Ukrán válság – Kormánylap: a kárpátaljai magyarok nem támogatják "a Jobbik szeparatistáinak" felhívásait
Kárpátalja magyar szervezetei és egyházai elítélik az Ukrajna területi egységének megbontására irányuló kísérleteket, és az ukrán államtól kulturális és nemzetiségi jogaik biztosítását kérik – írta csütörtökön az Urjadovij Kurjer című kijevi újság, az ukrán kormány hivatalos lapja.
Az újság ungvári tudósítója idézte azt a nyilatkozatot, amelyet közel 40 kárpátaljai magyar szervezet és a három történelmi egyház képviselői írtak alá a múlt pénteken Beregszászon, a kárpátaljai magyarság nemzetiségi és szabadságjogainak európai szintű biztosítását kérve az ukrán állam vezetőitől és Kárpátalja megye kormányzójától.
A cikk szerint Kárpátalja legnagyobb, mintegy 150 ezer főnyi magyar nemzeti kisebbsége kinyilvánította, hogy az óvodától az egyetemig terjedő anyanyelvű oktatási rendszer biztosítását igényli az ukrán állam részéről, de egyúttal azt is deklarálta, hogy szüksége van az államnyelv megfelelő szintű oktatására. A magyarok elvárják, hogy az ukrán állam az állami oktatási rendszer révén biztosítsa a feltételeket az ukrán nyelv elsajátításához – olvasható az írásban.
A kárpátaljai magyar szervezetek nyilatkozata - írja a lap - válasznak tekinthető arra múlt heti tüntetésre, amelyen a cikk szerint a Jobbik hívei Kárpátaljának "önrendelkezést" követeltek, és a terület Magyarországhoz való "visszatérését" szorgalmazták Budapesten, a Külügyminisztérium épülete előtt.
A kárpátaljai magyar szervezetek és egyházak nyilatkozatukkal kinyilvánították, hogy elítélik az Ukrajna területi integritásának megbontására irányuló kísérleteket, és az ukrán államtól kulturális és nemzetiségi jogaik biztosítását kérik – áll a cikkben, amely szerint a magyar külügy "határozottan elhatárolódott a Jobbik szeparatistáinak petíciójától", kiállt Ukrajna területi egységének megőrzése mellett, és nem ismerte el a Krím Ukrajnától való elszakadásáról döntő népszavazás legitimitását.
Az újság szerint a kárpátaljai magyarság lehetőségei irigylésre méltóak a többi ukrajnai nemzetiség számára, hiszen a kárpátaljai magyar anyanyelvű oktatási rendszer több mint ötven iskolát és több tucat óvodát számlál, a térségben rendszeresen megjelennek magyar nyelvű újságok és folyóiratok, vannak magyar nyelvű televíziós és rádióadások. Ennek tükrében meglepő a 40 magyar szervezet ukrán államhatalommal szemben megfogalmazott követelése a kettős állampolgárság elismerését illetően – fogalmaz az írás.
A lap idézi Valerij Luncsenkót, Kárpátalja kormányzóját, aki első hivatalos sajtókonferenciáján elmondta, hogy az ukrajnai megyében nem nyomják el a nemzetiségek, köztük a magyarok jogait. A cikk szerint a megye vezetője hangsúlyozta, hogy nagyon szoros az együttműködés Magyarországgal mind gazdasági, mind kulturális téren. Luncsenko kitért arra is, hogy a nemzetiségek kérdése közel áll hozzá, hiszen az édesanyja magyar, s azt szeretné, ha a soknemzetiségű Kárpátalja jó példával járna elöl az olyan ukrajnai régiók esetében, mint amilyen a Krím – írta az ukrán kormány lapja.
MTI
Az újság ungvári tudósítója idézte azt a nyilatkozatot, amelyet közel 40 kárpátaljai magyar szervezet és a három történelmi egyház képviselői írtak alá a múlt pénteken Beregszászon, a kárpátaljai magyarság nemzetiségi és szabadságjogainak európai szintű biztosítását kérve az ukrán állam vezetőitől és Kárpátalja megye kormányzójától.A cikk szerint Kárpátalja legnagyobb, mintegy 150 ezer főnyi magyar nemzeti kisebbsége kinyilvánította, hogy az óvodától az egyetemig terjedő anyanyelvű oktatási rendszer biztosítását igényli az ukrán állam részéről, de egyúttal azt is deklarálta, hogy szüksége van az államnyelv megfelelő szintű oktatására. A magyarok elvárják, hogy az ukrán állam az állami oktatási rendszer révén biztosítsa a feltételeket az ukrán nyelv elsajátításához – olvasható az írásban.
A kárpátaljai magyar szervezetek nyilatkozata - írja a lap - válasznak tekinthető arra múlt heti tüntetésre, amelyen a cikk szerint a Jobbik hívei Kárpátaljának "önrendelkezést" követeltek, és a terület Magyarországhoz való "visszatérését" szorgalmazták Budapesten, a Külügyminisztérium épülete előtt.
A kárpátaljai magyar szervezetek és egyházak nyilatkozatukkal kinyilvánították, hogy elítélik az Ukrajna területi integritásának megbontására irányuló kísérleteket, és az ukrán államtól kulturális és nemzetiségi jogaik biztosítását kérik – áll a cikkben, amely szerint a magyar külügy "határozottan elhatárolódott a Jobbik szeparatistáinak petíciójától", kiállt Ukrajna területi egységének megőrzése mellett, és nem ismerte el a Krím Ukrajnától való elszakadásáról döntő népszavazás legitimitását.
Az újság szerint a kárpátaljai magyarság lehetőségei irigylésre méltóak a többi ukrajnai nemzetiség számára, hiszen a kárpátaljai magyar anyanyelvű oktatási rendszer több mint ötven iskolát és több tucat óvodát számlál, a térségben rendszeresen megjelennek magyar nyelvű újságok és folyóiratok, vannak magyar nyelvű televíziós és rádióadások. Ennek tükrében meglepő a 40 magyar szervezet ukrán államhatalommal szemben megfogalmazott követelése a kettős állampolgárság elismerését illetően – fogalmaz az írás.
A lap idézi Valerij Luncsenkót, Kárpátalja kormányzóját, aki első hivatalos sajtókonferenciáján elmondta, hogy az ukrajnai megyében nem nyomják el a nemzetiségek, köztük a magyarok jogait. A cikk szerint a megye vezetője hangsúlyozta, hogy nagyon szoros az együttműködés Magyarországgal mind gazdasági, mind kulturális téren. Luncsenko kitért arra is, hogy a nemzetiségek kérdése közel áll hozzá, hiszen az édesanyja magyar, s azt szeretné, ha a soknemzetiségű Kárpátalja jó példával járna elöl az olyan ukrajnai régiók esetében, mint amilyen a Krím – írta az ukrán kormány lapja.
MTI
Hozzászólások