Ukrán válság - Porosenko Merkeléknek: a Debalcevénél történtek sértik a minszki egyezményt (2. rész)
Petro Porosenko szerint nem kellene azt a látszatot kelteni, mintha a Debalceve városánál történtek megfelelnének a kelet-ukrajnai rendezéssel kapcsolatban múlt héten kötött minszki megállapodásnak.
Az ukrán elnök - sajtószolgálatának közlése szerint - ezt csütörtökön jelentette ki, az úgynevezett "normandiai formátumban" tartott telefonos megbeszélésen, amelyet Angela Merkel német kancellárral, valamint Francois Hollande francia és Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott.
A közlés szerint az ukrán államfő sürgette tárgyalópartnereit, hogy dolgozzanak ki pontos garanciákat arra az esetre, ha ismét megpróbálnák megsérteni a Minszkben született egyezségeket.
Porosenko ezen a fórumon is szóba hozta, hogy Kijev azt szeretné, ha ENSZ-békefenntartók ellenőriznék a frontvonalat és az ukrán-orosz államhatárnak a szakadárok által felügyelt szakaszát. Az ukrán elnök közölte, ragaszkodnak ahhoz, hogy a "normandiai négyek" külügyminisztereinek e hétre tervezett megbeszélésén ennek a lehetőségét is megvitassák.
Az ukrán elnök később - Johannes Hahn, az európai szomszédságpolitika és bővítési tárgyalások ügyében illetékes EU-biztossal közösen Kijevben tartott sajtótájékoztatóján - leszögezte, hogy "Oroszország, mint agresszor állam" nem vehet részt békefenntartó műveletben Ukrajnában.
"Nem egyezünk bele olyan összetételű békefenntartó misszió Ukrajnába küldésébe, amely legalizálna egy több ezer fős orosz katonai kontingenst az országunk területén" - hangsúlyozta Porosenko. "Efféle békefenntartók nálunk már bőségesen vannak" - jegyezte meg, utalva a kijevi és nyugati bizonyítékok alapján szakadár oldalon harcoló orosz katonai alakulatokra.
A szeparatista erők a múlt heti minszki megállapodás alapján február 15-én életbe léptetett tűzszünetig nem tudták elfoglalni a Donyeck és Luhanszk között - az Oroszország által támogatott kelet-ukrajnai szakadárok területébe beékelődve, de ukrán ellenőrzés alatt lévő - Debalceve városát, ezért tovább lőtték azt nehéztüzérséggel, majd kedden benyomultak a városba, ahonnan szerdán a súlyos utcai harcok miatt az ukrán hadvezetés kivonta a kormányerők katonáit.
Kijev a város átengedéséről hozott döntést azzal magyarázta, hogy elsősorban a katonák testi épségét és életben maradását tartották szem előtt. Az ukrán vezetés szerint Debalcevénél nem voltak körbezárva az ukrán katonák, mindvégig megvolt számukra egy szabad kijárat. Porosenko előző nap kijelentette: erre bizonyíték az is, hogy ki tudták vonni a katonákat fegyverzetükkel és járműveikkel együtt, nem kellett a szakadárokkal egyezkedniük a szabad elvonulás biztosításáról.
Debalceve és környéke tehát Kijev álláspontja szerint nem volt része a szakadár területnek, mint ahogy azt a szeparatisták, és a Kreml állítja, ezért annak lövetésével, megostromlásával a szakadárok megsértették a tűzszünetet.
Andrij Liszenko, a kijevi "terrorellenes" hadműveleti parancsnokság szóvivője csütörtöki sajtótájékoztatóján beszámolt arról, hogy az elmúlt egy napban az érvényben lévő tűzszünet ellenére összesen 14 ukrán katona esett el és 172 sebesült meg a kelet-ukrajnai harcokban. Bár a szóvivő nem tért ki rá, a sajtójelentések alapján valószínűsíthető, hogy a katonák nagy része Debalcevében és környékén halt meg.
MTI
Az ukrán elnök - sajtószolgálatának közlése szerint - ezt csütörtökön jelentette ki, az úgynevezett "normandiai formátumban" tartott telefonos megbeszélésen, amelyet Angela Merkel német kancellárral, valamint Francois Hollande francia és Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott.A közlés szerint az ukrán államfő sürgette tárgyalópartnereit, hogy dolgozzanak ki pontos garanciákat arra az esetre, ha ismét megpróbálnák megsérteni a Minszkben született egyezségeket.
Porosenko ezen a fórumon is szóba hozta, hogy Kijev azt szeretné, ha ENSZ-békefenntartók ellenőriznék a frontvonalat és az ukrán-orosz államhatárnak a szakadárok által felügyelt szakaszát. Az ukrán elnök közölte, ragaszkodnak ahhoz, hogy a "normandiai négyek" külügyminisztereinek e hétre tervezett megbeszélésén ennek a lehetőségét is megvitassák.
Az ukrán elnök később - Johannes Hahn, az európai szomszédságpolitika és bővítési tárgyalások ügyében illetékes EU-biztossal közösen Kijevben tartott sajtótájékoztatóján - leszögezte, hogy "Oroszország, mint agresszor állam" nem vehet részt békefenntartó műveletben Ukrajnában.
"Nem egyezünk bele olyan összetételű békefenntartó misszió Ukrajnába küldésébe, amely legalizálna egy több ezer fős orosz katonai kontingenst az országunk területén" - hangsúlyozta Porosenko. "Efféle békefenntartók nálunk már bőségesen vannak" - jegyezte meg, utalva a kijevi és nyugati bizonyítékok alapján szakadár oldalon harcoló orosz katonai alakulatokra.
A szeparatista erők a múlt heti minszki megállapodás alapján február 15-én életbe léptetett tűzszünetig nem tudták elfoglalni a Donyeck és Luhanszk között - az Oroszország által támogatott kelet-ukrajnai szakadárok területébe beékelődve, de ukrán ellenőrzés alatt lévő - Debalceve városát, ezért tovább lőtték azt nehéztüzérséggel, majd kedden benyomultak a városba, ahonnan szerdán a súlyos utcai harcok miatt az ukrán hadvezetés kivonta a kormányerők katonáit.
Kijev a város átengedéséről hozott döntést azzal magyarázta, hogy elsősorban a katonák testi épségét és életben maradását tartották szem előtt. Az ukrán vezetés szerint Debalcevénél nem voltak körbezárva az ukrán katonák, mindvégig megvolt számukra egy szabad kijárat. Porosenko előző nap kijelentette: erre bizonyíték az is, hogy ki tudták vonni a katonákat fegyverzetükkel és járműveikkel együtt, nem kellett a szakadárokkal egyezkedniük a szabad elvonulás biztosításáról.
Debalceve és környéke tehát Kijev álláspontja szerint nem volt része a szakadár területnek, mint ahogy azt a szeparatisták, és a Kreml állítja, ezért annak lövetésével, megostromlásával a szakadárok megsértették a tűzszünetet.
Andrij Liszenko, a kijevi "terrorellenes" hadműveleti parancsnokság szóvivője csütörtöki sajtótájékoztatóján beszámolt arról, hogy az elmúlt egy napban az érvényben lévő tűzszünet ellenére összesen 14 ukrán katona esett el és 172 sebesült meg a kelet-ukrajnai harcokban. Bár a szóvivő nem tért ki rá, a sajtójelentések alapján valószínűsíthető, hogy a katonák nagy része Debalcevében és környékén halt meg.
MTI
Hozzászólások