Titkosszolgálati jelentéseket szivárogtatott ki a WikiLeaks
A hetvenes évekre vonatkozó iratokat tett közzé hétfőn a portál, amely a Kissinger-sürgönyök gyűjtőnevet kapta. 
Hatalmas mennyiségű iratot közölt a WikiLeaks, amivel az a célja az oldal üzemeltetőinek, hogy létrehozzák a WikiLeaks Public Library of US Diplomacy, ami egy nyilvános könyvtár lesz az Egyesült Államok diplomáciájáról.
A röviden PlusD-nek elnevezett terv célja nem más, mint az, hogy megteremtse a legnagyobb kutatható adatbázist a titkosított illetve már nem titkos amerikai diplomácia iratairól.
A WikiLeaks elmondása szerint a rendszer összesen egymilliárd szót tartalmaz és kétmillió dokumentumból áll.
A tegnap közreadott iratmennyiség mind a hetvenes évekre vonatkozik, és azért kapta a Kissinger-sürgönyök címet, mert a közel kétmillió dokumentumból, több mint kétszázezer vonatkozik Henry A. Kissinger-re, aki Amerika külügyminisztere volt.
Az iratok 1973-1976 közötti időkből tartalmaz táviratokat, titkosszolgálati jelentéseket, és kongresszusi levelezéseket.
Julian Assange elmondása szerint a dokumentumok nem csak Amerikáról szólnak, hanem a Föld minden országára vonatkoznak, éppen ezért ez a legjelentősebb geopolitikai törzsanyag, amely valaha napvilágot látott.
A WikiLeaks alapítója az iratkibocsátás nagy részét Ecuador londoni nagykövetségén végezte el, ahova akkor kért és kapott menedéket, amikor a brit bíróságon az összes fellebbezési lehetőségét kimerítette a svéd kiadatás ellen.
Mint ismeretes, Svédországban azért akarják bíróság elé állítani Assanget, mert a vád szerint nemi erőszakot követett el.
Assange ezt azért akarja elkerülni, mert attól fél, hogy a svédek kiadnák az Egyesült Államoknak.
Hatalmas mennyiségű iratot közölt a WikiLeaks, amivel az a célja az oldal üzemeltetőinek, hogy létrehozzák a WikiLeaks Public Library of US Diplomacy, ami egy nyilvános könyvtár lesz az Egyesült Államok diplomáciájáról.
A röviden PlusD-nek elnevezett terv célja nem más, mint az, hogy megteremtse a legnagyobb kutatható adatbázist a titkosított illetve már nem titkos amerikai diplomácia iratairól.
A WikiLeaks elmondása szerint a rendszer összesen egymilliárd szót tartalmaz és kétmillió dokumentumból áll.
A tegnap közreadott iratmennyiség mind a hetvenes évekre vonatkozik, és azért kapta a Kissinger-sürgönyök címet, mert a közel kétmillió dokumentumból, több mint kétszázezer vonatkozik Henry A. Kissinger-re, aki Amerika külügyminisztere volt.
Az iratok 1973-1976 közötti időkből tartalmaz táviratokat, titkosszolgálati jelentéseket, és kongresszusi levelezéseket.
Julian Assange elmondása szerint a dokumentumok nem csak Amerikáról szólnak, hanem a Föld minden országára vonatkoznak, éppen ezért ez a legjelentősebb geopolitikai törzsanyag, amely valaha napvilágot látott.
A WikiLeaks alapítója az iratkibocsátás nagy részét Ecuador londoni nagykövetségén végezte el, ahova akkor kért és kapott menedéket, amikor a brit bíróságon az összes fellebbezési lehetőségét kimerítette a svéd kiadatás ellen.
Mint ismeretes, Svédországban azért akarják bíróság elé állítani Assanget, mert a vád szerint nemi erőszakot követett el.
Assange ezt azért akarja elkerülni, mert attól fél, hogy a svédek kiadnák az Egyesült Államoknak.
Hozzászólások