Uniós biztos: a fogyatékossággal élőknek korlátlanul kell tudniuk kibontakoztatni képességeiket

Biztosítani kell, hogy a fogyatékossággal élők mindegyike teljes mértékben ki tudja bontakoztatni képességeit - jelentette ki a válságkezelésért és egyenlőségért felelős uniós biztos Strasbourgban csütörtökön.Az Európai Parlament plenáris ülésének a fogyatékossággal élők jogairól szóló uniós stratégia frissítésének szükségességéről tartott vitáján Hadja Lahbib azt mondta, az Európai Bizottság a fogyatékossággal élők érdekeit képviselő szervezetek bevonásával új stratégiát alkot. Célja, hogy felmérje, majd pedig megszüntesse a jelenleg fennálló hiányosságokat annak érdekében, hogy "minőségi uniót" valósítson meg a fogyatékossággal élők számára legkésőbb 2030-ig.

Ehhez - mint kiemelte - el kell érni, hogy valamennyi tagállam teljes mértékben gyakorlatba ültesse az ENSZ fogyatékkossággal élőkre vonatkozó egyezményét. A tagállamoknak az online térben is biztosítaniuk kell az akadálymentességet, azt hogy a weboldalak elérhetők és korlátlanul használhatók legyenek minden felhasználó számára - emelte ki.

Emlékeztetett, az Európai Bizottság a fogyatékossággal élők mindennapjainak jobbá téltelére iránymutatást adott ki a mindenki számára elérhető "független életmód" biztosítása érdekében, az uniós pénzügyi alapok kontextusában. Ez egyebek mellett további erőfeszítések megtételét sürgeti az érintettek foglalkoztatottsága javítására - részletezte.

A fogyatékossággal élők jogainak teljeskörű biztosítására van szükség, aminek eléréséhez az európai fogyatékossági kártya és parkolási engedélyek uniós szintű érvényességét meg kell valósítani 2027-ig - jelentette ki. Gondoskodni kell továbbá arról, hogy az akadálymentes követelményeket szerte az unióban betartsák, az érintettek ezáltal is a társadalom tejesértékű részei lehessenek, és teljeskörűen részt vehessenek a gazdasági életben - tette hozzá beszédében az uniós biztos.

Szekeres Pál, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője felszólalásában kiemelte: ki kell tűzni a 2030-ig megvalósítani tervezett célokat, melynek részévé kell tenni a fogyatékossággal élők foglakoztatásának ügyét. Ez az érintettek anyagi függetlenségének biztosítása mellett társadalmi befogadásuk fontos eszköze is - emelte ki.

Elmondta, a fogyatékosok ügyével Magyarországon újonnan felállított államtitkárság foglalkozik, uniós szinten azonban visszalépés látható, ugyanis az új uniós struktúra nem foglalkozik kiemelten a fogyatékosüggyel.

A fideszes EP-képviselő reményét kifejezve a strukturális és szakmai visszalépés orvoslására bíztatta az uniós biztost. Szekeres Pál annak biztosítását sürgette, hogy ahogyan a tagállamok elismerik a nemzeti jelnyelveket, úgy az Európai Unió intézményeivel is anyanyelvi jelnyelvükön tudjanak kommunikálni a hallássérült, illetve a siket állampolgárok.

Kulja András, a Tisza Párt EP-képviselője felszólalásában azt mondta, "a magyar kormány magára hagyta a fogyatékossággal élőket és családjaikat". Véleménye szerint a számukra nyújtott támogatás "méltatlanul alacsony", ami - szavai szerint - "nemcsak emberi, hanem nemzeti kudarc" is. Azt mondta, a fiatalkorú fogyatékossággal élők esélyegyenlősége riasztó képet fest, ugyanis a 18 és 24 év közöttiek 30-40 százaléka kénytelen idő előtt abbahagyni az iskolát, míg ez az arány 10 százalék a nem fogyatékossággal élők esetében.

A munkaerőpiacon is "döbbenetes a helyzet", ugyanis a fogyatékossággal élők foglalkoztatása 30 százalékkal alacsonyabb, mint a nem fogyatékossággal élőké - részletezte. Ez azt jelenti, hogy tízezrek nem tudják kamatoztatni képességeiket és tudásukat - mondta a tiszás politikus, majd felszólította a magyar kormányt, hogy tegyen a fogyatékossággal élőkért és emelje méltó szintre az otthonállapolási díjat.

(Forrás: MTI)