A francia parlament szabályozná és felgyorsítaná a gyarmatosítás alatt szerzett kulturális javak visszaszolgáltatását
A volt francia gyarmatoktól érkező egyre több visszaszolgáltatási kérelemre tekintettel a francia parlament szerdán megkezdte annak a törvénytervezetnek a vitáját, amely megkönnyíti a gyarmati kulturális javak múzeumi gyűjteményekből való kivételét.
Emmanuel Macron elnök 2017-ben Ouagadougouban tett látogatásán ígéretet tett arra, hogy a kormány beterjeszt a parlament elé egy törvényjavaslatot a Franciaország által illegálisan - gyakran a gyarmati időszakban - megszerzett javak visszaszolgáltatása összetett folyamatának szabályozására és egyszerűsítésére.
A törvény hosszú távon lehetővé teszi, hogy hatékonyabb és dokumentáltabb választ adjon Franciaország a francia múzeumokban jelenleg őrzött művek vagy tárgyak visszaszolgáltatását követelő országoknak.
Amennyiben a javaslatot a parlament elfogadja, a különböző országok által már benyújtott kérelmeket gyorsabban lehetne feldolgozni. Egy parlamenti jelentés szerint tucatnyi kérelem vár választ.
Algéria például a nemzeti hősnek számító Abd el-Káder emír, a 19. század közepén a franciák elleni felkelés vezetőjének személyes tárgyait, Mali pedig Ségou városa kincstárának műtárgyait kéri vissza. Benin az elmúlt években már 26 tárgyat visszakapott, de további kérelmeket is benyújtott. A törvényjavaslat kizárólag az 1815 és 1972 között megszerzett javakat érinti. Érvénybe lépése csak több hónap múlva esedékes.
A közgyűjtemények elidegeníthetetlenségének elve miatt ezeknek a tárgyaknak a származási országokba való visszajuttatása eddig csak apránként, rendkívüli törvények útján történhetett. Néha a kölcsön vagy a letét előnyben részesült a teljes visszaadással szemben, annak érdekében, hogy meg lehessen kerülni a parlamentet. De az is előfordult, hogy egy diplomáciai látogatás keretében a köztársasági elnök egyoldalú lépésként bejelentett egy-egy visszaszolgáltatást.
"Meg kell állítani ezt a bábáskodást, és helyette szigorú módszert kell alkalmazni" - hangsúlyozza a tervezetet benyújtó Catherine Morin-Desailly centrista szenátor. A többpárti javaslatban a szenátorok egy "állandó nemzeti bizottság" és egy "kétoldalú tudományos bizottság" felállítását szorgalmazzák, pontos kritériumok alapján, amelyek igazolják a kisajátítás jogellenes vagy nem jogellenes jellegét.
"Az alapgondolat nem az, hogy kiürítsük a francia múzeumokat, hanem hogy hiteles legyen Franciaország válasza, tagadás vagy megbánás nélkül, de történelmünk elismerése mellett" - mondta a szenátor.
(Forrás: MTI)
Emmanuel Macron elnök 2017-ben Ouagadougouban tett látogatásán ígéretet tett arra, hogy a kormány beterjeszt a parlament elé egy törvényjavaslatot a Franciaország által illegálisan - gyakran a gyarmati időszakban - megszerzett javak visszaszolgáltatása összetett folyamatának szabályozására és egyszerűsítésére.A törvény hosszú távon lehetővé teszi, hogy hatékonyabb és dokumentáltabb választ adjon Franciaország a francia múzeumokban jelenleg őrzött művek vagy tárgyak visszaszolgáltatását követelő országoknak.
Amennyiben a javaslatot a parlament elfogadja, a különböző országok által már benyújtott kérelmeket gyorsabban lehetne feldolgozni. Egy parlamenti jelentés szerint tucatnyi kérelem vár választ.
Algéria például a nemzeti hősnek számító Abd el-Káder emír, a 19. század közepén a franciák elleni felkelés vezetőjének személyes tárgyait, Mali pedig Ségou városa kincstárának műtárgyait kéri vissza. Benin az elmúlt években már 26 tárgyat visszakapott, de további kérelmeket is benyújtott. A törvényjavaslat kizárólag az 1815 és 1972 között megszerzett javakat érinti. Érvénybe lépése csak több hónap múlva esedékes.
A közgyűjtemények elidegeníthetetlenségének elve miatt ezeknek a tárgyaknak a származási országokba való visszajuttatása eddig csak apránként, rendkívüli törvények útján történhetett. Néha a kölcsön vagy a letét előnyben részesült a teljes visszaadással szemben, annak érdekében, hogy meg lehessen kerülni a parlamentet. De az is előfordult, hogy egy diplomáciai látogatás keretében a köztársasági elnök egyoldalú lépésként bejelentett egy-egy visszaszolgáltatást.
"Meg kell állítani ezt a bábáskodást, és helyette szigorú módszert kell alkalmazni" - hangsúlyozza a tervezetet benyújtó Catherine Morin-Desailly centrista szenátor. A többpárti javaslatban a szenátorok egy "állandó nemzeti bizottság" és egy "kétoldalú tudományos bizottság" felállítását szorgalmazzák, pontos kritériumok alapján, amelyek igazolják a kisajátítás jogellenes vagy nem jogellenes jellegét.
"Az alapgondolat nem az, hogy kiürítsük a francia múzeumokat, hanem hogy hiteles legyen Franciaország válasza, tagadás vagy megbánás nélkül, de történelmünk elismerése mellett" - mondta a szenátor.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások