Kerry Kijevben: az Egyesült Államok támogatja a NATO "nyitott ajtók" politikáját Ukrajna esetében
Az Egyesült Államok támogatja a NATO "nyitott ajtók" politikáját, és készen áll új tagokat, köztük Ukrajnát üdvözölni a katonai szövetségben, amennyiben készen állnak majd a csatlakozásra - jelentette ki John Kerry amerikai külügyminiszter csütörtökön Kijevben Petro Porosenko ukrán elnökkel együtt tartott sajtótájékoztatóján.
Az amerikai diplomácia vezetője hozzátette ugyanakkor, hogy egyelőre Ukrajna előtt hosszú út áll a csatlakozásig, reformokat kell még végrehajtania, és modernizálnia kell védelmi szektorát. Ezen túlmenően Kijev még nem kérte hivatalosan tagfelvételét a NATO-ba.
Kerry kilátásba helyezte, hogy az atlanti szövetség pénteken kezdődő kétnapos varsói csúcstalálkozóján pénzügyi segélycsomagot hagynak jóvá, amelynek köszönhetően az ukrán fegyveres erők gyorsabban közelíthetnek a NATO-normákhoz. Összeget azonban nem nevezett meg.
Porosenko a maga részéről szintén kijelentette: azt várja a csúcstól, hogy ismét megerősítik Ukrajnát illetően a szövetség "nyitott ajtók" politikáját. Emlékeztetett arra, hogy a 2008-as bukaresti NATO-értekezleten a szövetség nyilatkozatban deklarálta bármely európai ország csatlakozásának lehetőségét.
Kerry a sajtótájékoztatón biztosított afelől, hogy az Oroszországgal szembeni szankciók hatályban maradnak, amennyiben Moszkva elutasítja a kelet-ukrajnai konfliktus és a Krím félsziget helyzetének rendezését. Leszögezte, hogy az Egyesült Államok nem fogadja el a Krím orosz megszállását.
Az ukrán elnök megismételte: Kijev kitart álláspontja mellett, amely szerint a Krím hovatartozásának kérdését nemzetközi szinten kell rendezni.
"Ukrajna határozott javaslatot tett a rendezési tárgyalások formátumára. Részt kell venni benne az Európai Uniónak, az Egyesült Államoknak és a budapesti memorandumot aláíró országoknak. Nevezhetjük ezt Genf plusz formátumnak" - fejtette ki Porosenko. Sürgette, hogy mihamarabb kezdődjenek konzultációk a rendezési folyamat mikéntjéről, továbbá a Krím félszigeten törvénytelenül letartóztatottak kiszabadításáról, a krími tatárok jogainak szavatolásáról, valamint készüljön útiterv a félsziget orosz megszállásának megszüntetéséről.
Budapesten 1994-ben írt alá memorandumot Ukrajna, valamint az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Oroszország. Ebben Ukrajna lemondott atomfegyvereiről, cserébe a nagyhatalmak garantálták függetlenségét és területi épségét.
MTI
Az amerikai diplomácia vezetője hozzátette ugyanakkor, hogy egyelőre Ukrajna előtt hosszú út áll a csatlakozásig, reformokat kell még végrehajtania, és modernizálnia kell védelmi szektorát. Ezen túlmenően Kijev még nem kérte hivatalosan tagfelvételét a NATO-ba.
Kerry kilátásba helyezte, hogy az atlanti szövetség pénteken kezdődő kétnapos varsói csúcstalálkozóján pénzügyi segélycsomagot hagynak jóvá, amelynek köszönhetően az ukrán fegyveres erők gyorsabban közelíthetnek a NATO-normákhoz. Összeget azonban nem nevezett meg.
Porosenko a maga részéről szintén kijelentette: azt várja a csúcstól, hogy ismét megerősítik Ukrajnát illetően a szövetség "nyitott ajtók" politikáját. Emlékeztetett arra, hogy a 2008-as bukaresti NATO-értekezleten a szövetség nyilatkozatban deklarálta bármely európai ország csatlakozásának lehetőségét.
Kerry a sajtótájékoztatón biztosított afelől, hogy az Oroszországgal szembeni szankciók hatályban maradnak, amennyiben Moszkva elutasítja a kelet-ukrajnai konfliktus és a Krím félsziget helyzetének rendezését. Leszögezte, hogy az Egyesült Államok nem fogadja el a Krím orosz megszállását.
Az ukrán elnök megismételte: Kijev kitart álláspontja mellett, amely szerint a Krím hovatartozásának kérdését nemzetközi szinten kell rendezni.
"Ukrajna határozott javaslatot tett a rendezési tárgyalások formátumára. Részt kell venni benne az Európai Uniónak, az Egyesült Államoknak és a budapesti memorandumot aláíró országoknak. Nevezhetjük ezt Genf plusz formátumnak" - fejtette ki Porosenko. Sürgette, hogy mihamarabb kezdődjenek konzultációk a rendezési folyamat mikéntjéről, továbbá a Krím félszigeten törvénytelenül letartóztatottak kiszabadításáról, a krími tatárok jogainak szavatolásáról, valamint készüljön útiterv a félsziget orosz megszállásának megszüntetéséről.
Budapesten 1994-ben írt alá memorandumot Ukrajna, valamint az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Oroszország. Ebben Ukrajna lemondott atomfegyvereiről, cserébe a nagyhatalmak garantálták függetlenségét és területi épségét.
MTI
Hozzászólások