A magyar angol beteg
1951-ben ezen a napon, március 22-én Salzburgban meghalt Almásy László Afrika-kutató, felfedező, pilóta, autóversenyző, akit a kilenc Oscar-díjjal kitüntetett mozifilm, "Az angol beteg" főszereplőjeként ismert meg a nagyközönség.
Nagyapja a Magyar Földrajzi Társaság egyik alapító tagja, apja Ázsia-kutató volt. A családnak ez az ága nem volt jogosult a grófi cím viselésére. A kőszegi gimnázium magántanulója volt, ahol a madarak, azok költési és vonulási szokásai és a repülés kezdte el igazán érdekelni. Egy újságban látott vitorlázó repülőt, azt modellezte le. Első próbarepülése zuhanással és bordatöréssel ért véget. Londonban műszaki tanulmányokat folytatott. Ott kezdett el Afrika iránt érdeklődni. Az első világháborúban felderítőként, majd pilótaként teljesített szolgálatot az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregében. Részt vett az 1921-es királypuccsban, azaz IV. Habsburg Károly király sikertelen visszatérési kísérletében.
1926-ban utazott először Afrikába felfedezőként és vadászként. Átkelt a sivatagon addig járatlan utakon - négy keréken. Ezzel gyakorlatilag párhuzamosan autóversenyzőként az osztrák Steyr cég színeiben több versenyt is megnyert Európában. Kairóban repülős iskolát szervezett megteremtve ezzel az egyiptomi sportrepülés alapjait. Afrikai felfedezői útjaihoz a helyi uralkodók támogatták felismerve annak földrajzi és stratégiai jelentőségét. Első afrikai repülős felderítő útjára 1931-ben került sor. A következő évben felfedezte a Zarzura oázist (egyesek szerint nem az áhított oázist találta meg), társaival együtt felfedezte a Líbiai-sivatag addig ismeretlen fennsíkját, fővölgyét, majd az ún. Úszók barlangját őskori sziklaképekkel. A barlangról számos fotót, rajzot készített, és mintákat hozott.
A helybeliek a Homok Atyja (Abu Ramla) nevet adták neki tiszteletből. Feltérképezte a Nagy homoktenger nevű homoksivatagot. Egy olyan Nílus-szigeti berber törzsről tudósított, mely magyaranak nevezte magát, s azzal a hittel tartotta magát magyarnak, hogy őseiket XVI. században II. Szulejmán szultán telepítette oda az összefogdosott hadifoglyokból osztrákok országából. Utazásiról írt naplói sajnálatos módon elvesztek, de a németeknek írt kémjelentéseit a britek elfogták, s ezeket ma a londoni Imperial War Museum őrzi.
A második világháborúban a németeknek egy Afrikát jól ismerő emberre volt szükségük, s ezt Almásyban vélték megtalálni. 1941-ben Rommel híres Afrikakorps-ához került felderítőként. Nevét a Salaam-művelettel írta be a háború történetébe. Ennek során németeket kellett az angol arcvonal mögé juttatni egy víz nélküli úton. Az út történetét "Rommel seregével Afrikában" című könyvében örökítette meg. (Összesen öt könyvet írt.) Vaskereszttel tüntették ki.
Budapestre visszatérve zsidókat menekített. Német katonai egyenruhája jó segítséget nyújtott ebben. A háború után elfogták, kínvallatták, kínozták. A háborús bűnöket tagadta. Végül Germanus Gyula vallomásának hatására engedték szabadon. 1947-ben újra letartóztatták, menekülnie kellett. Kairóban kötött ki. Egy Párizsból Kairóba tartó vitorlázó repülőgép vontatásával távolsági világrekordot állított fel 1949-ben. Két évvel később autókat vitt javításra Ausztriába, ahol súlyosan megbetegedett, szanatóriumba került, de a gyógyulásra már nem került sor.
Michael Ondaaatje "Az angol beteg" (The English Patient) regényében, Almásy Lászlóról mintázta meg főhősét. Almásy kalandokban gazdag élete valóban filmvászonra kívánkozik, az igazi ismertséget hozó filmben megelevenedő Almásy Ralph Fiennes kiváló színészi alakítása mellett sem. a valódi Almásy. Az igazi Almásy nem azonos az angol beteggel. Az ő nevét a térképen a sivatag belsejében álló hegy, a Dzsebel Almásy őrzi.
Nagyapja a Magyar Földrajzi Társaság egyik alapító tagja, apja Ázsia-kutató volt. A családnak ez az ága nem volt jogosult a grófi cím viselésére. A kőszegi gimnázium magántanulója volt, ahol a madarak, azok költési és vonulási szokásai és a repülés kezdte el igazán érdekelni. Egy újságban látott vitorlázó repülőt, azt modellezte le. Első próbarepülése zuhanással és bordatöréssel ért véget. Londonban műszaki tanulmányokat folytatott. Ott kezdett el Afrika iránt érdeklődni. Az első világháborúban felderítőként, majd pilótaként teljesített szolgálatot az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregében. Részt vett az 1921-es királypuccsban, azaz IV. Habsburg Károly király sikertelen visszatérési kísérletében. A húszas években automobilok eladásával foglalkozott.
1926-ban utazott először Afrikába felfedezőként és vadászként. Átkelt a sivatagon addig járatlan utakon - négy keréken. Ezzel gyakorlatilag párhuzamosan autóversenyzőként az osztrák Steyr cég színeiben több versenyt is megnyert Európában. Kairóban repülős iskolát szervezett megteremtve ezzel az egyiptomi sportrepülés alapjait. Afrikai felfedezői útjaihoz a helyi uralkodók támogatták felismerve annak földrajzi és stratégiai jelentőségét. Első afrikai repülős felderítő útjára 1931-ben került sor. A következő évben felfedezte a Zarzura oázist (egyesek szerint nem az áhított oázist találta meg), társaival együtt felfedezte a Líbiai-sivatag addig ismeretlen fennsíkját, fővölgyét, majd az ún. Úszók barlangját őskori sziklaképekkel. A barlangról számos fotót, rajzot készített, és mintákat hozott.
A helybeliek a Homok Atyja (Abu Ramla) nevet adták neki tiszteletből. Feltérképezte a Nagy homoktenger nevű homoksivatagot. Egy olyan Nílus-szigeti berber törzsről tudósított, mely magyaranak nevezte magát, s azzal a hittel tartotta magát magyarnak, hogy őseiket XVI. században II. Szulejmán szultán telepítette oda az összefogdosott hadifoglyokból osztrákok országából. Utazásiról írt naplói sajnálatos módon elvesztek, de a németeknek írt kémjelentéseit a britek elfogták, s ezeket ma a londoni Imperial War Museum őrzi.
A második világháborúban a németeknek egy Afrikát jól ismerő emberre volt szükségük, s ezt Almásyban vélték megtalálni. 1941-ben Rommel híres Afrikakorps-ához került felderítőként. Nevét a Salaam-művelettel írta be a háború történetébe. Ennek során németeket kellett az angol arcvonal mögé juttatni egy víz nélküli úton. Az út történetét "Rommel seregével Afrikában" című könyvében örökítette meg. (Összesen öt könyvet írt.) Vaskereszttel tüntették ki.
Budapestre visszatérve zsidókat menekített. Német katonai egyenruhája jó segítséget nyújtott ebben. A háború után elfogták, kínvallatták, kínozták. A háborús bűnöket tagadta. Végül Germanus Gyula vallomásának hatására engedték szabadon. 1947-ben újra letartóztatták, menekülnie kellett. Kairóban kötött ki. Egy Párizsból Kairóba tartó vitorlázó repülőgép vontatásával távolsági világrekordot állított fel 1949-ben. Két évvel később autókat vitt javításra Ausztriába, ahol súlyosan megbetegedett, szanatóriumba került, de a gyógyulásra már nem került sor.
Michael Ondaaatje "Az angol beteg" (The English Patient) regényében, Almásy Lászlóról mintázta meg főhősét. Almásy kalandokban gazdag élete valóban filmvászonra kívánkozik, az igazi ismertséget hozó filmben megelevenedő Almásy Ralph Fiennes kiváló színészi alakítása mellett sem. a valódi Almásy. Az igazi Almásy nem azonos az angol beteggel. Az ő nevét a térképen a sivatag belsejében álló hegy, a Dzsebel Almásy őrzi.
Hozzászólások