Török EU-ügyi miniszter: az Európai Bizottság országjelentése jövőkép és tartalom nélküli
Az Európai Bizottság (EB) Törökországról szóló keddi országjelentése jövőkép és tartalom nélküli - jelentette ki Ömer Celik, az európai uniós csatlakozás kérdéseivel foglalkozó török miniszter szerdán ankarai sajtótájékoztatóján.
Az Anadolu állami hírügynökség jelentése szerint Celik úgy fogalmazott: "a jelentés távol áll a török-uniós kapcsolatok intenzitásának, dimenzióinak és távlatainak megértésétől". Hozzátette: az Európai Bizottság által megfogalmazott kritika nem objektív és nem jogos.
A Sabah című kormányközeli napilap beszámolója alapján Celik azt is hangsúlyozta: az Európai Unió láthatóan nem érti a Gülen-mozgalom jelentette fenyegetést. A jelentés nem ösztönöz közeledésre - mutatott rá a török miniszter. A Cumhuriyet című kormánykritikus napilap jelentése szerint a török EU-ügyi miniszter arra hívta a figyelmet, hogy a jelentésnek a török igazságszolgáltatásra és az alapvető jogok törökországi helyzetére vonatkozó fejezete áll a legtávolabb az igazságtól.
Az Európai Bizottság keddi országjelentésében kiemelte: Ankarának haladéktalanul fel kellene oldania a 2016-os puccskísérletet követően bevezetett rendkívüli állapotot. A szervezet ismételten határozottan elítélte a hatalomátvételi kísérletet, elismerve Ankara jogát a súlyos fenyegetésekkel szembeni arányos fellépésre, azonban leszögezte, hogy aggodalomra ad okot az elrendelt intézkedések "aránytalansága és kollektív jellege". Mint írták, a hatóságok fellépése "csorbította bizonyos polgári és politikai jogok, például a szólás- és a gyülekezési szabadság érvényesülését", és más területeken is romlott a helyzet az országban.
Törökországban az elmúlt 21 hónap alatt több mint 159 ezer embert őrizetbe vettek, legalább 48 ezret pedig előzetes letartóztatásba is helyeztek azzal a gyanúval, hogy közük lehet a Gülen-mozgalomhoz és azon keresztül az összeesküvéshez. A rendszeres tisztogatások nem közvetlenül csak a katonai puccskísérlet közvetlen résztvevőit sújtják, hanem a hálózat feltételezett tagjait és támogatóit is.
A török nemzetbiztonsági tanács a terrorizmus elleni harcra hivatkozva a rendkívüli állapot hetedik alkalommal történő meghosszabbítását javasolta a parlamentnek, amely szerdán előreláthatólag meg is szavazza az intézkedést. Celik a sajtótájékoztatón a törvényhozás várható döntését illetően nyomatékosította: Ankara a rendkívüli állapottal a demokráciát nem szünteti meg, az intézkedés nem nehezíti meg az emberek életét, mint Észak-Koreában.
(Forrás: MTI)
Az Anadolu állami hírügynökség jelentése szerint Celik úgy fogalmazott: "a jelentés távol áll a török-uniós kapcsolatok intenzitásának, dimenzióinak és távlatainak megértésétől". Hozzátette: az Európai Bizottság által megfogalmazott kritika nem objektív és nem jogos.
Azt is helytelenítette, hogy a jelentés a 2016.
július 15-ei törökországi puccskísérletért felelőssé tett gülenista mozgalmat ártatlan civil szervezethez hasonlóan tünteti fel, miközben Törökország azt terrorszervezetnek nyilvánította.Ankara az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen muzulmán hitszónok nemzetközi hálózatát okolja a hatalomátvételi incidensért, amely a hivatalos álláspont szerint hosszú évek alatt szivárgott be Törökországban az állami és a magánszférába.
A Sabah című kormányközeli napilap beszámolója alapján Celik azt is hangsúlyozta: az Európai Unió láthatóan nem érti a Gülen-mozgalom jelentette fenyegetést. A jelentés nem ösztönöz közeledésre - mutatott rá a török miniszter. A Cumhuriyet című kormánykritikus napilap jelentése szerint a török EU-ügyi miniszter arra hívta a figyelmet, hogy a jelentésnek a török igazságszolgáltatásra és az alapvető jogok törökországi helyzetére vonatkozó fejezete áll a legtávolabb az igazságtól.
Az Európai Bizottság keddi országjelentésében kiemelte: Ankarának haladéktalanul fel kellene oldania a 2016-os puccskísérletet követően bevezetett rendkívüli állapotot. A szervezet ismételten határozottan elítélte a hatalomátvételi kísérletet, elismerve Ankara jogát a súlyos fenyegetésekkel szembeni arányos fellépésre, azonban leszögezte, hogy aggodalomra ad okot az elrendelt intézkedések "aránytalansága és kollektív jellege". Mint írták, a hatóságok fellépése "csorbította bizonyos polgári és politikai jogok, például a szólás- és a gyülekezési szabadság érvényesülését", és más területeken is romlott a helyzet az országban.
Törökországban az elmúlt 21 hónap alatt több mint 159 ezer embert őrizetbe vettek, legalább 48 ezret pedig előzetes letartóztatásba is helyeztek azzal a gyanúval, hogy közük lehet a Gülen-mozgalomhoz és azon keresztül az összeesküvéshez. A rendszeres tisztogatások nem közvetlenül csak a katonai puccskísérlet közvetlen résztvevőit sújtják, hanem a hálózat feltételezett tagjait és támogatóit is.
A török nemzetbiztonsági tanács a terrorizmus elleni harcra hivatkozva a rendkívüli állapot hetedik alkalommal történő meghosszabbítását javasolta a parlamentnek, amely szerdán előreláthatólag meg is szavazza az intézkedést. Celik a sajtótájékoztatón a törvényhozás várható döntését illetően nyomatékosította: Ankara a rendkívüli állapottal a demokráciát nem szünteti meg, az intézkedés nem nehezíti meg az emberek életét, mint Észak-Koreában.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások