Ukrán válság - Lezárult a jelöltállítás a május végi elnökválasztásra
Éjfélkor lejárt a május 25-i ukrán elnökválasztás jelöltállítási határideje - közölte hétfőn a központi választási bizottság. Az előre hozott választáson 46-an készülnek indulni az államfői székért, de közülük csak nyolcan pártok jelöltjei, 38-an magukat jelölték.
A testület április 4-ig vizsgálja meg, hogy a jelöltek megfelelnek-e a választásokon való indulás feltételeinek.
A bizottság adatai szerint nyolcan kapták meg eddig hivatalosan a jelöltstátust, egyebek kötött Jurij Bojko és Szerhij Tihipko, Mikola Azarov leköszönt miniszterelnök első kormányának volt miniszterelnök-helyettesei, Renat Kuzmin volt helyettes főügyész és Mihajlo Dobkin, Harkiv megye exkormányzója, akit szombati kongresszusán a Régiók Pártja (PR) választott jelöltjéül Szerhij Tihipkóval szemben.
Utóbbi mellesleg egy múlt héten közzétett közvélemény-kutatás szerint népszerűbb a választók körében, mint a PR jelöltjévé választott harkivi kormányzó, aki a hatalomból februárban eltávolított, oroszbarát Viktor Janukovics elnök hű emberének számít. Dobkin jelenleg 4,2 százalékos támogatottságnak örvend, míg Tihipkót 7,3 százalék támogatná.
Tihipko a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy fontolóra veszi kilépését a Régiók Pártjából.
A jelöltállítás másik nagy meglepetése Vitalij Klicsko, az Ütés (UDAR) párt vezetőjének visszalépése volt a magát jelölő Petro Porosenko politikus-üzletember javára, így utóbbi lett az Ütés jelöltje. Helyi médiajelentések szerint megállapodtak arról, hogy az Ütés és a Porosenko mögötti politikai erő közösen jelöli majd Vitalij Klicskót a kijevi főpolgármesteri posztra.
A Nyugat-barát Porosenko, aki aktív szerepet játszott a 2004-es "narancsos forradalomban", és a tavaly novemberben kirobbant kijevi hatalomellenes tüntetéssorozatban is, jelenleg biztos fölénnyel, 24,9 százalékkal vezeti a jelöltek népszerűségi listáját. Az üzletember, a Rochen csokoládégyár, az Ötös hírtelevíziós csatorna, valamint számos nagy- és középvállalkozás tulajdonosa, egyike Ukrajna leggazdagabb embereinek. Viktor Juscsenko elnöksége alatt a befolyásos nemzetbiztonsági és védelmi tanács vezetője volt, rövid ideig külügyminiszteri, majd Janukovics elnöksége alatt néhány hónapig gazdasági miniszteri posztot töltött be Azarov első kormányában.
A többi parlamenti párt jelöltállítása nem hozott meglepetést: a Haza (Batykivscsina) saját vezetőjét, Julija Timosenko volt kormányfőt, a Szabadság (Szvoboda) Oleh Tyahnibok pártelnököt, és a kommunista párt is saját vezérét, Petro Szimonyenkót jelölte az államfői posztra. Közülük Timosenko népszerűsége 8,2, Szimonyenkóé 3,6, Tyahniboké pedig 1,7 százalékos.
Jelöltette magát Dmitro Jaros, a múlt novemberben kezdődött kijevi hatalomellenes tüntetéseken létrejött radikális Jobboldali Szektor vezetője is, támogatottsága jelenleg 0,9 százalékon áll.
Az ukrán parlament február 22-i ülésén úgy határozott, hogy Janukovics nem képes ellátni feladatait, ezért elmozdította tisztségéből az államfőt, egyben előrehozott elnökválasztást írt ki május 25-re. A 450 tagú törvényhozás a határozatot fölényes többséggel, 328 támogatószavazattal fogadta el.
MTI
A testület április 4-ig vizsgálja meg, hogy a jelöltek megfelelnek-e a választásokon való indulás feltételeinek.
A bizottság adatai szerint nyolcan kapták meg eddig hivatalosan a jelöltstátust, egyebek kötött Jurij Bojko és Szerhij Tihipko, Mikola Azarov leköszönt miniszterelnök első kormányának volt miniszterelnök-helyettesei, Renat Kuzmin volt helyettes főügyész és Mihajlo Dobkin, Harkiv megye exkormányzója, akit szombati kongresszusán a Régiók Pártja (PR) választott jelöltjéül Szerhij Tihipkóval szemben.
Utóbbi mellesleg egy múlt héten közzétett közvélemény-kutatás szerint népszerűbb a választók körében, mint a PR jelöltjévé választott harkivi kormányzó, aki a hatalomból februárban eltávolított, oroszbarát Viktor Janukovics elnök hű emberének számít. Dobkin jelenleg 4,2 százalékos támogatottságnak örvend, míg Tihipkót 7,3 százalék támogatná.
Tihipko a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy fontolóra veszi kilépését a Régiók Pártjából.
A jelöltállítás másik nagy meglepetése Vitalij Klicsko, az Ütés (UDAR) párt vezetőjének visszalépése volt a magát jelölő Petro Porosenko politikus-üzletember javára, így utóbbi lett az Ütés jelöltje. Helyi médiajelentések szerint megállapodtak arról, hogy az Ütés és a Porosenko mögötti politikai erő közösen jelöli majd Vitalij Klicskót a kijevi főpolgármesteri posztra.
A Nyugat-barát Porosenko, aki aktív szerepet játszott a 2004-es "narancsos forradalomban", és a tavaly novemberben kirobbant kijevi hatalomellenes tüntetéssorozatban is, jelenleg biztos fölénnyel, 24,9 százalékkal vezeti a jelöltek népszerűségi listáját. Az üzletember, a Rochen csokoládégyár, az Ötös hírtelevíziós csatorna, valamint számos nagy- és középvállalkozás tulajdonosa, egyike Ukrajna leggazdagabb embereinek. Viktor Juscsenko elnöksége alatt a befolyásos nemzetbiztonsági és védelmi tanács vezetője volt, rövid ideig külügyminiszteri, majd Janukovics elnöksége alatt néhány hónapig gazdasági miniszteri posztot töltött be Azarov első kormányában.
A többi parlamenti párt jelöltállítása nem hozott meglepetést: a Haza (Batykivscsina) saját vezetőjét, Julija Timosenko volt kormányfőt, a Szabadság (Szvoboda) Oleh Tyahnibok pártelnököt, és a kommunista párt is saját vezérét, Petro Szimonyenkót jelölte az államfői posztra. Közülük Timosenko népszerűsége 8,2, Szimonyenkóé 3,6, Tyahniboké pedig 1,7 százalékos.
Jelöltette magát Dmitro Jaros, a múlt novemberben kezdődött kijevi hatalomellenes tüntetéseken létrejött radikális Jobboldali Szektor vezetője is, támogatottsága jelenleg 0,9 százalékon áll.
Az ukrán parlament február 22-i ülésén úgy határozott, hogy Janukovics nem képes ellátni feladatait, ezért elmozdította tisztségéből az államfőt, egyben előrehozott elnökválasztást írt ki május 25-re. A 450 tagú törvényhozás a határozatot fölényes többséggel, 328 támogatószavazattal fogadta el.
MTI
Hozzászólások