"A KIRÁLYNÉT MEGÖLNI NEM KELL FÉLNETEK JÓ LESZ...“
Merániai Gertrúd magyar királynéra (1213–2013) emlékezik a szentendrei Ferenczy Múzeum vándorkiállítása.
Gertrúd (Gertrudis) királyné halálának 800. évfordulója adta az alkalmat a tárlathoz. Gertrúd alakját leginkább Katona József Bánk bán című drámájából, illetve Erkel Ferenc nemzeti operájából ismerjük.
A bemutató az irodalmi, illetve zenei alkotás mögötti embert, történelmi személyt és korát, környezetét állítja a középpontba.
A tárlat első részében a királyné és családja kerül bemutatásra.
A következő kiállítási egység a királyné magyarországi életszakaszát ábrázolja. Akkoriban legtöbbször idegen királynék osztották meg a magyar trónt. Ennek oka részben a dinasztikus házasságok voltak, külpolitikai érdekeket szolgáltak. Ugyanúgy, ahogy a magyar királyi hercegek és hercegnők is külföldi uralkodó házak tagjaival házasodtak. Másrészt, ha egy magyar főúri családból választott volna a király feleséget, az a család túl nagy hatalomhoz jutott volna, a többi nemesi család rosszallását vívta volna ki.
A kiállításon Gertrúd magyarországi életszakaszának helyszíneit tekintheti meg a látogató, azaz az esztergomi és óbudai királyi udvart - ekkor még nem volt egy, kizárólagos főváros - valamint a pilisi erdő, a merénylet helyszíne elevenedik meg.
A harmadik egység a gyilkosságot elemzi. Megtekinthetők a pilisszentkereszti síremlékek, a maradványokból rekonstruált 3D-s rekonstrukciós változat. A korabeli hírek, azaz a - főleg külföldi - krónikák beszámolói is olvashatók Gertrúd királyné meggyilkolásáról.
A kiállítás negyedik, azaz záró szakaszát Gertrudis emlékezetének szentelték a rendezők. Elsősorban az Erkel opera, Katona drámája és az osztrák Grillparzer feldolgozásai képezik az alapját a XIX-XX. század színpadi és filmváltozatait felvonultató anyagnak: fotók, plakátok, rajzok, jelmeztervek, képeslapok és filmrészletek visznek közelebb a királyné alakjának különböző felfogású interpretációihoz.
Interaktív és audiovizuális kiállítási elemek teszik gazdagabbá a látogatók élményét.
A 2013. december 31-ig látogatható kiállítás címét Merániai János esztergomi érsek híres leveléből kölcsönözték. A mondat kétértelműségét a megfogalmazás módja és az írásjelek hiánya okozza. A latinból magyarra fordított mondat:
"A királynét megölni nem kell félnetek jó lesz ha mindenki egyetért én nem ellenzem."
Ami értelmezhető így is:
"A királynét megölni nem kell, félnetek jó lesz, ha mindenki egyetért, én nem, ellenzem."
valamint így is:
"A királynét megölni nem kell félnetek, jó lesz, ha mindenki egyetért, én nem ellenzem."
Hozzászólások