Zágráb szerint az Egyesült Államok a horvát fél oldalára állt a horvát-szlovén határvitában
Horvátország úgy véli, hogy az Egyesült Államok a horvát fél oldalára állt Szlovéniával folytatott határvitájának rendezésében - vélekedett kedden a horvát sajtó.
A lapok emlékeztettek arra, hogy a horvátországi amerikai nagykövet korábban kijelentette: az államhatár kijelölése a kétoldalú kapcsolatok kérdéskörébe tartozik. Mindezt a média úgy értékelte: azzal, hogy az Egyesült Államok nem ragaszkodott a horvát-szlovén határvita döntőbírósági folytatásához, a horvát félt támogatta .
Horvátország azt követően határozott a döntőbírósági rendezéstől való visszalépésről, hogy a horvát sajtóban kiszivárgott: Ljubljana feltehetően lobbizott a nemzetközi bíróságon, hogy megszerezze a Pirani-öböl kétharmadát. A két ország 2009-ben fordult nemzetközi döntőbírósághoz, a határvita miatt Szlovénia többször is hátráltatta Horvátország európai uniós csatlakozási tárgyalásait.
A szlovén hírügynökség (STA) megkereséséré az Egyesült Államok külügyminisztériuma ugyanakkor közleményben cáfolta, hogy bármelyik fél oldalára állt volna a határvitában.
"Szlovénia és Horvátország számára is világossá tettük, hogy a vitában egyik fél oldalán sem állunk. Ezt a kérdést a két ország kormányának kell rendeznie, amelyek tagjai az Európai Uniónak (EU) és a NATO-nak is, és biztosak vagyunk benne, hogy meg tudják oldani" - állt a közleményben.
Dimitrij Rupel, volt szlovén külügyminiszter a szlovén közszolgálati televíziónak úgy nyilatkozott, hogy a döntőbírósági botrány után a szlovén kormánynak j többet kellene tennie az Egyesült Államokkal való viszony erősítése érdekében.
A döntőbírósági vitának bizonyára nem használt, hogy Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök nemrég Szlovéniába látogatott, ahol a szlovén vezetéssel egyebek között arról is tárgyalt, hogy az EU-szankciók Oroszországgal szemben igazságtalanok és nem fogják elérni céljukat - mondta.
Szlovén politikai elemzők szerint az "orosz-szlovén történelmi jó viszony" meggyengítette Szlovénia pozícióját az EU-ban.
MTI
A lapok emlékeztettek arra, hogy a horvátországi amerikai nagykövet korábban kijelentette: az államhatár kijelölése a kétoldalú kapcsolatok kérdéskörébe tartozik. Mindezt a média úgy értékelte: azzal, hogy az Egyesült Államok nem ragaszkodott a horvát-szlovén határvita döntőbírósági folytatásához, a horvát félt támogatta .
Horvátország azt követően határozott a döntőbírósági rendezéstől való visszalépésről, hogy a horvát sajtóban kiszivárgott: Ljubljana feltehetően lobbizott a nemzetközi bíróságon, hogy megszerezze a Pirani-öböl kétharmadát. A két ország 2009-ben fordult nemzetközi döntőbírósághoz, a határvita miatt Szlovénia többször is hátráltatta Horvátország európai uniós csatlakozási tárgyalásait.
A szlovén hírügynökség (STA) megkereséséré az Egyesült Államok külügyminisztériuma ugyanakkor közleményben cáfolta, hogy bármelyik fél oldalára állt volna a határvitában.
"Szlovénia és Horvátország számára is világossá tettük, hogy a vitában egyik fél oldalán sem állunk. Ezt a kérdést a két ország kormányának kell rendeznie, amelyek tagjai az Európai Uniónak (EU) és a NATO-nak is, és biztosak vagyunk benne, hogy meg tudják oldani" - állt a közleményben.
Dimitrij Rupel, volt szlovén külügyminiszter a szlovén közszolgálati televíziónak úgy nyilatkozott, hogy a döntőbírósági botrány után a szlovén kormánynak j többet kellene tennie az Egyesült Államokkal való viszony erősítése érdekében.
A döntőbírósági vitának bizonyára nem használt, hogy Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök nemrég Szlovéniába látogatott, ahol a szlovén vezetéssel egyebek között arról is tárgyalt, hogy az EU-szankciók Oroszországgal szemben igazságtalanok és nem fogják elérni céljukat - mondta.
Szlovén politikai elemzők szerint az "orosz-szlovén történelmi jó viszony" meggyengítette Szlovénia pozícióját az EU-ban.
MTI
Hozzászólások