A világ legszebb könyvtárai
Csodálatos épületekben, olvasótermekben merülhetünk el a betűk tengerében.
A digitális fejlődés jó dolog, de tudjuk, hogy az életben mindennek van fény és árny oldala, így ennek is. Erről mesélhetnének azok, akik régen videokazetta kölcsönzőt üzemeltettek, ám kénytelenek voltak lehúzni a rolót, mert betörtek a DVD-k, majd jött a torrent.
A nyomtatott sajtó sem repes az örömtől, amiért egyre többen online felületeken olvassák el a friss híreket, és bizony egyre több kiadónak okoz álmatlan éjszakát, hogy az olvasók nem veszik meg 3-5 ezer forintokért a könyveket, hanem inkább elolvassák e-book formátumban a műveket.
Ebből következtethetünk arra, hogy hamarosan a könyvtárak ideje is lejár, pedig a világon rengeteg csodás épület olvasótermében ülhetünk le egy-egy jó könyvvel, hogy olyan csendben elmerülhessünk a betűk tengerében, amilyet csak egy könyvtárban találhatunk meg.
Sankt Gallen-i benedek-rendi apátság könyvtára – Svájc: A kolostor évszázadokig Európa legjelentősebb benedek-rendi apátsága volt, majd 1983-ban a világörökség részévé tették. Svájc legrégibb könyvtára egyben a világ legrégibb, legfontosabb kolostorkönyvtára.
Az apátságba 2100 kéziratot őriznek. Ezek között akad, amelyik a VIII. századból származik. Itt található például az Ekkehard szerzetes által írt Casus monasterii Sankti Galli krónika, ami a kalandozó magyarok 926. évi támadásáról számol be.
Egy másik különleges dokumentumot is őriznek a könyvtárban. Ez a XIX. századi Sankt Gallen-i alaprajz, ami az egyetlen olyan építészeti rajz, ami fennmaradt a Római Birodalom bukása és a XIII. század között eltelt 700 évből.
A tervben szereplő épület soha nem készült el.
Francia Nemzeti Könyvtár – Párizs: Az eredeti könyvtárat V. Károly építtette a XIV. században. Az eredeti könyvgyűjtemény napjainkban a francia nemzeti örökség része. Ebbe nagyjából 31 millió különböző dokumentum (könyvek, folyóiratok, kéziratok, fényképek, térképet) tartózik. Az olvasóterem hatalmas ablakai, amelyek különleges hangulatot adnak a könyvtárnak, a kertre néznek, így növelve a belső teret.
Tienji pavilon – Kína: Ningbo városában található a gyönyörű kerttel körülvett épület, ami Kína legrégebb óta működő könyvtára, ugyanis még a Ming-dinasztia uralkodása alatt, 1561-ben építtették, Fan Qin parancsára. A Tienji pavilon nagyjából hetvenezres könyvgyűjteménnyel rendelkezik.
A könyvtár alapja Fan Csin szorgoskodásának köszönhető, ugyanis ő szerezte meg a Feng-család XI. századtól gyűjtött családi könyvgyűjteményét, majd a következő húsz évben rengeteg értékes könyvet, kéziratot vásárolt. Az így összegyűjtött bibliotéka anyaga 53 000 kötetre bővült.
A Csing-dinasztia idején Csien-lung kínai császár ellátogatott a könyvtárba, majd azt a parancsot adta, hogy a Tienji pavilon adatait gondosan felmérve készítsék el annak a másolatát a Tiltott Városban és a Csengtöi nyári rezidencia területén azért, hogy itt helyezzék el az általa létrehozott Sze Ku Csüan Su enciklopédiát.
Amikor kitört az ópiumháború, akkor a brit hadsereg több könyvet elvitt. A félgyarmati polgárháborús időkben a könyvtár állománya rohamosan csökkent. 1940-re csak 20 ezer kötetet maradt a Tienji pavilonban.
A Kínai Népköztársaság megalapítása után a könyvtár állami védelem alá került, majd újra elkezdődött a gyűjtemény gyarapítása a máshol begyűjtött régi kötetekkel. 1982-ben nemzeti emlékhellyé nyilvánították a könyvtárat és a körülötte lévő parkot.
A Mafra-palota könyvtára – Lisszabon: Négy részből (palota, kolostor, könyvtár, székesegyház) áll a könyvtár, aminek díszítése drága márványból és egzotikus fából készült. A csodálatos könyvtár ma gyakori helyszíne a filmforgatásoknak.
San Lorenzo de El Escorial-i királyi kolostor – Spanyolország: A XVI. században épült, mint uralkodói palota és kolostori menedékhely. Az első barokk teremkönyvtár a Madrid tartományban lévő San Lorenzo de El Escorial település mellett található.
Herrera, II. Fülöp híres építőmestere az elsők között volt, aki a korábbi pultos elhelyezés helyett falipolcokon helyezte el a könyveket. Ezzel a megoldással felszabadította a terem közepét, valamint lehetőség adódott a ritkaságok, drága művek elhelyezésére. A könyvtár belső elrendezése és a nagy belmagasság látványos barokk terem jeleget adott az épületnek.
Hála az uralkodó személyes felügyeletének, a könyvtár gyorsan gyarapodott. Ennek a legértékesebb részét de Mendoza államférfi hagyatéka képezte. Montanus, a könyvtáros különleges módon vette állományba a könyveket, amiket először nyelvek szerint csoportosított.
Ezt követően szétválasztotta a kéziratokat és a nyomtatványokat, majd az egészet 64 tárgy szerint osztotta csoportokra. A könyvtár gyűjteménye több, mint 4700 kéziratot és nagyjából 40 ezer nyomtatott könyvet tartalmaz. A legérdekesebb kincsek az ókori klasszikai és arab irodalmi művek.
Sainte-Geneviéve könyvtár: Egyetemi, de nyilvános könyvtárként is működik a könyvtár, ami körülbelül 2 millió dokumentumot őriz. Az intézmény megörökölte a Sainte-Geneviéve apátság gyűjteményét.
Orosz Állami Könyvtár – Moszkva: A több, mint 38 millió nyomtatott könyvvel rendelkező Orosz Állami Könyvtár a világ negyedik legnagyobb könyvgyűjteményét mondhatja magáénak. Az intézmény országos nemzeti könyvtárként is működik.
Szent Márk Nemzeti Könyvtár – Velence: Az olasz város mesés központjában építették fel a reneszánsz könyvtárat, ami az ország egyik legkorábbi olyan intézménye, ahol fennmaradt kéziratokat őriznek. A könyvtárat eredetileg azért hozták létre, hogy legyen hol őrizni Bassarion bíboros kéziratgyűjteményét.
(Forrás: noiportal.hu)
A digitális fejlődés jó dolog, de tudjuk, hogy az életben mindennek van fény és árny oldala, így ennek is. Erről mesélhetnének azok, akik régen videokazetta kölcsönzőt üzemeltettek, ám kénytelenek voltak lehúzni a rolót, mert betörtek a DVD-k, majd jött a torrent.A nyomtatott sajtó sem repes az örömtől, amiért egyre többen online felületeken olvassák el a friss híreket, és bizony egyre több kiadónak okoz álmatlan éjszakát, hogy az olvasók nem veszik meg 3-5 ezer forintokért a könyveket, hanem inkább elolvassák e-book formátumban a műveket.
Ebből következtethetünk arra, hogy hamarosan a könyvtárak ideje is lejár, pedig a világon rengeteg csodás épület olvasótermében ülhetünk le egy-egy jó könyvvel, hogy olyan csendben elmerülhessünk a betűk tengerében, amilyet csak egy könyvtárban találhatunk meg.
Sankt Gallen-i benedek-rendi apátság könyvtára – Svájc: A kolostor évszázadokig Európa legjelentősebb benedek-rendi apátsága volt, majd 1983-ban a világörökség részévé tették. Svájc legrégibb könyvtára egyben a világ legrégibb, legfontosabb kolostorkönyvtára.
Az apátságba 2100 kéziratot őriznek. Ezek között akad, amelyik a VIII. századból származik. Itt található például az Ekkehard szerzetes által írt Casus monasterii Sankti Galli krónika, ami a kalandozó magyarok 926. évi támadásáról számol be.
Egy másik különleges dokumentumot is őriznek a könyvtárban. Ez a XIX. századi Sankt Gallen-i alaprajz, ami az egyetlen olyan építészeti rajz, ami fennmaradt a Római Birodalom bukása és a XIII. század között eltelt 700 évből.
A tervben szereplő épület soha nem készült el.
Az alaprajz, ami a nevét arról a helyről kapta, ahol őrzik, egy jól kialakított és jól felszerelt kolostort vázol le. Ezt valamelyik Aachenben tartott zsinaton képzelték el nagyjából 814 és 817 között.
Francia Nemzeti Könyvtár – Párizs: Az eredeti könyvtárat V. Károly építtette a XIV. században. Az eredeti könyvgyűjtemény napjainkban a francia nemzeti örökség része. Ebbe nagyjából 31 millió különböző dokumentum (könyvek, folyóiratok, kéziratok, fényképek, térképet) tartózik. Az olvasóterem hatalmas ablakai, amelyek különleges hangulatot adnak a könyvtárnak, a kertre néznek, így növelve a belső teret.Tienji pavilon – Kína: Ningbo városában található a gyönyörű kerttel körülvett épület, ami Kína legrégebb óta működő könyvtára, ugyanis még a Ming-dinasztia uralkodása alatt, 1561-ben építtették, Fan Qin parancsára. A Tienji pavilon nagyjából hetvenezres könyvgyűjteménnyel rendelkezik.A könyvtár alapja Fan Csin szorgoskodásának köszönhető, ugyanis ő szerezte meg a Feng-család XI. századtól gyűjtött családi könyvgyűjteményét, majd a következő húsz évben rengeteg értékes könyvet, kéziratot vásárolt. Az így összegyűjtött bibliotéka anyaga 53 000 kötetre bővült.
A Csing-dinasztia idején Csien-lung kínai császár ellátogatott a könyvtárba, majd azt a parancsot adta, hogy a Tienji pavilon adatait gondosan felmérve készítsék el annak a másolatát a Tiltott Városban és a Csengtöi nyári rezidencia területén azért, hogy itt helyezzék el az általa létrehozott Sze Ku Csüan Su enciklopédiát.
Amikor kitört az ópiumháború, akkor a brit hadsereg több könyvet elvitt. A félgyarmati polgárháborús időkben a könyvtár állománya rohamosan csökkent. 1940-re csak 20 ezer kötetet maradt a Tienji pavilonban.
A Kínai Népköztársaság megalapítása után a könyvtár állami védelem alá került, majd újra elkezdődött a gyűjtemény gyarapítása a máshol begyűjtött régi kötetekkel. 1982-ben nemzeti emlékhellyé nyilvánították a könyvtárat és a körülötte lévő parkot.
A Mafra-palota könyvtára – Lisszabon: Négy részből (palota, kolostor, könyvtár, székesegyház) áll a könyvtár, aminek díszítése drága márványból és egzotikus fából készült. A csodálatos könyvtár ma gyakori helyszíne a filmforgatásoknak.San Lorenzo de El Escorial-i királyi kolostor – Spanyolország: A XVI. században épült, mint uralkodói palota és kolostori menedékhely. Az első barokk teremkönyvtár a Madrid tartományban lévő San Lorenzo de El Escorial település mellett található.Herrera, II. Fülöp híres építőmestere az elsők között volt, aki a korábbi pultos elhelyezés helyett falipolcokon helyezte el a könyveket. Ezzel a megoldással felszabadította a terem közepét, valamint lehetőség adódott a ritkaságok, drága művek elhelyezésére. A könyvtár belső elrendezése és a nagy belmagasság látványos barokk terem jeleget adott az épületnek.
Hála az uralkodó személyes felügyeletének, a könyvtár gyorsan gyarapodott. Ennek a legértékesebb részét de Mendoza államférfi hagyatéka képezte. Montanus, a könyvtáros különleges módon vette állományba a könyveket, amiket először nyelvek szerint csoportosított.
Ezt követően szétválasztotta a kéziratokat és a nyomtatványokat, majd az egészet 64 tárgy szerint osztotta csoportokra. A könyvtár gyűjteménye több, mint 4700 kéziratot és nagyjából 40 ezer nyomtatott könyvet tartalmaz. A legérdekesebb kincsek az ókori klasszikai és arab irodalmi művek.
Sainte-Geneviéve könyvtár: Egyetemi, de nyilvános könyvtárként is működik a könyvtár, ami körülbelül 2 millió dokumentumot őriz. Az intézmény megörökölte a Sainte-Geneviéve apátság gyűjteményét.Orosz Állami Könyvtár – Moszkva: A több, mint 38 millió nyomtatott könyvvel rendelkező Orosz Állami Könyvtár a világ negyedik legnagyobb könyvgyűjteményét mondhatja magáénak. Az intézmény országos nemzeti könyvtárként is működik.Szent Márk Nemzeti Könyvtár – Velence: Az olasz város mesés központjában építették fel a reneszánsz könyvtárat, ami az ország egyik legkorábbi olyan intézménye, ahol fennmaradt kéziratokat őriznek. A könyvtárat eredetileg azért hozták létre, hogy legyen hol őrizni Bassarion bíboros kéziratgyűjteményét.(Forrás: noiportal.hu)
Hozzászólások