A Vizsolyi Biblia kinyomtatásának 425. évfordulójára emlékeznek Vizsolyban
Jeles egyháztörténeti eseményre emlékeznek vasárnap Vizsolyban, amely egyúttal a magyarság számára is meghatározó: 425 évvel ezelőtt, 1590. július 20-án fejezték be a magyar nyelvre fordított biblia nyomtatását.
Az abaúji településen hálaadó istentisztelet tartanak a Könyvesházban, majd a program ünnepi koncerttel, kiállítással és megemlékezéssel folytatódik a község Rákóczi Zsigmond Általános Iskolájában.
Kovács Zsolt Levente református lelkipásztor az MTI-nek azt mondta: hálaadó közleményt fogalmaztak meg a jubileum alkalmából.
Ez kitér arra, hogy 425 évvel ezelőtt a magyar nép életében korszakos jelentőségű egyháztörténeti esemény ment végbe, a Vizsolyi Biblia, mint első teljes magyar nyelvű szentírás megszületett.
Károli Gáspár református bibliatudós munkássága évszázados hatást gyakorolt az egyház kegyességére, az anyanyelv fejlődésére, "bibliás népünk" irodalmi művelődésére, a magyar biblia a személyes hitélet és az istenfélő erkölcsiség keresztény alapdokumentuma - mondta a lelkész, hozzátéve: a magyar nyelvre fordított biblia kiadása nagyban hozzájárult a társadalom fejlődéséhez, polgárosodásához, szellemi felemelkedéséhez, és ezáltal Magyarország megújulásához.
Kovács Zsolt Levente kiemelte: a vizsolyi református és katolikus gyülekezet a település ökumenikus összefogásával ad hálát a magyar bibliáért. A vasárnapi jubileumi ünnepséggel az egész magyar nemzetet szeretné közös emlékezésre hívni.
Károli Gáspár a biblia magyar nyelve fordítását 1586-ban kezdte meg Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem és Dobó István erdélyi vajda támogatásával, több református lelkésztársa segítségével. A Károli-biblia nyomtatását 1589. február 18-án kezdték el és 1590. július 20-án fejezték be, és ez alatt az időszak alatt 700-800 példány készült. Mára 54 példány maradt fenn, ebből 24 található Magyarországon.
A hungarikumok sorába ez év januárjába került a Vizsolyi Biblia, amely nemcsak a magyar reformáció megerősödését és a könyvnyomtatás meghonosodását, hanem az irodalmi magyar nyelv tökéletesedését is jelentette, hatása a magyar irodalmi nyelv alakulására szinte felmérhetetlen.
Vizsolyban vasárnap arról is megemlékeznek, hogy a település nevét egy nyolcszáz évvel ezelőtt, 1215-ben keltezett oklevél említi, a kezdeti időkben így szerepel a szövegekben: Vysl, Wysl, Wysol.
MTI
Az abaúji településen hálaadó istentisztelet tartanak a Könyvesházban, majd a program ünnepi koncerttel, kiállítással és megemlékezéssel folytatódik a község Rákóczi Zsigmond Általános Iskolájában.
Kovács Zsolt Levente református lelkipásztor az MTI-nek azt mondta: hálaadó közleményt fogalmaztak meg a jubileum alkalmából.
Ez kitér arra, hogy 425 évvel ezelőtt a magyar nép életében korszakos jelentőségű egyháztörténeti esemény ment végbe, a Vizsolyi Biblia, mint első teljes magyar nyelvű szentírás megszületett.
Károli Gáspár református bibliatudós munkássága évszázados hatást gyakorolt az egyház kegyességére, az anyanyelv fejlődésére, "bibliás népünk" irodalmi művelődésére, a magyar biblia a személyes hitélet és az istenfélő erkölcsiség keresztény alapdokumentuma - mondta a lelkész, hozzátéve: a magyar nyelvre fordított biblia kiadása nagyban hozzájárult a társadalom fejlődéséhez, polgárosodásához, szellemi felemelkedéséhez, és ezáltal Magyarország megújulásához.
Kovács Zsolt Levente kiemelte: a vizsolyi református és katolikus gyülekezet a település ökumenikus összefogásával ad hálát a magyar bibliáért. A vasárnapi jubileumi ünnepséggel az egész magyar nemzetet szeretné közös emlékezésre hívni.
Károli Gáspár a biblia magyar nyelve fordítását 1586-ban kezdte meg Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem és Dobó István erdélyi vajda támogatásával, több református lelkésztársa segítségével. A Károli-biblia nyomtatását 1589. február 18-án kezdték el és 1590. július 20-án fejezték be, és ez alatt az időszak alatt 700-800 példány készült. Mára 54 példány maradt fenn, ebből 24 található Magyarországon.
A hungarikumok sorába ez év januárjába került a Vizsolyi Biblia, amely nemcsak a magyar reformáció megerősödését és a könyvnyomtatás meghonosodását, hanem az irodalmi magyar nyelv tökéletesedését is jelentette, hatása a magyar irodalmi nyelv alakulására szinte felmérhetetlen.
Vizsolyban vasárnap arról is megemlékeznek, hogy a település nevét egy nyolcszáz évvel ezelőtt, 1215-ben keltezett oklevél említi, a kezdeti időkben így szerepel a szövegekben: Vysl, Wysl, Wysol.
MTI
Hozzászólások