Továbbra is nyomás alatt a Kínában dolgozó külföldi újságírók
Nem javulnak a Kínában dolgozó külföldi újságírók munkakörülményei - derül ki a külföldi tudósítók klubjának (FCCC) éves felméréséből.
A szervezet 232 tagnak küldte ki kérdőívét, közülük 98 tag válaszolt, a jelentés az ő véleményüket tükrözi. A válaszadók csaknem egyöntetűen úgy fogalmaztak: kínai munkakörülményeik nem felelnek meg a nemzetközi normáknak, több mint kétharmaduk szerint azok az előző év során nem változtak vagy romlottak.
A kelet-ázsiai országban dolgozó újságírók legnagyobb aggodalmai között szerepel az általuk képviselt média elleni kormányzati fellépés, amire az elmúlt hónapokban több, nemzetközi visszhangot kiváltó példa is akadt. A Bloomberg hírügynökség tavaly június végén az időközben hivatalba lépett új kínai elnök, Hszi Csin-ping családjának vagyoni helyzetét tárta fel. Ennek következményeként honlapját az országon belül több mint egy éve blokkolják a kínai hatóságok.
Hasonlóan járt a The New York Times is, mely tavaly október végén az azóta leköszönt miniszterelnök, Ven Csia-pao és családja pénzügyeit vette nagyító alá, amiért kínai és angol nyelvű honlapjainak tiltólistára helyezésével kellett fizetnie. A hatóságok ezen túlmenően a lap irodavezetőjének és egyik tudósítójának vízumkérelmét is elutasították.
A tényfeltáró riporterek testi épségük biztonságát is féltik - derül ki a jelentésből. Az FCCC 63 olyan esetet regisztrált az elmúlt évben, melyek során az újságírókat munkájukban akadályozták, ezek közül kilenc során került sor valamilyen fizikai inzultusra. Ez ugyan kisebb a tavalyi hasonló adatnál, ugyanakkor továbbra is elfogadhatatlan - fogalmaz az FCCC. Saját maguk mellett az újságíróknak forrásaik zaklatása és kínai alkalmazottaiknak a hatóságok általi rendszeres kikérdezése miatt is aggódniuk kell.
Akadályozzák a tudósítókat mozgásukban is - sorolja tovább a dokumentum. Az országban számos olyan "érzékeny" terület van - például a tibetiek lakta vidékek vagy a több tucatnyi önégetés által hírhedtté vált északnyugati Csinghaj tartomány -, ahová belépésüket megnehezítik, illetve ahonnan tevékenységük nem szívesen látott.
Az FCCC szerint mindennapossá váltak a tudósítókat érintő kibertámadások is. A szervezet kiberbiztonsági szakértője úgy találta, hogy a virtuális támadások egy része kifejezetten a külföldi tudósítókat célozza meg.
Forrás:MTI
A szervezet 232 tagnak küldte ki kérdőívét, közülük 98 tag válaszolt, a jelentés az ő véleményüket tükrözi. A válaszadók csaknem egyöntetűen úgy fogalmaztak: kínai munkakörülményeik nem felelnek meg a nemzetközi normáknak, több mint kétharmaduk szerint azok az előző év során nem változtak vagy romlottak.
A kelet-ázsiai országban dolgozó újságírók legnagyobb aggodalmai között szerepel az általuk képviselt média elleni kormányzati fellépés, amire az elmúlt hónapokban több, nemzetközi visszhangot kiváltó példa is akadt. A Bloomberg hírügynökség tavaly június végén az időközben hivatalba lépett új kínai elnök, Hszi Csin-ping családjának vagyoni helyzetét tárta fel. Ennek következményeként honlapját az országon belül több mint egy éve blokkolják a kínai hatóságok.
Hasonlóan járt a The New York Times is, mely tavaly október végén az azóta leköszönt miniszterelnök, Ven Csia-pao és családja pénzügyeit vette nagyító alá, amiért kínai és angol nyelvű honlapjainak tiltólistára helyezésével kellett fizetnie. A hatóságok ezen túlmenően a lap irodavezetőjének és egyik tudósítójának vízumkérelmét is elutasították.A tényfeltáró riporterek testi épségük biztonságát is féltik - derül ki a jelentésből. Az FCCC 63 olyan esetet regisztrált az elmúlt évben, melyek során az újságírókat munkájukban akadályozták, ezek közül kilenc során került sor valamilyen fizikai inzultusra. Ez ugyan kisebb a tavalyi hasonló adatnál, ugyanakkor továbbra is elfogadhatatlan - fogalmaz az FCCC. Saját maguk mellett az újságíróknak forrásaik zaklatása és kínai alkalmazottaiknak a hatóságok általi rendszeres kikérdezése miatt is aggódniuk kell.
Akadályozzák a tudósítókat mozgásukban is - sorolja tovább a dokumentum. Az országban számos olyan "érzékeny" terület van - például a tibetiek lakta vidékek vagy a több tucatnyi önégetés által hírhedtté vált északnyugati Csinghaj tartomány -, ahová belépésüket megnehezítik, illetve ahonnan tevékenységük nem szívesen látott.
Az FCCC szerint mindennapossá váltak a tudósítókat érintő kibertámadások is. A szervezet kiberbiztonsági szakértője úgy találta, hogy a virtuális támadások egy része kifejezetten a külföldi tudósítókat célozza meg.
Forrás:MTI
Hozzászólások