Tusk: "drámaian nehéz" lesz a Brexit-tárgyalások második szakasza
Bajnok Artúr, az MTI tudósítója jelenti: Lehetséges határidőre megállapodásra jutni az Egyesült Királyság európai uniós kiválásáról szóló tárgyalások második szakaszában, de "drámaian nehéz" lesz - jelentette ki Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke az uniós állam- és kormányfők pénteki brüsszeli csúcstalálkozója után.
Az ülést lezáró sajtóértekezleten Tusk úgy vélekedett, hogy a jövőbeli kapcsolatrendszerről szóló egyeztetések bizonyosan nehezebbek lesznek, mint a kiválás főbb kérdéseiről folytatott eddigi tárgyalások, s bár elméletileg lehetséges, "drámain nehéz" lesz megegyezni a kilépés tervezett, 2019. márciusi dátumáig.
Hozzátette: bízik benne, hogy a folyamat során továbbra is sikerül majd megőrizni a huszonhetek egységét, amely nélkül nem lett volna lehetséges a továbblépés. Újságírói kérdésre válaszolva a volt lengyel kormányfő megerősítette korábbi véleményét a kötelező uniós menekültügyi kvótákról, miszerint azok "hatástalanok" és "megosztóak". Rámutatott, igaz, hogy a jogosultak 93 százalékát (mintegy 32 ezer embert) áthelyezték a mechanizmus keretében, de ez kevesebb mint 2 százalékát teszi ki azoknak, akik menedékkérelmet nyújtottak be Európában.
Leszögezte, a legfőbb cél az EU egységének megőrzése, illetve az illegális bevándorlás megállítása vagy legalábbis intenzitásának csökkentése kell legyen. Tusk beszélt a dublini menekültügyi rendszer reformjáról is, hangsúlyozva, hogy júniusig megállapodásra kell jutni. Mint közölte, lehetséges addig tető alá hozni az egyezséget, de "rendkívül nehéz" lesz. Reményét fejezte ki, hogy sikerül kompromisszumot elérni, mert a minősített többségi döntéshozatal óhatatlanul is megbontja a tagállamok egységét.
Hangsúlyozta ugyanakkor: a kelet- és közép-európai országoknak szolidárisabbnak kellene lenniük a többi tagállammal a gyakorlatban. Az uniós vezetők egyöntetűen támogatták, hogy a következő hétéves költségvetési ciklusban stabil finanszírozási mechanizmust hozzanak létre a migráció kezelésére a mostani ad hoc megközelítés helyett - tette hozzá.
A tanács elnöke végezetül kitért az orosz szankciók meghosszabbítására is, s aláhúzta, ebben teljes egyetértés volt a tagállamok között, ez volt az első alkalom, hogy semmiféle vita nem volt a kérdésről. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke Tuskkal szemben sikeresnek nevezte a kvótarendszert. Hozzátette, az elmúlt két évben a jogosult 35 ezer menekült több mint 90 százalékát sikerült áthelyezni a mechanizmus keretében, ami - mint elismerte - összességében valóban nem nagy szám, de erről született megállapodás.
Érthetetlen, miért gondolják azt, hogy az eddig áthelyezett körülbelül 32 ezer ember veszélyt jelent az európai civilizációra és a szociális ellátórendszerekre - mondta. Európa és a tagállamai erősebbek annál, hogy ne tudnának "felszívni" ennyi embert - vélekedett Juncker, hozzáfűzve, nem érti, hogy ez a kérdés miért váltott ki ilyen heves reakciókat, és higgadtságra kérve a vita résztvevőit.
A bizottság elnöke megemlítette, hogy a visegrádi országok megállapodtak a líbiai határvédelem anyagi támogatásáról, amit "az aktív szolidaritás bizonyítékának" nevezett. Juncker emellett megerősítette: a brüsszeli testület jövő szerdán fog dönteni arról, megindítják-e az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárást a lengyel kormánnyal szemben a vitatott igazságügyi reform miatt.
(Forrás: MTI)
Az ülést lezáró sajtóértekezleten Tusk úgy vélekedett, hogy a jövőbeli kapcsolatrendszerről szóló egyeztetések bizonyosan nehezebbek lesznek, mint a kiválás főbb kérdéseiről folytatott eddigi tárgyalások, s bár elméletileg lehetséges, "drámain nehéz" lesz megegyezni a kilépés tervezett, 2019. márciusi dátumáig.
Elmondta, a bennmaradó tagállamoknak belső előkészítő egyeztetéseket kell kezdeniük, illetve előzetes kapcsolatfelvételre van szükség Londonnal, hogy világosabbá váljanak a brit kormány elképzelései a jövőről.
A tájékoztatón az is elhangzott, hogy a "valódi tárgyalások" márciusban fognak megkezdődni a második szakasz keretében.
Hozzátette: bízik benne, hogy a folyamat során továbbra is sikerül majd megőrizni a huszonhetek egységét, amely nélkül nem lett volna lehetséges a továbblépés. Újságírói kérdésre válaszolva a volt lengyel kormányfő megerősítette korábbi véleményét a kötelező uniós menekültügyi kvótákról, miszerint azok "hatástalanok" és "megosztóak". Rámutatott, igaz, hogy a jogosultak 93 százalékát (mintegy 32 ezer embert) áthelyezték a mechanizmus keretében, de ez kevesebb mint 2 százalékát teszi ki azoknak, akik menedékkérelmet nyújtottak be Európában.
Leszögezte, a legfőbb cél az EU egységének megőrzése, illetve az illegális bevándorlás megállítása vagy legalábbis intenzitásának csökkentése kell legyen. Tusk beszélt a dublini menekültügyi rendszer reformjáról is, hangsúlyozva, hogy júniusig megállapodásra kell jutni. Mint közölte, lehetséges addig tető alá hozni az egyezséget, de "rendkívül nehéz" lesz. Reményét fejezte ki, hogy sikerül kompromisszumot elérni, mert a minősített többségi döntéshozatal óhatatlanul is megbontja a tagállamok egységét.
Hangsúlyozta ugyanakkor: a kelet- és közép-európai országoknak szolidárisabbnak kellene lenniük a többi tagállammal a gyakorlatban. Az uniós vezetők egyöntetűen támogatták, hogy a következő hétéves költségvetési ciklusban stabil finanszírozási mechanizmust hozzanak létre a migráció kezelésére a mostani ad hoc megközelítés helyett - tette hozzá.
A tanács elnöke végezetül kitért az orosz szankciók meghosszabbítására is, s aláhúzta, ebben teljes egyetértés volt a tagállamok között, ez volt az első alkalom, hogy semmiféle vita nem volt a kérdésről. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke Tuskkal szemben sikeresnek nevezte a kvótarendszert. Hozzátette, az elmúlt két évben a jogosult 35 ezer menekült több mint 90 százalékát sikerült áthelyezni a mechanizmus keretében, ami - mint elismerte - összességében valóban nem nagy szám, de erről született megállapodás.
Érthetetlen, miért gondolják azt, hogy az eddig áthelyezett körülbelül 32 ezer ember veszélyt jelent az európai civilizációra és a szociális ellátórendszerekre - mondta. Európa és a tagállamai erősebbek annál, hogy ne tudnának "felszívni" ennyi embert - vélekedett Juncker, hozzáfűzve, nem érti, hogy ez a kérdés miért váltott ki ilyen heves reakciókat, és higgadtságra kérve a vita résztvevőit.
A bizottság elnöke megemlítette, hogy a visegrádi országok megállapodtak a líbiai határvédelem anyagi támogatásáról, amit "az aktív szolidaritás bizonyítékának" nevezett. Juncker emellett megerősítette: a brüsszeli testület jövő szerdán fog dönteni arról, megindítják-e az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárást a lengyel kormánnyal szemben a vitatott igazságügyi reform miatt.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások