Árpád-kori faluval bővül a nyíregyháza-sóstógyógyfürdői skanzen
Hat épületből álló Árpád-kori faluval bővül a nyíregyháza-sóstógyógyfürdői skanzen egy magyar-román európai uniós projekt keretében; a beruházás alapkövét csütörtökön helyezték el a Sóstói Múzeumfaluban.
Bene János, a nyíregyházi Jósa András Múzeum igazgatója az alapkőletételi ünnepség sajtótájékoztatóján elmondta: az intézmény a romániai szatmárnémeti Szatmár Múzeummal közösen pályázott és nyert 265 ezer eurót (mintegy 80 millió forintot) fejlesztésre.
A határon átnyúló túrizmus erősítését szolgáló Cult-Tour pályázat keretében hozzák létre a honfoglalás-kori falut és bővítenek egy magtárépületet a Sóstói Múzeumfaluban.
Emellett Papos településen felújítják a gótikus műemlék templomot, Tiszabercelen a Bessenyei György emlékházat, míg Szabolcs községben a Mudrány-kúria pincéjét, ahol a szőlőtermesztést és a borkultúrát bemutató állandó kiállítást rendeznek be.
Román oldalon egy görög katolikus püspöki épületet, valamint két Ady-házat tesznek rendbe, illetve régészeti feltárást is végeznek.
Páll István, a Sóstói Múzeumfalu igazgatója közölte: a létesítmény úgynevezett látogatóközpontja egy uradalmi magtár épületében kapott helyet, amelyet most bővítenek, 400 négyzetméter alapterületű, kiállítások rendezésére alkalmas teret hoznak létre.
Az Árpád-kori falu építésével kapcsolatban kiemelte, hogy az ásatási megfigyelésekre, történeti forrásokra és néprajzi kutatásokra alapozva készítik el a honfoglaláskori létesítményeket.
A múzeumfaluban látható lesz egy újjáépített, a borsodi földvár közelében feltárt épület, egy kiskunfélegyházi, földbe vájt, valamikori lakás, amely az alföldi parasztgazda otthonaként szolgált egykor, valamint a szamoskéri várjobbágy réges régi hajléka. Egy Nyíregyháza-Rozsrétszőlőn feltárt kunyhó pedig a pákász életmódját idézi majd vissza.
Felépítenek egy visegrádi házat is, amelyben szemléltetik az Árpád-kori falvak kialakulását az ötletektől kezdve a kivitelezésig. Továbbá kemence, műhely, terménytároló és kút is készül az egy honfoglalás-kori portára.
A sóstógyógyfürdői skanzen vezetőinek terve, hogy az Árpád-kori falut később tovább építik, terménytároló vermeket, műhelyeket, ólakat, sőt egy korabeli templomot is rekonstruálnak.
Az alapkövet Kovács Ferenc (Fidesz-KDNP) Nyíregyháza polgármestere, Bene János és Páll István múzeumi igazgatók, valamint Petneházy Attila országgyűlési képviselő-jelölt, a Móricz Zsigmond Színház művésze, Sóstógyógyfürdő jelenlegi önkormányzati képviselője helyezte el.
Kovács Ferenc megemlítette, hogy a Sóstói Múzeumfaluban a sóstógyógyfürdői városrész idei, 2,1 milliárd forint értékű komplex fejlesztése keretében épül a Pálinka Fővárosa elnevezésű létesítmény is, amely a térség három eredetvédett pálinkáját és többi híres gyümölcspárlatát mutatja be. A skanzenhez vezető sétányt is felújítják és az út menték vendéglátóhelyeket, kávézókat alakítanak ki.
MTI
Bene János, a nyíregyházi Jósa András Múzeum igazgatója az alapkőletételi ünnepség sajtótájékoztatóján elmondta: az intézmény a romániai szatmárnémeti Szatmár Múzeummal közösen pályázott és nyert 265 ezer eurót (mintegy 80 millió forintot) fejlesztésre.A határon átnyúló túrizmus erősítését szolgáló Cult-Tour pályázat keretében hozzák létre a honfoglalás-kori falut és bővítenek egy magtárépületet a Sóstói Múzeumfaluban.
Emellett Papos településen felújítják a gótikus műemlék templomot, Tiszabercelen a Bessenyei György emlékházat, míg Szabolcs községben a Mudrány-kúria pincéjét, ahol a szőlőtermesztést és a borkultúrát bemutató állandó kiállítást rendeznek be.
Román oldalon egy görög katolikus püspöki épületet, valamint két Ady-házat tesznek rendbe, illetve régészeti feltárást is végeznek.
Páll István, a Sóstói Múzeumfalu igazgatója közölte: a létesítmény úgynevezett látogatóközpontja egy uradalmi magtár épületében kapott helyet, amelyet most bővítenek, 400 négyzetméter alapterületű, kiállítások rendezésére alkalmas teret hoznak létre.
Az Árpád-kori falu építésével kapcsolatban kiemelte, hogy az ásatási megfigyelésekre, történeti forrásokra és néprajzi kutatásokra alapozva készítik el a honfoglaláskori létesítményeket.
A múzeumfaluban látható lesz egy újjáépített, a borsodi földvár közelében feltárt épület, egy kiskunfélegyházi, földbe vájt, valamikori lakás, amely az alföldi parasztgazda otthonaként szolgált egykor, valamint a szamoskéri várjobbágy réges régi hajléka. Egy Nyíregyháza-Rozsrétszőlőn feltárt kunyhó pedig a pákász életmódját idézi majd vissza.
Felépítenek egy visegrádi házat is, amelyben szemléltetik az Árpád-kori falvak kialakulását az ötletektől kezdve a kivitelezésig. Továbbá kemence, műhely, terménytároló és kút is készül az egy honfoglalás-kori portára.
A sóstógyógyfürdői skanzen vezetőinek terve, hogy az Árpád-kori falut később tovább építik, terménytároló vermeket, műhelyeket, ólakat, sőt egy korabeli templomot is rekonstruálnak.
Az alapkövet Kovács Ferenc (Fidesz-KDNP) Nyíregyháza polgármestere, Bene János és Páll István múzeumi igazgatók, valamint Petneházy Attila országgyűlési képviselő-jelölt, a Móricz Zsigmond Színház művésze, Sóstógyógyfürdő jelenlegi önkormányzati képviselője helyezte el.
Kovács Ferenc megemlítette, hogy a Sóstói Múzeumfaluban a sóstógyógyfürdői városrész idei, 2,1 milliárd forint értékű komplex fejlesztése keretében épül a Pálinka Fővárosa elnevezésű létesítmény is, amely a térség három eredetvédett pálinkáját és többi híres gyümölcspárlatát mutatja be. A skanzenhez vezető sétányt is felújítják és az út menték vendéglátóhelyeket, kávézókat alakítanak ki.
MTI
Hozzászólások