A pesti nagy árvízre emlékezünk
1838-ban ezen a napon, március 13-án kezdődött a város eddigi történetének egyik legnagyobb természeti katasztrófája.
Nem az első árvizet szenvedte meg a város, de a pusztítás tekintetében a legnagyobbat. Még az 1175-ös árvíz után felmerült a folyó szabályozásának gondolata, főleg Vásárhelyi Pál kezdeményezte, aki a korábbinál nagyobb áradást jósolt. A pesti oldalon gátakat építettek, míg a budain nem. 1838 márciusának közepén öt napon át hömpölygött a víz a város utcáin, főleg a pesti oldalon.
Szintén még január hónapban több helyen volt árvíz, például Paks, Budafok, Kalocsa, Érd, Dunaföldvár térségében. Március elején Bécs és Pozsony vidékén az enyhe idő miatt megindult a jég, az olvadás, emelkedett a vízszint. Több gát is átszakadt. 12-én összedőltek házak Budán. Különösen kritikus volt a helyzet Csepelen, ahol 15-én 929 cm-rel tetőzött a víz. A hatalmas nyomás elmozdítottak a többméteres összeállt, talajra fagyott jéghegyet, megindulhatott a víz. Ennek köszönhetően 18-án már a régi mederben folyt a Duna.
A mentési munkálatokban kiemelkedő munkát végzett Wesselényi Miklós báró. Még zajlott ellene a hűtlenségi per, amikor önfeláldozó módon mentette az embereket, akik szemében hőssé vált. Ez jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy az "árvízi hajóst" "csak" három év fogházra ítélték. Az árvíz szintjét és tetőzésének dátumát számos emléktábla jelzi több belvárosi épületen például a Rókus Kórház falán. A mentési munkálatokban aktívan részt vett Habsburg István, az utolsó magyar nádor is, ami fokozta népszerűségét. Az árvíz drámai néhány drámai eseményét Barabás Miklós festő rajzolta meg. A Duna magyarországi szakaszán összesen 10 ezer ház semmisült meg, körülbelül 4 ezer sérült meg. Becslések szerint a kár 14 és 70 millió forint között lehetett. A 153 halálos áldozatból 151 pesti volt. Liszt Ferenc szerte Európában segélykoncerteket szervezett a károsultak megsegítésére. Az árvíz tanulságait figyelembe vették az újjáépítésnél, városrendezésnél, építkezéseknél, többek között a Lánchíd tervezésekor, amelynek vitái épp zajlottak az ár idején.
Nem az első árvizet szenvedte meg a város, de a pusztítás tekintetében a legnagyobbat. Még az 1175-ös árvíz után felmerült a folyó szabályozásának gondolata, főleg Vásárhelyi Pál kezdeményezte, aki a korábbinál nagyobb áradást jósolt. A pesti oldalon gátakat építettek, míg a budain nem. 1838 márciusának közepén öt napon át hömpölygött a víz a város utcáin, főleg a pesti oldalon. Ezt megelőzően még január hónapban nagyrészt jéggé fagyott a Duna vize Pest térségében. Az elkövetkező hetekben lehűlések és enyhülések váltották egymást. Többször olvadt, és tekintélyes mennyiségű csapadék hullott. Emiatt áradni kezdett a folyó a felső vízgyűjtő területeken is.
Szintén még január hónapban több helyen volt árvíz, például Paks, Budafok, Kalocsa, Érd, Dunaföldvár térségében. Március elején Bécs és Pozsony vidékén az enyhe idő miatt megindult a jég, az olvadás, emelkedett a vízszint. Több gát is átszakadt. 12-én összedőltek házak Budán. Különösen kritikus volt a helyzet Csepelen, ahol 15-én 929 cm-rel tetőzött a víz. A hatalmas nyomás elmozdítottak a többméteres összeállt, talajra fagyott jéghegyet, megindulhatott a víz. Ennek köszönhetően 18-án már a régi mederben folyt a Duna.
A mentési munkálatokban kiemelkedő munkát végzett Wesselényi Miklós báró. Még zajlott ellene a hűtlenségi per, amikor önfeláldozó módon mentette az embereket, akik szemében hőssé vált. Ez jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy az "árvízi hajóst" "csak" három év fogházra ítélték. Az árvíz szintjét és tetőzésének dátumát számos emléktábla jelzi több belvárosi épületen például a Rókus Kórház falán. A mentési munkálatokban aktívan részt vett Habsburg István, az utolsó magyar nádor is, ami fokozta népszerűségét. Az árvíz drámai néhány drámai eseményét Barabás Miklós festő rajzolta meg. A Duna magyarországi szakaszán összesen 10 ezer ház semmisült meg, körülbelül 4 ezer sérült meg. Becslések szerint a kár 14 és 70 millió forint között lehetett. A 153 halálos áldozatból 151 pesti volt. Liszt Ferenc szerte Európában segélykoncerteket szervezett a károsultak megsegítésére. Az árvíz tanulságait figyelembe vették az újjáépítésnél, városrendezésnél, építkezéseknél, többek között a Lánchíd tervezésekor, amelynek vitái épp zajlottak az ár idején.
Hozzászólások