Egy ukrán bíróság engedélyezte az orosz vezérkari főnök őrizetbe vételét
Az illetékes ukrán bíróság engedélyezte Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök és az orosz fegyveres erők több katonai vezetőjének az őrizetbe vételét és bíróság elé állítását - közölte hétfői kijevi sajtótájékoztatóján Anatolij Matiosz, az ukrán katonai ügyészség vezetője.
Matiosz elmondta, hogy Oroszország Ukrajnával szembeni agressziójában való részvétellel eddig 19 orosz állampolgárt gyanúsítanak, közülük 14-en az orosz fegyveres erők tagjai. Eddig 11 orosz katona ellen adtak ki körözést. Jelenleg két büntetőeljárás van folyamatban az orosz agresszióban való részvétel vádjával egy orosz állampolgárral, illetve két, Kelet-Ukrajnában elfogott, vallomásuk szerint az orosz fegyveres erők kötelékében szolgáló katonával, Alekszandr Alekszandrov őrmesterrel és Jevgenyij Jerofejev századossal szemben.
Utóbbi kettővel kapcsolatosan az orosz és az ukrán médiában többször megjelent olyan találgatás, miszerint Kijev kicserélné őket az Oroszországban fogva tartott Nagyija Szavcsenko ukrán pilótanőre.
A katonai ügyész tájékoztatta az újságírókat arról, hogy az orosz agresszióban való részvétel vádjával mostanáig négy perben született bírósági ítélet Ukrajnában. Összesen öt személyt találtak bűnösnek. Közülük hárman orosz állampolgárok - két civil és egy katona -, 11 és 14 év közötti szabadságvesztésre ítélték őket.
Az ukrán főügyészség még tavaly bejelentette, hogy nemzetközi körözést adtak ki Geraszimov és az orosz fegyveres erők további tíz tagja ellen a Donyeck megyei Ilovajszknál történtek miatt. 2014 augusztusában, heves harcok után az ukrán fegyveres erőket helyi szakadárok jelentős orosz katonai segítséggel körbezárták Ilovajszknál, és napokig folyamatos tüzérségi tűz alatt tartották őket.
Augusztus 29-én Vlagyimir Putyin orosz elnök felszólította a kelet-ukrajnai szakadárokat, hogy nyissanak "humanitárius folyosót", amelyen az ukrán katonák sértetlenül kivonulhatnak a településről. Augusztus 30-án az ukrán fegyveres erők tagjai elindultak a kijelölt folyosón, de - ukrán források szerint orosz katonák - tüzet nyitottak rájuk.
A hivatalos adatok szerint 366 ukrán katona esett el, és 249 sebesült meg az Ilovajszknál történt mészárlásban. 128-an fogságba estek, 158 katonát pedig eltűntnek nyilvánítottak. Az ilovajszki tragédia az ukrán fegyveres erők legnagyobb veszteséggel járó kudarca volt a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus idején.
A Kreml továbbra sem ismeri el, hogy orosz katonák teljesítenek szolgálatot a szakadárok oldalán Kelet-Ukrajnában.
MTI
Matiosz elmondta, hogy Oroszország Ukrajnával szembeni agressziójában való részvétellel eddig 19 orosz állampolgárt gyanúsítanak, közülük 14-en az orosz fegyveres erők tagjai. Eddig 11 orosz katona ellen adtak ki körözést. Jelenleg két büntetőeljárás van folyamatban az orosz agresszióban való részvétel vádjával egy orosz állampolgárral, illetve két, Kelet-Ukrajnában elfogott, vallomásuk szerint az orosz fegyveres erők kötelékében szolgáló katonával, Alekszandr Alekszandrov őrmesterrel és Jevgenyij Jerofejev századossal szemben.
Utóbbi kettővel kapcsolatosan az orosz és az ukrán médiában többször megjelent olyan találgatás, miszerint Kijev kicserélné őket az Oroszországban fogva tartott Nagyija Szavcsenko ukrán pilótanőre.
A katonai ügyész tájékoztatta az újságírókat arról, hogy az orosz agresszióban való részvétel vádjával mostanáig négy perben született bírósági ítélet Ukrajnában. Összesen öt személyt találtak bűnösnek. Közülük hárman orosz állampolgárok - két civil és egy katona -, 11 és 14 év közötti szabadságvesztésre ítélték őket.
Az ukrán főügyészség még tavaly bejelentette, hogy nemzetközi körözést adtak ki Geraszimov és az orosz fegyveres erők további tíz tagja ellen a Donyeck megyei Ilovajszknál történtek miatt. 2014 augusztusában, heves harcok után az ukrán fegyveres erőket helyi szakadárok jelentős orosz katonai segítséggel körbezárták Ilovajszknál, és napokig folyamatos tüzérségi tűz alatt tartották őket.
Augusztus 29-én Vlagyimir Putyin orosz elnök felszólította a kelet-ukrajnai szakadárokat, hogy nyissanak "humanitárius folyosót", amelyen az ukrán katonák sértetlenül kivonulhatnak a településről. Augusztus 30-án az ukrán fegyveres erők tagjai elindultak a kijelölt folyosón, de - ukrán források szerint orosz katonák - tüzet nyitottak rájuk.
A hivatalos adatok szerint 366 ukrán katona esett el, és 249 sebesült meg az Ilovajszknál történt mészárlásban. 128-an fogságba estek, 158 katonát pedig eltűntnek nyilvánítottak. Az ilovajszki tragédia az ukrán fegyveres erők legnagyobb veszteséggel járó kudarca volt a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus idején.
A Kreml továbbra sem ismeri el, hogy orosz katonák teljesítenek szolgálatot a szakadárok oldalán Kelet-Ukrajnában.
MTI
Hozzászólások