A KKDSZ tiltakozik a kulturális terület dolgozóit "jogfosztó" törvénytervezet beterjesztése ellen

A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) tiltakozik a kulturális dolgozók közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetését célzó törvénytervezet ellen; a "cselédtörvény" a KKDSZ szerint a dolgozók jogfosztását eredményezné.A szervezet csütörtöki közleménye felidézi, hogy a kormány kedd este a szakmai szervezetek és az érdekvédelmi szervezetek egyöntetű tiltakozása ellenére az Országgyűlés elé terjesztette a kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának átalakulásáról, valamint egyes kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló törvénytervezetét.

    
A KKDSZ emlékeztet arra, hogy a jogszabály tervezetét a kormány a húsvéti ünnepek előtti este bocsátotta társadalmi vitára.
Mint hangsúlyozzák, a közszférában - a törvénytervezet indoklásával ellentétben - nem a munkaerőpiac változásaihoz való gyors alkalmazkodás, hanem a stabilitás a fontos.
   

A szakszervezet szerint a közszféra fizetéseinek rendezését nem a bértábla kötöttsége gátolta eddig, hanem az, hogy annak összegeit 2008 óta nem változtatták. A bértábla megszüntetésével nem lesz több pénz a bérekre, a dolgozók csaknem 90 százaléka ugyanis már most is csak a garantált bérminimumot kapja fizetésként. Pluszforrást ezért csak elbocsátással lehet teremteni, ez pedig a munkaterhek növekedésével jár - figyelmeztet a közlemény, hozzátéve: "a minőségi feladatellátásról pedig sajátos véleménye lehet a kormányzatnak, ha a piaci rugalmasság jegyében az olcsó munkavállaló biztosítása a cél".
    

Mint fogalmaznak, "a kormány szerint a bizonytalanság jótékony hatással lesz a munka minőségére, hiszen más szakmák képviselőivel is versenyeznünk kell majd munkahelyeink megtartásáért". A KKDSZ szerint a közalkalmazotti jogviszonyuktól megfosztott dolgozóknak a kormányzat 6 százalékos béremelést ígér, ez azonban  szerintük "vérlázítóan kevés".
    

Ha a kormány fontosnak tartja a közszférában dolgozók megbecsülését, miért nem rendezték a bértáblát több mint 10 évig, miért szüntetik meg a foglalkoztatás biztonságát, a kiszámítható szakmai előmenetelt, a csekély mértékben is, de az évek számával növekvő bért, a bérpótlékokat, a jubileumi jutalmat, a hosszabb felmentési időt, valamint a minimálbér alapján fizetett, a több évtizede dolgozóknál maximálisan 8 hónapos végkielégítést? - veti fel a szakszervezet.
   

A KKDSZ követeli, hogy a törvényjavaslatot vegyék le az Országgyűlés napirendjéről és kezdődjön róla érdemi egyeztetés, valamint társadalmi vita.


(Forrás: MTI)