Amerikai-kubai viszony - Ferenc pápa a diplomácia szerepét méltatta a népek közötti béke megteremtésében
A diplomácia sikerének nevezte Ferenc pápa az Egyesült Államok és Kuba között bekövetkezett fordulatot, amikor csütörtökön a Vatikánban új szentszéki nagyköveteket fogadott.
A katolikus egyházfő kijelentette: "mindannyian örülünk, mivel láttuk, hogy két nép, amely sok éven át eltávolodott egymástól, lépést tett az egymás iránti közeledésért".
Ferenc pápa tizenhárom új szentszéki nagykövet akkreditációs ünnepségén beszélt az Egyesült Államok és Kuba közötti kapcsolatok újraindításáról. Hangoztatta, hogy az eredmény a diplomáciai munkának köszönhető.
"A nagykövetek munkája apró lépésekből áll, amelyek mindig a béke megteremtéséhez vezetnek, a népek szívének egymáshoz való közelítéséhez, a népek közötti testvériséghez. A nagyköveti munka nagyon nemes!" - fogalmazott az egyházfő.
A kubai katolikus püspöki kar (Cocc) a Fides olasz katolikus hírügynökséghez eljuttatott közleményében rendkívüli háláját fejezte ki Ferenc pápának, "akinek jelentős közvetítői szerepét mindkét (az amerikai és a kubai) államfő elismerte a valóra vált vágyak teljesítésében".
Pietro Parolin szentszéki államtitkár a Vatikáni Rádiónak adott csütörtöki interjúban "meghatározónak" nevezte Ferenc pápa szerepét a szerdán bejelentett fordulat elérésében. Kijelentette: az egyházfő saját kezdeményezése volt, hogy külön-külön levelet írjon az amerikai és a kubai elnöknek, arra szólítva fel őket, hogy lépjenek túl a két ország közötti nehézségeken és találkozási pontot találjanak.
Parolin bíboros hangsúlyozta, hogy a latin-amerikai térségből érkező pápa tudta, miként lehet elősegíteni a felek közötti távolság legyőzését és a közeledést. A szentszéki államtitkár hozzátette, hogy az eredményhez számos apró lépés, nagyon sok ember munkája és erőfeszítése vezetett. Elmondta, hogy az amerikai-kubai fordulat hírére Kubában a templomok harangjai is megszólaltak, mivel ez "jó hír az egyház számára is az oly sok ellenségeskedés közepette a világban".
Az olasz sajtó értesülése szerint az Egyesült Államok és Kuba közötti közeledésbe az argentin pápa az idén kapcsolódott be. Kubáról tárgyalt a Vatikánban John Kerry amerikai külügyminiszter idén januárban, majd Barack Obama márciusban, amikor már a szerdán szabadon engedett Alan Gross amerikai segélymunkás kubai fogva tartása is napirenden szerepelt.
Az amerikai és kubai diplomácia a semleges Kanadában egyeztetett egymással, a végső döntés azonban az ősszel a Vatikánban tartott találkozókon született. A fordulat szerdai bejelentését megelőzte Pietro Parolin szentszéki államtitkár és John Kerry hétfői vatikáni megbeszélése is. Elemzők szerint sokat nyomott a latban, hogy Parolin volt venezuelai nunciusként a közép-latin-amerikai térség kiváló ismerője, és az is, hogy John Kerry katolikus.
Kuba az egyetlen kommunista állam, amellyel a Vatikán soha nem szakította meg a diplomáciai kapcsolatokat. 1962-ben XXIII. János pápa fellépése enyhítette a kubai rakétaválságot, kapcsolatot teremtve Washington és Moszkva között. 1998-ban II. János Pál volt az első pápa, aki Kubára látogatott, példáját 2012-ben XVI. Benedek is követte.
MTI
A katolikus egyházfő kijelentette: "mindannyian örülünk, mivel láttuk, hogy két nép, amely sok éven át eltávolodott egymástól, lépést tett az egymás iránti közeledésért".Ferenc pápa tizenhárom új szentszéki nagykövet akkreditációs ünnepségén beszélt az Egyesült Államok és Kuba közötti kapcsolatok újraindításáról. Hangoztatta, hogy az eredmény a diplomáciai munkának köszönhető.
"A nagykövetek munkája apró lépésekből áll, amelyek mindig a béke megteremtéséhez vezetnek, a népek szívének egymáshoz való közelítéséhez, a népek közötti testvériséghez. A nagyköveti munka nagyon nemes!" - fogalmazott az egyházfő.
A kubai katolikus püspöki kar (Cocc) a Fides olasz katolikus hírügynökséghez eljuttatott közleményében rendkívüli háláját fejezte ki Ferenc pápának, "akinek jelentős közvetítői szerepét mindkét (az amerikai és a kubai) államfő elismerte a valóra vált vágyak teljesítésében".
Pietro Parolin szentszéki államtitkár a Vatikáni Rádiónak adott csütörtöki interjúban "meghatározónak" nevezte Ferenc pápa szerepét a szerdán bejelentett fordulat elérésében. Kijelentette: az egyházfő saját kezdeményezése volt, hogy külön-külön levelet írjon az amerikai és a kubai elnöknek, arra szólítva fel őket, hogy lépjenek túl a két ország közötti nehézségeken és találkozási pontot találjanak.
Parolin bíboros hangsúlyozta, hogy a latin-amerikai térségből érkező pápa tudta, miként lehet elősegíteni a felek közötti távolság legyőzését és a közeledést. A szentszéki államtitkár hozzátette, hogy az eredményhez számos apró lépés, nagyon sok ember munkája és erőfeszítése vezetett. Elmondta, hogy az amerikai-kubai fordulat hírére Kubában a templomok harangjai is megszólaltak, mivel ez "jó hír az egyház számára is az oly sok ellenségeskedés közepette a világban".
Az olasz sajtó értesülése szerint az Egyesült Államok és Kuba közötti közeledésbe az argentin pápa az idén kapcsolódott be. Kubáról tárgyalt a Vatikánban John Kerry amerikai külügyminiszter idén januárban, majd Barack Obama márciusban, amikor már a szerdán szabadon engedett Alan Gross amerikai segélymunkás kubai fogva tartása is napirenden szerepelt.
Az amerikai és kubai diplomácia a semleges Kanadában egyeztetett egymással, a végső döntés azonban az ősszel a Vatikánban tartott találkozókon született. A fordulat szerdai bejelentését megelőzte Pietro Parolin szentszéki államtitkár és John Kerry hétfői vatikáni megbeszélése is. Elemzők szerint sokat nyomott a latban, hogy Parolin volt venezuelai nunciusként a közép-latin-amerikai térség kiváló ismerője, és az is, hogy John Kerry katolikus.
Kuba az egyetlen kommunista állam, amellyel a Vatikán soha nem szakította meg a diplomáciai kapcsolatokat. 1962-ben XXIII. János pápa fellépése enyhítette a kubai rakétaválságot, kapcsolatot teremtve Washington és Moszkva között. 1998-ban II. János Pál volt az első pápa, aki Kubára látogatott, példáját 2012-ben XVI. Benedek is követte.
MTI
Hozzászólások