Vegyesen fogadta a német sajtó Angela Merkel állásfoglalását
A német sajtó vegyesen fogadta, az ellenzék bírálta Angela Merkel csütörtökön Berlinben tartott rendkívüli nemzetközi sajtótájékoztatóját, amelyen a német kancellár az utóbbi napokban történt támadásokkal kapcsolatban foglalt állást és új biztonságpolitikai programot mutatott be.
Pénteki sajtókommentárok mindenekelőtt a kancellár fellépésének stílusával foglalkoztak, kifogásolva - bár egyes esetekben megelégedéssel nyugtázva -, hogy az általános elbizonytalanodás és nyugtalanság dacára ragaszkodott visszafogott, tárgyilagos modorához.
Például a liberális Süddeutsche Zeitung megállapította, hogy a kancellár még a Titanic katasztrófáját és John Lennon esetleges feltámadását is a "próbatétel", illetve a "figyelemreméltó fejlemény" kifejezésekkel értékelné.
Azonban a tájékoztatón az is kiderült, hogy "teljesen normálisan is tud beszélni, amikor nem ANGELA MERKEL-ként szólal meg". Ezt gyakrabban kellene tennie, főleg most, mert "a balták és hátizsákba rejtett pokolgépek korában" erősen csökken a bizalom iránta - írta a müncheni lap.
A konzervatív Die Welt kiemelte: 1977-ben a Vörös Hadsereg Frakció (RAF) szélsőbaloldali terrorszervezet merényletsorozata idején, a "német ősz" heteiben megmutatkozott, hogy a polgárok értékelik a higgadtságukat súlyos válságban is megőrző politikusokat, akik csak akkor lépnek a nyilvánosság elé, amikor valóban van mondanivalójuk.
Így viselkedett az akkori kancellár, Helmut Schmidt, de "Merkel nem Schmidt", főleg a néhai kancellár csiszolt stílusa hiányzik belőle.
Ez a mondat "terrorveszély idején is bizakodással tölthet el, azonban elfedi, hogy a kancellár már régen kiigazította politikáját" - áll a Die Welt kommentárjában. Hozzátették: "Angela Merkel ugyan nem akarja elismerni, hogy hibázott, de legalább tanult a hibájából. Nyitott határok többé nem lesznek. Szerencsére."
A baloldali Frankfurter Rundschau kiemelte: a tájékoztató ismét megmutatta az országot jellemző nyugtalanság és a kancellár stílusa közötti ellentétet. Angela Merkel "néha szinte robotszerű tárgyilagossága még távolabb került a valóságtól" - állapították meg.
"Az ország érzi, hogy már nem elég itt egy közbiztonság-erősítő törvény, amott meg egy menekültügyi szigorítás +kidolgozása+ ahhoz, hogy mind ugyanúgy élhessünk tovább, ahogy eddig" - tették hozzá.
A kancellárnak most a terrortól való félelem révén lehetőség lett volna "az ismét megerősített +wir schaffen das+ mellé hozzátenni, hogy pontosan miként birkózik meg az ország" a terrorral.
A kancellár kilenc pontból álló biztonságpolitikai programot terjesztett elő, amelyet kételkedve fogadott a sajtó. Például a Bild című lap szerint erősen kétséges, hogy a javasolt ellenszer "placebo vagy gyógyszer".
Valamennyi részletesebb elemzés kimutatta, hogy a program mindössze egy teljesen új elemet tartalmaz: ez a kancellár által elsőként említett pont, amely szerint ki kell alakítani egy korai előrejelző rendszert a radikalizálódó menekültek kiszűrésére, mert a Würzburgnál és az Ansbachban elkövetett merénylet elkövetőjét sem ismerték a hatóságok.
A második pont a létszámfejlesztés és a felszereltség javítása a rendőrségnél, ami már nagyban zajlik.
A harmadik egy új hatóság felépítése, amely az internetes bűnözéssel foglalkozik, és főleg a titkosított digitális kommunikációra összepontosít.
Ez a biztonsági terület központi információ-technológiai szerve (Zentrale Stelle für Informationstechnik im Sicherheitsbereich - ZITIS) nevű, a szövetségi belügyminisztérium alá rendelt hivatal, amelynek megalakításáról már döntött a kormány.
A negyedik a hadsereg (Bundeswehr) bevonása a terror elleni küzdelembe belföldön. Erről a Bundeswehr középtávú fejlesztéséről szóló, július közepén elfogadott kormányzati stratégia is rendelkezik, és Ursula von der Leyen védelmi miniszter már az utóbbi napok támadásai előtt bejelentette, hogy a Bundeswehr közös terrorelhárító gyakorlatokat kezd a rendőrséggel.
Az ötödik az iszlamista terrorizmus tudományos kutatásának támogatása, ami a kommentárok szerint legfeljebb új súlyponti elemnek tekinthető. A hatodik és a hetedik pont nem csak német hatáskörbe tartozó és szintén nem új elemekről, az uniós szintű biztonsági, hírszerzési együttműködés javításáról és a fegyvertartási szabályok uniós szabályozásáról szól.
A nyolcadik pont az Egyesült Államokkal és más EU-n kívüli partnerekkel folytatott együttműködés szorosabbra fűzése a terror elleni harcban, ami igen régi gondolat. A kilencedik pont a jogosulatlan menedékkérők következetesebb kitoloncolása az országból, ami szintén nem új felvetés, a megvalósítás viszont igen nehéz.
A parlamenti (Bundestag-) ellenzék mindkét pártja bírálta a tervet, a Baloldal és a Zöldek is azt emelték ki, hogy kimaradt belőle menekülésre késztető, újabb menekülthullámok megindulásával fenyegető okok megszüntetését szolgáló erőfeszítések ügye.
A legnagyobb Bundestagon kívüli párt, az Alternatíva Németországnak (AfD) egyik alelnöke, Alexander Gauland már a tájékoztató előtt egy nappal, szerdán rögzítette pártja álláspontját, sürgette, hogy a támadások miatt egyelőre ne engedjenek be az országba több muzulmán vallású menedékkérőt.
A politikus a kancellár tájékoztatója után közölte: nem kilenc pontos Merkel-tervre, hanem "Merkel-ellenes intézkedési csomagra van szükség országunk megmentéséhez".
(Forrás: MTI)
Pénteki sajtókommentárok mindenekelőtt a kancellár fellépésének stílusával foglalkoztak, kifogásolva - bár egyes esetekben megelégedéssel nyugtázva -, hogy az általános elbizonytalanodás és nyugtalanság dacára ragaszkodott visszafogott, tárgyilagos modorához.Például a liberális Süddeutsche Zeitung megállapította, hogy a kancellár még a Titanic katasztrófáját és John Lennon esetleges feltámadását is a "próbatétel", illetve a "figyelemreméltó fejlemény" kifejezésekkel értékelné.
Azonban a tájékoztatón az is kiderült, hogy "teljesen normálisan is tud beszélni, amikor nem ANGELA MERKEL-ként szólal meg". Ezt gyakrabban kellene tennie, főleg most, mert "a balták és hátizsákba rejtett pokolgépek korában" erősen csökken a bizalom iránta - írta a müncheni lap.
A konzervatív Die Welt kiemelte: 1977-ben a Vörös Hadsereg Frakció (RAF) szélsőbaloldali terrorszervezet merényletsorozata idején, a "német ősz" heteiben megmutatkozott, hogy a polgárok értékelik a higgadtságukat súlyos válságban is megőrző politikusokat, akik csak akkor lépnek a nyilvánosság elé, amikor valóban van mondanivalójuk.
Így viselkedett az akkori kancellár, Helmut Schmidt, de "Merkel nem Schmidt", főleg a néhai kancellár csiszolt stílusa hiányzik belőle.
Azonban így is "nyugodt akaraterőt sugárzott" a tájékoztatón, és annyira "magabiztos" volt, hogy még híres kijelentését is megismételte, miszerint Németország megbirkózik a bajokkal ("wir schaffen das").
Ez a mondat "terrorveszély idején is bizakodással tölthet el, azonban elfedi, hogy a kancellár már régen kiigazította politikáját" - áll a Die Welt kommentárjában. Hozzátették: "Angela Merkel ugyan nem akarja elismerni, hogy hibázott, de legalább tanult a hibájából. Nyitott határok többé nem lesznek. Szerencsére."
A baloldali Frankfurter Rundschau kiemelte: a tájékoztató ismét megmutatta az országot jellemző nyugtalanság és a kancellár stílusa közötti ellentétet. Angela Merkel "néha szinte robotszerű tárgyilagossága még távolabb került a valóságtól" - állapították meg.
"Az ország érzi, hogy már nem elég itt egy közbiztonság-erősítő törvény, amott meg egy menekültügyi szigorítás +kidolgozása+ ahhoz, hogy mind ugyanúgy élhessünk tovább, ahogy eddig" - tették hozzá.
A kancellárnak most a terrortól való félelem révén lehetőség lett volna "az ismét megerősített +wir schaffen das+ mellé hozzátenni, hogy pontosan miként birkózik meg az ország" a terrorral.
A kancellár kilenc pontból álló biztonságpolitikai programot terjesztett elő, amelyet kételkedve fogadott a sajtó. Például a Bild című lap szerint erősen kétséges, hogy a javasolt ellenszer "placebo vagy gyógyszer".
Valamennyi részletesebb elemzés kimutatta, hogy a program mindössze egy teljesen új elemet tartalmaz: ez a kancellár által elsőként említett pont, amely szerint ki kell alakítani egy korai előrejelző rendszert a radikalizálódó menekültek kiszűrésére, mert a Würzburgnál és az Ansbachban elkövetett merénylet elkövetőjét sem ismerték a hatóságok.
A második pont a létszámfejlesztés és a felszereltség javítása a rendőrségnél, ami már nagyban zajlik.
A harmadik egy új hatóság felépítése, amely az internetes bűnözéssel foglalkozik, és főleg a titkosított digitális kommunikációra összepontosít.
Ez a biztonsági terület központi információ-technológiai szerve (Zentrale Stelle für Informationstechnik im Sicherheitsbereich - ZITIS) nevű, a szövetségi belügyminisztérium alá rendelt hivatal, amelynek megalakításáról már döntött a kormány.
A negyedik a hadsereg (Bundeswehr) bevonása a terror elleni küzdelembe belföldön. Erről a Bundeswehr középtávú fejlesztéséről szóló, július közepén elfogadott kormányzati stratégia is rendelkezik, és Ursula von der Leyen védelmi miniszter már az utóbbi napok támadásai előtt bejelentette, hogy a Bundeswehr közös terrorelhárító gyakorlatokat kezd a rendőrséggel.
Az ötödik az iszlamista terrorizmus tudományos kutatásának támogatása, ami a kommentárok szerint legfeljebb új súlyponti elemnek tekinthető. A hatodik és a hetedik pont nem csak német hatáskörbe tartozó és szintén nem új elemekről, az uniós szintű biztonsági, hírszerzési együttműködés javításáról és a fegyvertartási szabályok uniós szabályozásáról szól.
A nyolcadik pont az Egyesült Államokkal és más EU-n kívüli partnerekkel folytatott együttműködés szorosabbra fűzése a terror elleni harcban, ami igen régi gondolat. A kilencedik pont a jogosulatlan menedékkérők következetesebb kitoloncolása az országból, ami szintén nem új felvetés, a megvalósítás viszont igen nehéz.
A parlamenti (Bundestag-) ellenzék mindkét pártja bírálta a tervet, a Baloldal és a Zöldek is azt emelték ki, hogy kimaradt belőle menekülésre késztető, újabb menekülthullámok megindulásával fenyegető okok megszüntetését szolgáló erőfeszítések ügye.
A legnagyobb Bundestagon kívüli párt, az Alternatíva Németországnak (AfD) egyik alelnöke, Alexander Gauland már a tájékoztató előtt egy nappal, szerdán rögzítette pártja álláspontját, sürgette, hogy a támadások miatt egyelőre ne engedjenek be az országba több muzulmán vallású menedékkérőt.
A politikus a kancellár tájékoztatója után közölte: nem kilenc pontos Merkel-tervre, hanem "Merkel-ellenes intézkedési csomagra van szükség országunk megmentéséhez".
(Forrás: MTI)
Hozzászólások