Újrakezdte működését a román parlament alkotmánymódosító bizottsága
Baranyi László, az MTI tudósítója jelenti: Újrakezdte működését kedden a román alkotmánymódosítás előkészítésével megbízott parlamenti különbizottság. A testületben a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ) képviselő Máté András frakcióvezető az MTI-nek elmondta: nem lát esély van arra, hogy a jelenlegi erőviszonyok között kialakuljon az alaptörvény módosításához szükséges kétharmados többség.
A bizottság korábban kidolgozott alkotmánymódosító tervezete tavaly elbukta a normakontrollt: az alkotmánybíróság a hatályos alaptörvénybe ütközőnek minősítette a tervezet 26 pontját, közöttük azokat a magyarságnak fontos változtatásokat, amelyeket az RMDSZ javasolt.
Bár üresjáratnak véli a munka újrakezdését, Máté András az MTI-nek elmondta, hogy az RMDSZ megpróbálja újrafogalmazni javaslatait, figyelembe véve a taláros testület kifogásait, de azt tartaná ideálisnak, ha teljesen új alkotmány születne.
A kérdésre, hogy nincs-e jogi akadálya egy új alkotmány kidolgozásának (amelyet már nem kell véleményeznie az alkotmánybíróságnak), az RMDSZ frakcióvezetője úgy vélte, hogy elvileg ez lehetséges lenne, de az új alaptörvény elfogadását, illetve a jelenlegi módosítását is ellehetetleníti az, hogy a tavaly ellenzékbe vonult liberálisok aligha fognak együtt szavazni a kormányon lévő szociáldemokratákkal.
A 128 módosító javaslat közül 85-öt újra kell fogalmaznia a módosítást végző parlamenti bizottságnak. A taláros testület szerint a tervezet 26 pontja sérti az alkotmány 152. cikkelyét, amely az alaptörvény módosításának korlátait szabályozza. Egy alkotmánymódosítás során a parlament egyebek között nem változtathatja meg Románia hivatalos nyelvét és egységes, független, oszthatatlan nemzetállamként való meghatározását.
Az alkotmánybíróság erre hivatkozva kifogásolta a kisebbségi jelképhasználatra, a kulturális autonómia elvére és a hagyományos térségek közigazgatási alegységekbe (alrégiókba) szerveződésére vonatkozó RMDSZ-es módosítási javaslatokat.
Az alkotmánymódosítást a román parlament mindkét házában kétharmados többséggel kell elfogadni, és akkor lép hatályba, ha azt érvényes népszavazás is megerősíti. Mivel a szövegező bizottságban is szükség van a kétharmadra egy-egy cikkely elfogadásánál, Máté András szerint elképzelhető, hogy nem is kerül sor parlamenti szavazásra, mert az új tervezetet nem sikerül kidolgoznia a bizottságnak.
(Forrás: MTI)
A bizottság korábban kidolgozott alkotmánymódosító tervezete tavaly elbukta a normakontrollt: az alkotmánybíróság a hatályos alaptörvénybe ütközőnek minősítette a tervezet 26 pontját, közöttük azokat a magyarságnak fontos változtatásokat, amelyeket az RMDSZ javasolt.Bár üresjáratnak véli a munka újrakezdését, Máté András az MTI-nek elmondta, hogy az RMDSZ megpróbálja újrafogalmazni javaslatait, figyelembe véve a taláros testület kifogásait, de azt tartaná ideálisnak, ha teljesen új alkotmány születne.
A kérdésre, hogy nincs-e jogi akadálya egy új alkotmány kidolgozásának (amelyet már nem kell véleményeznie az alkotmánybíróságnak), az RMDSZ frakcióvezetője úgy vélte, hogy elvileg ez lehetséges lenne, de az új alaptörvény elfogadását, illetve a jelenlegi módosítását is ellehetetleníti az, hogy a tavaly ellenzékbe vonult liberálisok aligha fognak együtt szavazni a kormányon lévő szociáldemokratákkal.
A 128 módosító javaslat közül 85-öt újra kell fogalmaznia a módosítást végző parlamenti bizottságnak. A taláros testület szerint a tervezet 26 pontja sérti az alkotmány 152. cikkelyét, amely az alaptörvény módosításának korlátait szabályozza. Egy alkotmánymódosítás során a parlament egyebek között nem változtathatja meg Románia hivatalos nyelvét és egységes, független, oszthatatlan nemzetállamként való meghatározását.
Az alkotmánybíróság erre hivatkozva kifogásolta a kisebbségi jelképhasználatra, a kulturális autonómia elvére és a hagyományos térségek közigazgatási alegységekbe (alrégiókba) szerveződésére vonatkozó RMDSZ-es módosítási javaslatokat.
Az alkotmánymódosítást a román parlament mindkét házában kétharmados többséggel kell elfogadni, és akkor lép hatályba, ha azt érvényes népszavazás is megerősíti. Mivel a szövegező bizottságban is szükség van a kétharmadra egy-egy cikkely elfogadásánál, Máté András szerint elképzelhető, hogy nem is kerül sor parlamenti szavazásra, mert az új tervezetet nem sikerül kidolgoznia a bizottságnak.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások