Ukrán válság - Hathatós segítséget ígért a fehérorosz elnök ukrán kollégájának
Fehéroroszország bármikor kész hathatós segítséget nyújtani Ukrajnának - erről biztosította Aljakszandr Lukasenka fehérorosz államfő ukrán kollégáját, Petro Porosenko elnököt vasárnap kijevi tárgyalásukon.
"Ahogy korábban mondtam: ha bármire szükséged van Fehéroroszországtól, mondd, és mi egy nap alatt teljesítjük a kérésedet. Bármit, amit az ukrán elnök kért, mi mindig megtettük, és ez így marad a jövőben is. Nemcsak a kereskedelmünk miatt, hanem mert szomszédok és rokonnépek vagyunk - idézte Lukasenka szavait az UNIAN ukrán hírügynökség a BELTA hivatalos fehérorosz hírügynökség jelentésére hivatkozva.
A fehérorosz államfő kiemelte, hogy az utóbbi időben az ukrajnai válság ellenére a két ország közötti kereskedelmi forgalom folyamatos növekedést mutat. Hangsúlyozta továbbá, hogy Kijevnek nincs semmilyen adóssága Fehéroroszországgal szemben.
Porosenko - sajtótitkárának tájékoztatása szerint - a találkozón köszönetet mondott fehérorosz kollégájának azért, hogy támogatja az ukrán állam területi egységét és azért is, hogy nem ismerte el a kelet-ukrajnai szakadárok által november 2-án rendezett törvénytelen választásokat.
Az ukrán elnök reményét fejezte ki, hogy újra lendületet kap a minszki folyamat, amely a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktust hivatott rendezni. Megjegyezte, hogy a fehérorosz fél hatékony együttműködésének eredményeképpen mára a diplomáciai kifejezések közé bekerültek olyan fogalmak, mint a "minszki formátum", a "minszki megállapodások" és a "minszki jegyzőkönyv".
Szeptember 5-én és 19-én Minszk adott otthont a Kijev, Moszkva és az EBESZ képviselőiből álló úgynevezett kontaktcsoport, valamint a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárok egyik vezetője megbeszéléseinek.
Az első minszki találkozón tűzszüneti megállapodás született, ami azonban nem valósult meg, ezért a másodikon a fegyvernyugvás elősegítése érdekében jegyzőkönyvet írtak alá a felek, amelyben úgy rendelkeztek, hogy úgynevezett ütközőzónát hoznak létre a frontvonal mentén harminc kilométer széles sávban, ahonnan mindkét fél a középvonaltól 15-15 kilométerre vonja hátrébb a nehézfegyvereit.
Kijev december 9-én egyoldalúan újabb tűzszünetet hirdetett ki, amelyhez a szakadárok nem csatlakoztak. Vasárnap kijevi jelentések szerint négy ukrán katona sebesült meg a harcok övezetében a szakadárok támadásaiban.
Noha a szakadárok vezetői a hét közepén még sürgették a tárgyalások mihamarabbi folytatását, vasárnap a luhanszki "népi tanács" alelnöke közölte, hogy lemondták az aznapra tervezett minszki találkozót a kontaktcsoporttal.
MTI
"Ahogy korábban mondtam: ha bármire szükséged van Fehéroroszországtól, mondd, és mi egy nap alatt teljesítjük a kérésedet. Bármit, amit az ukrán elnök kért, mi mindig megtettük, és ez így marad a jövőben is. Nemcsak a kereskedelmünk miatt, hanem mert szomszédok és rokonnépek vagyunk - idézte Lukasenka szavait az UNIAN ukrán hírügynökség a BELTA hivatalos fehérorosz hírügynökség jelentésére hivatkozva.A fehérorosz államfő kiemelte, hogy az utóbbi időben az ukrajnai válság ellenére a két ország közötti kereskedelmi forgalom folyamatos növekedést mutat. Hangsúlyozta továbbá, hogy Kijevnek nincs semmilyen adóssága Fehéroroszországgal szemben.
Porosenko - sajtótitkárának tájékoztatása szerint - a találkozón köszönetet mondott fehérorosz kollégájának azért, hogy támogatja az ukrán állam területi egységét és azért is, hogy nem ismerte el a kelet-ukrajnai szakadárok által november 2-án rendezett törvénytelen választásokat.
Az ukrán elnök reményét fejezte ki, hogy újra lendületet kap a minszki folyamat, amely a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktust hivatott rendezni. Megjegyezte, hogy a fehérorosz fél hatékony együttműködésének eredményeképpen mára a diplomáciai kifejezések közé bekerültek olyan fogalmak, mint a "minszki formátum", a "minszki megállapodások" és a "minszki jegyzőkönyv".
Szeptember 5-én és 19-én Minszk adott otthont a Kijev, Moszkva és az EBESZ képviselőiből álló úgynevezett kontaktcsoport, valamint a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárok egyik vezetője megbeszéléseinek.
Az első minszki találkozón tűzszüneti megállapodás született, ami azonban nem valósult meg, ezért a másodikon a fegyvernyugvás elősegítése érdekében jegyzőkönyvet írtak alá a felek, amelyben úgy rendelkeztek, hogy úgynevezett ütközőzónát hoznak létre a frontvonal mentén harminc kilométer széles sávban, ahonnan mindkét fél a középvonaltól 15-15 kilométerre vonja hátrébb a nehézfegyvereit.
Kijev december 9-én egyoldalúan újabb tűzszünetet hirdetett ki, amelyhez a szakadárok nem csatlakoztak. Vasárnap kijevi jelentések szerint négy ukrán katona sebesült meg a harcok övezetében a szakadárok támadásaiban.
Noha a szakadárok vezetői a hét közepén még sürgették a tárgyalások mihamarabbi folytatását, vasárnap a luhanszki "népi tanács" alelnöke közölte, hogy lemondták az aznapra tervezett minszki találkozót a kontaktcsoporttal.
MTI
Hozzászólások