Uniós bővítési biztos: Macedóniának nincs vesztegetni való ideje
Macedóniában december 11-én tartottak előrehozott parlamenti választást.
A legtöbb szavazatot a jobboldali Belső Macedón Forradalmi Szervezet - Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártjának (VMRO-DPMNE) és koalíciós partnerei kapták, ám a pártelnöknek és korábbi kormányfőnek, Nikola Gruevszkinek nem sikerült kormányt alakítania az alkotmányos határidőn belül, azaz január 29-ig.
Az alaptörvény szerint ezt követően az államfőnek a második helyen végzett pártot, a Zoran Zaev vezette baloldali Macedóniai Szociáldemokrata Szövetséget (SDSM) kellett volna megbíznia azzal, hogy kísérelje meg a kormányalakítást, ám ez mindeddig nem történt meg, és Gruevszki is új választásokat követel. Gjorge Ivanov államfő kijelentette: annak adja a kormányalakítás jogát, aki előbb tudja bizonyítani, hogy megvan a szükséges parlamenti többsége, azaz a 120 képviselőből 61 támogatja.
A választásoknak a két éve tartó belpolitikai válság végére kellett volna pontot tennie, ám a kormányalakítási tárgyalások sikertelensége arra utal, a válság gyökerei nagyon mélyek. Johannes Hahn csütörtöki szkopjei sajtótájékoztatóján kiemelte, hogy a politikusoknak nagy a felelőssége, a választás még csak a folyamat kezdete volt, meg is kell alakítani a kormányt, és minél nagyobb a többség a parlamentben, annál jobb.
Emlékeztetett arra, hogy ő maga közvetített abban is, hogy előrehozott választást írjanak ki. A 2015-ben megkötött megállapodás részeként a tíz évig az országot vezető Gruevszki lemondott kormányfői tisztségéről. A bővítési biztos felhívta a figyelmet arra is, hogy az Európai Unió nem támogatja egyik vagy a másik felet, hanem abban érdekelt, hogy mihamarabb felálljon az új kormány.
MTI
A legtöbb szavazatot a jobboldali Belső Macedón Forradalmi Szervezet - Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártjának (VMRO-DPMNE) és koalíciós partnerei kapták, ám a pártelnöknek és korábbi kormányfőnek, Nikola Gruevszkinek nem sikerült kormányt alakítania az alkotmányos határidőn belül, azaz január 29-ig.
Az alaptörvény szerint ezt követően az államfőnek a második helyen végzett pártot, a Zoran Zaev vezette baloldali Macedóniai Szociáldemokrata Szövetséget (SDSM) kellett volna megbíznia azzal, hogy kísérelje meg a kormányalakítást, ám ez mindeddig nem történt meg, és Gruevszki is új választásokat követel. Gjorge Ivanov államfő kijelentette: annak adja a kormányalakítás jogát, aki előbb tudja bizonyítani, hogy megvan a szükséges parlamenti többsége, azaz a 120 képviselőből 61 támogatja.
A választásoknak a két éve tartó belpolitikai válság végére kellett volna pontot tennie, ám a kormányalakítási tárgyalások sikertelensége arra utal, a válság gyökerei nagyon mélyek. Johannes Hahn csütörtöki szkopjei sajtótájékoztatóján kiemelte, hogy a politikusoknak nagy a felelőssége, a választás még csak a folyamat kezdete volt, meg is kell alakítani a kormányt, és minél nagyobb a többség a parlamentben, annál jobb.
Emlékeztetett arra, hogy ő maga közvetített abban is, hogy előrehozott választást írjanak ki. A 2015-ben megkötött megállapodás részeként a tíz évig az országot vezető Gruevszki lemondott kormányfői tisztségéről. A bővítési biztos felhívta a figyelmet arra is, hogy az Európai Unió nem támogatja egyik vagy a másik felet, hanem abban érdekelt, hogy mihamarabb felálljon az új kormány.
MTI
Hozzászólások