leszögezte: "nagy veszély leselkedik ránk, ha nem emlékezünk, ha kollektív amnéziába esünk". Megfogalmazása szerint 100 évvel ezelőtt a bolsevizmus parazitaként telepedett rá Oroszországra, majd Kelet- és Közép-Európára. A texasi szenátor, akinek édesapja Kubából menekült az Egyesült Államokba, hangsúlyozta, hogy "a marxizmus ma is él, túlélte a hidegháborút", de "ne adjunk újabb lehetőséget a gonosznak". Kérdésre válaszolva úgy vélte: az Egyesült Államokban még mindig sokan nem értik a kommunista rezsimek lényegét és kudarcuk okait.
Az emlékezés és az oktatás fontosságát hangsúlyozta az MTI-nek adott interjújában Marion Smith, a Kommunizmus Áldozatai Emlékalapítvány vezérigazgatója is, aki a Hoover Intézettel közösen a konferenciát szervezte. Arra a kérdésre, hogy vajon a kommunizmus még ma is valós veszélyt jelent-e, határozott igennel válaszolt. A kommunista ideológia szerinte ma is élő és megkérdőjelezi a nyugati értékrendszert. Példaként említette Észak-Koreát, Kínát, Vietnamot vagy Kubát.
Kitért arra a felmérésre is, amelyet az általa vezetett alapítvány készíttetett, s amely szerint az ezredfordulón született amerikai fiatalok 51 százaléka szívesebben élne szocialista berendezkedésű vagy kommunista országban. Hozzátette, hogy ugyanakkor: ezeknek a fiataloknak fogalmuk sincs, hogy mit jelent a szocializmus vagy a kommunizmus, egyszerűen azért, mert nem tanultak arról, hogy ezek a rendszerek hogyan működtek. "Ezért fordulhat elő, hogy Amerikában ma a népszerű politikusok egyike az a Bernie Sanders, aki 'demokratikus szocialistának' mondja magát" - hangsúlyozta az MTI-nek Marion Smith.
A konferenciát videoüzenetben köszöntötte George W. Bush volt elnök, a rendezvényt záró gálavacsorán pedig az emberi jogokért folytatott küzdelmükért a Truman-Reagan Szabadságéremmel tüntették ki Natan Saranszkit, az orosz üldözöttből lett izraeli politikust, valamint az orosz emberi jogi helyzettel foglalkozó Emlékezet Társaságot, amelynek nevében Elena Zsemkova vette át a kitüntetést.
A konferencia első napján jelentette be a Fehér Ház, hogy Donald Trump elnök november 7-ét a kommunizmus áldozatai emléknapjának nyilvánítja.
(Forrás: MTI)
A háromnapos konferenciát az oroszországi bolsevik forradalom 100. évfordulója alkalmából rendezte az amerikai Kommunizmus Áldozatai Emlékalapítvány. A rendezvényen azonban nem csupán az áldozatokra emlékeztek amerikai és külföldi politikusok és történészek, hanem az önkényuralmi rendszerek ellen most küzdők harcát is méltatták.
Hongkongból és Bejrútból, Prágából és az Egyesült Királyságból, valamint az Egyesült Államokból érkeztek történészek és politikusok, hogy kifejtsék álláspontjukat vagy kutatásaik tapasztalatait. Olyan "politikai nagyágyúk" vettek részt a konferencián, mint például Dennis Ross floridai és Chris Smith New Jersey-i republikánus képviselők, Paula Dobriansky, George W. Bush kormányzatának külügyi államtitkára, Natan Saranszki izraeli politikus, volt oroszországi politikai üldözött, Václav Klaus volt cseh államfő és a texasi Ted Cruz, aki a republikánusok elnökjelöltségére is esélyes volt tavaly az amerikai elnökválasztáson.
Vytautas Landsbergis, a független Litvánia első államfője a függetlenedés nehézségeiről és a mai orosz politikáról beszélt, Vlagyimir Kara-Murza orosz ellenzéki aktivista a jelenlegi orosz politikai helyzetet elemezte. Dennis Ross hosszasan emlékezett a magyar forradalom eltiprására. Ross, aki anyai ágon magyar gyökerű, nemcsak az emlékezés, hanem a múlt megismertetésének és megtanításának fontosságára is felhívta a figyelmet. "A következő nemzedékeknek ismerniük kell ezt a múltat" - fogalmazott előadásában.
Niall Ferguson neves brit történész az értelmiség felelősségére emlékeztetett, és két lényeges kérdést fogalmazott meg előadásában. "Hány nyugati értelmiségi hunyt szemet a kommunizmus rémségei fölött, és miért?" - tette fel a kérdést, majd a kommunizmussal mintegy párhuzamot vonva, az iszlamizmusról szólt. "Mit csináljunk az erősödő iszlamizmussal?" - kérdezte. A tekintélyes történész a mai önkényuralmi rendszerek jelentette veszélyekről szólva Észak-Koreát és Iránt nevezte meg a szerinte a világ békességére legnagyobb veszedelmet jelentő országokként.
Ted Cruz szenátor az előadása után az MTI-nek is rövid interjút adva leszögezte: "nagy veszély leselkedik ránk, ha nem emlékezünk, ha kollektív amnéziába esünk". Megfogalmazása szerint 100 évvel ezelőtt a bolsevizmus parazitaként telepedett rá Oroszországra, majd Kelet- és Közép-Európára. A texasi szenátor, akinek édesapja Kubából menekült az Egyesült Államokba, hangsúlyozta, hogy "a marxizmus ma is él, túlélte a hidegháborút", de "ne adjunk újabb lehetőséget a gonosznak". Kérdésre válaszolva úgy vélte: az Egyesült Államokban még mindig sokan nem értik a kommunista rezsimek lényegét és kudarcuk okait.
Az emlékezés és az oktatás fontosságát hangsúlyozta az MTI-nek adott interjújában Marion Smith, a Kommunizmus Áldozatai Emlékalapítvány vezérigazgatója is, aki a Hoover Intézettel közösen a konferenciát szervezte. Arra a kérdésre, hogy vajon a kommunizmus még ma is valós veszélyt jelent-e, határozott igennel válaszolt. A kommunista ideológia szerinte ma is élő és megkérdőjelezi a nyugati értékrendszert. Példaként említette Észak-Koreát, Kínát, Vietnamot vagy Kubát.
Kitért arra a felmérésre is, amelyet az általa vezetett alapítvány készíttetett, s amely szerint az ezredfordulón született amerikai fiatalok 51 százaléka szívesebben élne szocialista berendezkedésű vagy kommunista országban. Hozzátette, hogy ugyanakkor: ezeknek a fiataloknak fogalmuk sincs, hogy mit jelent a szocializmus vagy a kommunizmus, egyszerűen azért, mert nem tanultak arról, hogy ezek a rendszerek hogyan működtek. "Ezért fordulhat elő, hogy Amerikában ma a népszerű politikusok egyike az a Bernie Sanders, aki 'demokratikus szocialistának' mondja magát" - hangsúlyozta az MTI-nek Marion Smith.
A konferenciát videoüzenetben köszöntötte George W. Bush volt elnök, a rendezvényt záró gálavacsorán pedig az emberi jogokért folytatott küzdelmükért a Truman-Reagan Szabadságéremmel tüntették ki Natan Saranszkit, az orosz üldözöttből lett izraeli politikust, valamint az orosz emberi jogi helyzettel foglalkozó Emlékezet Társaságot, amelynek nevében Elena Zsemkova vette át a kitüntetést.
A konferencia első napján jelentette be a Fehér Ház, hogy Donald Trump elnök november 7-ét a kommunizmus áldozatai emléknapjának nyilvánítja.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások