Beregszászi hírportál: nem lesz magyar többségű választási körzet Kárpátalján
Az ukrán Központi Választási Bizottság (CVK) kijelölte a 2014. október 26-ra kitűzött előre hozott parlamenti választások egyéni választási körzeteinek határait, változatlanul hagyva a kárpátaljai tömbmagyarságot több körzetre osztó, magyar képviselő parlamentbe juttatását ellehetetlenítő korábbi körzethatárokat - írta vasárnap a karpatalja.ma beregszászi hírportál.
A cikk szerint, amelyet Darcsi Karolina politológus, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) politikai és kommunikációs titkára jegyez, a CVK 2014. augusztus 27-én kijelölte a parlamenti választások egyéni választási körzeteinek a határait, és az erről szóló jegyzőkönyvet szombaton tette közzé. A testület döntése alapján - kisebb módosításokat leszámítva - teljes mértékben maradtak a 2012-es parlamenti voksolásra létrehozott körzetek, ami azért is érdekes, mert az akkori választókerületeket úgy alakították ki, hogy az az épp hatalmon lévő Régiók Pártjának (PR) és a helyi oligarcháknak kedvezett - emlékeztet a szerző.
Két éve, a választásokat megelőzően számos nemzetközi szervezet, a magyar kormány, valamint a KMKSZ és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) is szorgalmazta a korábban már létező magyar többségű körzet ismételt létrehozását Kárpátalján. Ám a várakozásokkal ellentétben azt nem alakították ki, ehelyett az egy tömbben élő magyar lakosság három körzetbe került, amelyek mindegyikében kisebbséget alkotott - olvasható a cikkben.
A körzetekkel így minimálisra csökkentették a magyarok nyerési esélyeit, és lehetetlenné tették a magyar közösség számára, saját képviselőt juttasson be a kijevi törvényhozásba - mutat rá a politológus. A CVK döntése alapján a 2014-es előre hozott parlamenti választásokra kijelölt körzetek is ezt a felosztást követik, ami a szerző szerint érthetetlen, mert az érvényben lévő ukrán választójogi törvény szerint a választási körzetek kialakítása során figyelembe kell venni az etnikai határokat.
A kárpátaljai magyar lakosság különböző választási körzetekbe való ismételt besorolása azt bizonyítja, hogy az etnikai megmaradást és fejlődést biztosító többletjogok továbbra sem érvényesülnek Ukrajnában - fogalmaz a szerző. Emlékeztet arra, hogy az etnikai választási körzetek kialakítását maga Petro Porosenko ukrán elnök is támogatta, amikor májusban még államfőjelöltként választási együttműködési megállapodást kötött a KMKSZ-szel, vállalva, hogy elnökként elősegíti az ukrajnai magyarok parlamenti képviseletének biztosítását.
A rendkívül mély válságot megélő Ukrajna politikusainak meg kellene érteniük - így a cikkíró -, hogy a demokrácia kiterjesztése során, a jogkörök elosztásánál az állam kielégítheti a nemzeti kisebbségek elvárásait anélkül, hogy az az állam területi egységének a felbomlásával vagy az elszakadás veszélyével fenyegetne. A kisebbségek helyzetének ellehetetlenítése egyáltalán nem segíti elő az amúgy is nehéz helyzetben lévő ország stabilitásának és békéjének megteremtését – zárja írását Darcsi Karolina.
MTI
A cikk szerint, amelyet Darcsi Karolina politológus, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) politikai és kommunikációs titkára jegyez, a CVK 2014. augusztus 27-én kijelölte a parlamenti választások egyéni választási körzeteinek a határait, és az erről szóló jegyzőkönyvet szombaton tette közzé. A testület döntése alapján - kisebb módosításokat leszámítva - teljes mértékben maradtak a 2012-es parlamenti voksolásra létrehozott körzetek, ami azért is érdekes, mert az akkori választókerületeket úgy alakították ki, hogy az az épp hatalmon lévő Régiók Pártjának (PR) és a helyi oligarcháknak kedvezett - emlékeztet a szerző.Két éve, a választásokat megelőzően számos nemzetközi szervezet, a magyar kormány, valamint a KMKSZ és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) is szorgalmazta a korábban már létező magyar többségű körzet ismételt létrehozását Kárpátalján. Ám a várakozásokkal ellentétben azt nem alakították ki, ehelyett az egy tömbben élő magyar lakosság három körzetbe került, amelyek mindegyikében kisebbséget alkotott - olvasható a cikkben.
A körzetekkel így minimálisra csökkentették a magyarok nyerési esélyeit, és lehetetlenné tették a magyar közösség számára, saját képviselőt juttasson be a kijevi törvényhozásba - mutat rá a politológus. A CVK döntése alapján a 2014-es előre hozott parlamenti választásokra kijelölt körzetek is ezt a felosztást követik, ami a szerző szerint érthetetlen, mert az érvényben lévő ukrán választójogi törvény szerint a választási körzetek kialakítása során figyelembe kell venni az etnikai határokat.
A kárpátaljai magyar lakosság különböző választási körzetekbe való ismételt besorolása azt bizonyítja, hogy az etnikai megmaradást és fejlődést biztosító többletjogok továbbra sem érvényesülnek Ukrajnában - fogalmaz a szerző. Emlékeztet arra, hogy az etnikai választási körzetek kialakítását maga Petro Porosenko ukrán elnök is támogatta, amikor májusban még államfőjelöltként választási együttműködési megállapodást kötött a KMKSZ-szel, vállalva, hogy elnökként elősegíti az ukrajnai magyarok parlamenti képviseletének biztosítását.
A rendkívül mély válságot megélő Ukrajna politikusainak meg kellene érteniük - így a cikkíró -, hogy a demokrácia kiterjesztése során, a jogkörök elosztásánál az állam kielégítheti a nemzeti kisebbségek elvárásait anélkül, hogy az az állam területi egységének a felbomlásával vagy az elszakadás veszélyével fenyegetne. A kisebbségek helyzetének ellehetetlenítése egyáltalán nem segíti elő az amúgy is nehéz helyzetben lévő ország stabilitásának és békéjének megteremtését – zárja írását Darcsi Karolina.
MTI
Hozzászólások