140 éves a fogaskerekű vasút
1874. június 24-én indult el először a budapesti fogaskerekű vasút a Városmajor és a Svábhegy között.
A nagy emelkedésű hegyek, hegyvidékek kedvelt közlekedési eszközén, a mozdonyon egy vagy több hajtó fogaskerék segíti a szintkülönbség leküzdését. A sínek között pedig fogazott síneket helyeznek el.
A magyar fogaskerekű mindössze három évvel az első európai fogaskerekű, a svájci után indult útjára.
A svábhegyi (Szabadság-hegy) "fogas" ötletét gróf Széchenyi Ödön vetette fel a svájci minta alapján. Széchényi Ödön a budavári Sikló kezdeményezője is egy személyben.
Kevesebb, mint egy év alatt épült meg a budai fogaskerekű, miután a svájci származású Cathry Szaléz Ferenc mérnök megkezdhette a munkálatait. A koncessziót az első svájci fogaskerekűt építő cég, a Riggenbach nyerte el.
A budai fogaskerekűt gőzvontatási vasút húzta fel a hegyre 2883 méter hosszan egy egyvágányú pályán. A kiinduló pont a mai Városmajor, akkor Ecce homo rét volt. A vonat elhaladt a Diós-árok mellett, majd 264 méter szintkülönbség megtétele után érte el a végállomást a Sváb-hegyen.
Hegymenetben 12 kilométer per óra, lefelé 7,2 kilométer per óra sebességgel haladt a két vagy három kocsiból álló szerelvény. A gépjárműpark három gőzmozdonyból, tíz nyitott személyszállító kocsiból és két teherkocsiból állt.
Kezdetben csak a kirándulószezonban, azaz április és október között közlekedett a "fogas", de nemcsak a kirándulókat szállította, hanem teherszállításra is alkalmazták. Telente 1910 óta közlekedett. Kritika kezdetben különösen a magas jegyárak miatt illették. Hamarosan kedvezményeket vezettek be.
1890-ban meghosszabbították a vonalat, így hossza 3733 métert tett meg. 1926-ban került a vasút a fővároshoz. következő évben megkezdték villamosítását, s ettől kezdve Ganz-villanymozdonyok húzták a kocsikat, s a sebesség is 13,5 kilométer per órára nőtt. A második világháború végén, 1944 végétől 1945 közepéig a fogaskerekű nem közlekedett, majd újraindításakor fa szállítására használták. Változást jelentett 1961, amikor a kalauzok bejezték munkájukat a fogaskerekű vasúton. 1973-ban ismét nagy felújításon esett át. Ekkor létesítették a János Kórház megállót. A kerékpárosok pedig 1993 óta használhatják.
A tervekből ma sincs hiány: egy újabb felújítás, illetve a vonal meghosszabbítása egyaránt szerepel a tervek között.
www.mult-kor.hu
A nagy emelkedésű hegyek, hegyvidékek kedvelt közlekedési eszközén, a mozdonyon egy vagy több hajtó fogaskerék segíti a szintkülönbség leküzdését. A sínek között pedig fogazott síneket helyeznek el.A magyar fogaskerekű mindössze három évvel az első európai fogaskerekű, a svájci után indult útjára.
A svábhegyi (Szabadság-hegy) "fogas" ötletét gróf Széchenyi Ödön vetette fel a svájci minta alapján. Széchényi Ödön a budavári Sikló kezdeményezője is egy személyben.
A fogaskerekű megépítését a svábhegyi kirándulóhely népszerűsége indokolta. Csak gyalog lehetett megközelíteni a pesti és budai lakosok kedvenc helyét.
Kevesebb, mint egy év alatt épült meg a budai fogaskerekű, miután a svájci származású Cathry Szaléz Ferenc mérnök megkezdhette a munkálatait. A koncessziót az első svájci fogaskerekűt építő cég, a Riggenbach nyerte el.
A budai fogaskerekűt gőzvontatási vasút húzta fel a hegyre 2883 méter hosszan egy egyvágányú pályán. A kiinduló pont a mai Városmajor, akkor Ecce homo rét volt. A vonat elhaladt a Diós-árok mellett, majd 264 méter szintkülönbség megtétele után érte el a végállomást a Sváb-hegyen.
Hegymenetben 12 kilométer per óra, lefelé 7,2 kilométer per óra sebességgel haladt a két vagy három kocsiból álló szerelvény. A gépjárműpark három gőzmozdonyból, tíz nyitott személyszállító kocsiból és két teherkocsiból állt.
Kezdetben csak a kirándulószezonban, azaz április és október között közlekedett a "fogas", de nemcsak a kirándulókat szállította, hanem teherszállításra is alkalmazták. Telente 1910 óta közlekedett. Kritika kezdetben különösen a magas jegyárak miatt illették. Hamarosan kedvezményeket vezettek be.
1890-ban meghosszabbították a vonalat, így hossza 3733 métert tett meg. 1926-ban került a vasút a fővároshoz. következő évben megkezdték villamosítását, s ettől kezdve Ganz-villanymozdonyok húzták a kocsikat, s a sebesség is 13,5 kilométer per órára nőtt. A második világháború végén, 1944 végétől 1945 közepéig a fogaskerekű nem közlekedett, majd újraindításakor fa szállítására használták. Változást jelentett 1961, amikor a kalauzok bejezték munkájukat a fogaskerekű vasúton. 1973-ban ismét nagy felújításon esett át. Ekkor létesítették a János Kórház megállót. A kerékpárosok pedig 1993 óta használhatják.
A tervekből ma sincs hiány: egy újabb felújítás, illetve a vonal meghosszabbítása egyaránt szerepel a tervek között.
www.mult-kor.hu
Hozzászólások