Agócs Sándor és Harada Kijomi kapta a Balassi-emlékkardot
Agócs Sándor költő és Harada Kijomi japán műfordítónő vehette át vasárnap Budapesten a Balassi Bálint-emlékkardot. Az irodalmi díjat minden évben egy magyar költő és egy külföldi műfordító kapja.
"A költészet helyzete ma sem rózsás, de a versíró kezében mindig ott van a szó feletti hatalom. Amikor a történelem során a vezető politikusokra nem lehetett számítani, mindig a költők léptek előre, és kardot is ragadtak, ha kellett" - fogalmazott a díjátadón Agócs Sándor. Mint mondta, a versírás mellett a könyvkiadás is igazi költészet számára.
Agócs Sándor Kiss-Rigó László Szeged-csanádi püspöktől vette át az emlékkardot, a díjazott munkásságát Döbrentei Kornél költő méltatta a ceremónián. "Megalkuvás nélkül képviseli meggyőződését, köteteiben ott a tanúságtétel, olyan korszakokban is, amikor az arctalan valakik, a szekértáborok rafinált kiötlői azt sugallják, magyarnak lenni szégyen. Hát nem az" - hangsúlyozta Döbrentei Kornél.
Harada Kijomi, aki 2001-ben tanulmányi ösztöndíjat kapott az ELTE-re, magyarul szólt az ünnepségen résztvevőkhöz, Balassi Bálint Kit egy szép leány nevével szerzett című versét pedig saját fordításában japánul szavalta el.
"Akkor találkoztam a magyar irodalommal, amikor Ady Endre Párizsban járt az ősz című versét meghallottam, elvarázsolt a költemény különleges zeneisége. Hatására kezdtem Japánban magyarul tanulni, később jött az életembe József Attila.
A versfordítás számomra utazás egy csodálatos világba, és amikor meglátogatom azokat a helyeket, ahol Ady és József Attila élt, bennem is él ez a misztikus világ" - mondta Harada Kijomi, aki Zettwitz Sándor üzletembertől, az egyik támogató cég igazgatójától vette át az emlékkardot.
A japán alkotó tevékenységét Vihar Judit, a Magyar-Japán Baráti Társaság elnöke méltatta az ünnepségen. Kiemelte: Harada Kijomi a költemények látszó és láthatatlan szépségét sajátos művészetével, a tudós precizitásával alkotja újra japán nyelven.
A Herendi Porcelánmanufaktúra Balassi-szoborral jutalmazta a két kitüntetett művészt.
Agócs Sándor 1957-ben Jánoshalmán született. Költő, író, szerkesztő, kritikus, bibliográfus. Kecskeméten él. Verses kötetei mellett - Forgatott idő (1990), Háttér (1995) Ördöglakat a számon (2010) - költőkről írt bibliográfiát, s megalkotta a Fiatal Írók József Attila Körének lexikonját (1985). Az utóbbi évtizedekben az Antológia Kiadó és Nyomda Kft. ügyvezető igazgatójaként és felelős szerkesztőjeként tevékenykedik.
Harada Kijomi eddig két fordításkötetet jelentetett meg Japánban a Micsitani Kiadó könyveként. 2006-ban Ady Endre Új versek című kötete került a japán könyvesboltokba, tavaly ősszel József Attila-fordításkötettel jelentkezett.
Az ünnepségen Agócs Sándor néhány versét Kubik Anna Kossuth-díjas színművész szavalta el, a Misztrál együttes egy megzenésített Balassi-, valamint egy Ady-verset adott elő, és közreműködött a Törökbálinti Cantabile Kórus is.
Az idén huszadik alkalommal odaítélt irodalmi díjat, a Balassi Bálint-emlékkardot Molnár Pál újságíró alapította, és eddig 37 költő és műfordító vehette át. A Balassi-kard egy végvári szablya, amelyet a bonyhádi Fazekas József fegyvermester kovácsolt.
MTI
"A költészet helyzete ma sem rózsás, de a versíró kezében mindig ott van a szó feletti hatalom. Amikor a történelem során a vezető politikusokra nem lehetett számítani, mindig a költők léptek előre, és kardot is ragadtak, ha kellett" - fogalmazott a díjátadón Agócs Sándor. Mint mondta, a versírás mellett a könyvkiadás is igazi költészet számára.
Agócs Sándor Kiss-Rigó László Szeged-csanádi püspöktől vette át az emlékkardot, a díjazott munkásságát Döbrentei Kornél költő méltatta a ceremónián.
Harada Kijomi, aki 2001-ben tanulmányi ösztöndíjat kapott az ELTE-re, magyarul szólt az ünnepségen résztvevőkhöz, Balassi Bálint Kit egy szép leány nevével szerzett című versét pedig saját fordításában japánul szavalta el.
"Akkor találkoztam a magyar irodalommal, amikor Ady Endre Párizsban járt az ősz című versét meghallottam, elvarázsolt a költemény különleges zeneisége. Hatására kezdtem Japánban magyarul tanulni, később jött az életembe József Attila.
A versfordítás számomra utazás egy csodálatos világba, és amikor meglátogatom azokat a helyeket, ahol Ady és József Attila élt, bennem is él ez a misztikus világ" - mondta Harada Kijomi, aki Zettwitz Sándor üzletembertől, az egyik támogató cég igazgatójától vette át az emlékkardot.
A japán alkotó tevékenységét Vihar Judit, a Magyar-Japán Baráti Társaság elnöke méltatta az ünnepségen. Kiemelte: Harada Kijomi a költemények látszó és láthatatlan szépségét sajátos művészetével, a tudós precizitásával alkotja újra japán nyelven.
A Herendi Porcelánmanufaktúra Balassi-szoborral jutalmazta a két kitüntetett művészt.
Agócs Sándor 1957-ben Jánoshalmán született. Költő, író, szerkesztő, kritikus, bibliográfus. Kecskeméten él. Verses kötetei mellett - Forgatott idő (1990), Háttér (1995) Ördöglakat a számon (2010) - költőkről írt bibliográfiát, s megalkotta a Fiatal Írók József Attila Körének lexikonját (1985). Az utóbbi évtizedekben az Antológia Kiadó és Nyomda Kft. ügyvezető igazgatójaként és felelős szerkesztőjeként tevékenykedik.
Harada Kijomi eddig két fordításkötetet jelentetett meg Japánban a Micsitani Kiadó könyveként. 2006-ban Ady Endre Új versek című kötete került a japán könyvesboltokba, tavaly ősszel József Attila-fordításkötettel jelentkezett.
Az ünnepségen Agócs Sándor néhány versét Kubik Anna Kossuth-díjas színművész szavalta el, a Misztrál együttes egy megzenésített Balassi-, valamint egy Ady-verset adott elő, és közreműködött a Törökbálinti Cantabile Kórus is.
Az idén huszadik alkalommal odaítélt irodalmi díjat, a Balassi Bálint-emlékkardot Molnár Pál újságíró alapította, és eddig 37 költő és műfordító vehette át. A Balassi-kard egy végvári szablya, amelyet a bonyhádi Fazekas József fegyvermester kovácsolt.
MTI
Hozzászólások