Ukrán válság - Orosz vezetők elleni szankciókról tárgyalnak az uniós külügyminiszterek
Orosz vezetők elleni szankciós intézkedések meghozataláról kezdtek tanácskozást hétfőn Brüsszelben az EU-országok külügyminiszterei, mivel előző nap az Ukrajnához tartozó Krím félszigeten a helyi oroszbarát vezetés által kiírt, orosz katonai biztosítás mellett lebonyolított népszavazáson a lakosok nagy többsége az Oroszországhoz való csatlakozás mellett foglalt állást.
A tanácskozáson Magyarországot Martonyi János külügyminiszter képviseli.
Az unió nem ismeri el a referendum eredményét, mert annak megtartása ellentétben állt az ukrán alkotmánnyal és a nemzetközi jog előírásaival. Az EU elítéli, hogy Oroszország katonai erővel megsértette Ukrajna szuverenitását és területi épségét. Azt követeli, hogy az orosz erőket vonják vissza a válság előtti állásaikba.
Az EU-országok állam-, illetve kormányfői március 6-án már felfüggesztették Oroszországgal a vízumügyi, illetve az új átfogó megállapodást célzó tárgyalásokat, valamint egyetértésüket fejezték ki azzal, hogy le kell állítani az Oroszországot is magában foglaló G8-csoport következő, Szocsiban tervezett csúcstalálkozójára való felkészülést. Egyúttal kilátásba helyezték, hogy amennyiben napokon belül nem enyhül a feszültség, az EU szankciós intézkedéseket hoz Oroszországgal szemben.
Ennek jegyében - miként azt már közölték Brüsszelben - olyan orosz tisztségviselők listáját állítják össze, akikkel szemben uniós beutazási tilalmat, illetve vagyonbefagyasztást akarnak érvényesíteni.
A hétfői külügyminiszteri tanácskozásra érkezve Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője újságíróknak nyilatkozva "úgynevezett népszavazásról" beszélt, ezzel is jelezve, hogy az unió nem tekinti azt jogilag érvényesnek. Megerősítette, hogy az EU részéről szükség van válaszlépésekre, mert erőteljesen érzékeltetni kell Moszkvával a helyzet súlyosságát, az ukrán szuverenitás biztosításának fontosságát.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az ukrajnai válságot diplomáciai eszközökkel, párbeszéd útján kell rendezni. Kiemelte, hogy mind az EU-nak, mind Ukrajnának érdeke az Oroszországgal való erős kapcsolatrendszer.
A külügyminiszteri ülés alapvetően az uniós országok csúcsvezetőinek csütörtök-pénteki tanácskozását hivatott előkészíteni. Ezen az EU-csúcson az eredeti tervek szerint gazdasági kérdések domináltak volna, ám a napirendet nyilván erősen befolyásolja majd az ukrán-orosz viszály, illetve a krími helyzet alakulása.
MTI
A tanácskozáson Magyarországot Martonyi János külügyminiszter képviseli.Az unió nem ismeri el a referendum eredményét, mert annak megtartása ellentétben állt az ukrán alkotmánnyal és a nemzetközi jog előírásaival. Az EU elítéli, hogy Oroszország katonai erővel megsértette Ukrajna szuverenitását és területi épségét. Azt követeli, hogy az orosz erőket vonják vissza a válság előtti állásaikba.
Az EU-országok állam-, illetve kormányfői március 6-án már felfüggesztették Oroszországgal a vízumügyi, illetve az új átfogó megállapodást célzó tárgyalásokat, valamint egyetértésüket fejezték ki azzal, hogy le kell állítani az Oroszországot is magában foglaló G8-csoport következő, Szocsiban tervezett csúcstalálkozójára való felkészülést. Egyúttal kilátásba helyezték, hogy amennyiben napokon belül nem enyhül a feszültség, az EU szankciós intézkedéseket hoz Oroszországgal szemben.
Ennek jegyében - miként azt már közölték Brüsszelben - olyan orosz tisztségviselők listáját állítják össze, akikkel szemben uniós beutazási tilalmat, illetve vagyonbefagyasztást akarnak érvényesíteni.
A hétfői külügyminiszteri tanácskozásra érkezve Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője újságíróknak nyilatkozva "úgynevezett népszavazásról" beszélt, ezzel is jelezve, hogy az unió nem tekinti azt jogilag érvényesnek. Megerősítette, hogy az EU részéről szükség van válaszlépésekre, mert erőteljesen érzékeltetni kell Moszkvával a helyzet súlyosságát, az ukrán szuverenitás biztosításának fontosságát.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az ukrajnai válságot diplomáciai eszközökkel, párbeszéd útján kell rendezni. Kiemelte, hogy mind az EU-nak, mind Ukrajnának érdeke az Oroszországgal való erős kapcsolatrendszer.
A külügyminiszteri ülés alapvetően az uniós országok csúcsvezetőinek csütörtök-pénteki tanácskozását hivatott előkészíteni. Ezen az EU-csúcson az eredeti tervek szerint gazdasági kérdések domináltak volna, ám a napirendet nyilván erősen befolyásolja majd az ukrán-orosz viszály, illetve a krími helyzet alakulása.
MTI
Hozzászólások