Átadták az új, digitális látványelemeket a gyulai várban
A pécsi Pazirik Kft. készítette el a történelmi rekonstrukciójú 3 dimenziós grafikákat. Szakonyi Balázs, a cég kreatív vezetője elmondta: két videóban azt mutatják be azonos kameraállással, hogyan nézett ki a vár és környéke az 1566-os ostrom előtt, valamint 1690, azaz a török hódoltság után. A Modellab Stúdió készített egy háromszor másfél méteres, 200 figurás makett a 16. századi várról. Hajnal Péter ügyvezető elmondta, 15 éve gyártanak maketteket, de olyanon még nem dolgoztak, amelyhez fényfestés és narráció is társul. Az ügyvezető elárulta, számára is "elképesztő élmény volt", hogy mivé állt össze a makett. A narráción és a projektoros fényfestésen a múzeum szakemberei, mások mellett Temesváry János és Incze László dolgoztak, így mutatják be a vár 16. századi kiterjedését, az egykori palánkerődítmény-rendszert és a két hónapon át tartó ostromot.
A beruházás része volt egy 17. századi hajdúpuska elkészítése is, amelyen egy helyi szakember, Czene Béla dolgozott és amelyet egy számítógéppel kötöttek össze. Ahogyan a puskát mozgatják a látogatók, egy úgynevezett kiterjesztettvalóság-alapú installációval azt látják, hogyan nézhetett ki a 16. században a huszárvár és környéke.
Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár az ünnepségen elmondta: a fejlesztés hírét az ország minden pontjára elviszi jó példaként, mert véleménye szerint így lehet a fiatalabb generációk számára egy kiállítást érdekessé tenni. Görgényi Ernő polgármester arról beszélt, hogy napjainkban modern eszközökkel és felületekkel, digitális technikával kell a történelmi múltat és a kulturális értékeket bemutatni, mert "a birtokolt kincsek csak úgy érnek valamit, ha azokat minél többen látják és megértik".
Fekete-Dombi Ildikó, az Erkel Ferenc Nonprofit Kft. kiállítóhelyekért felelős ügyvezető igazgatója elmondta: a technikai innováció több mint egy év alatt készült el, a várat fenntartó önkormányzat az Emberi Erőforrások Minisztériuma által kiírt Kubinyi-program pályázatán 10 millió forintot nyert el, ehhez további három milliót tettek hozzá önerőként. A fejlesztésen számos megyei mesterember, asztalos, vasgyártással foglalkozó mester, dizájner dolgozott.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások