Az István, az országépítő című drámát mutatják be a Békéscsabai Jókai Színházban
Az István, az országépítő című drámát mutatják be pénteken a Békéscsabai Jókai Színházban. Kós Károly regényét Zalán Tibor drámaíró, dramaturg feldolgozásában állítják színpadra.
A darabot a Jászai-díjas Pataki András rendezi, aki a szerdai sajtónyilvános főpróbán az MTI-nek elmondta, hogy a magyarországi ősbemutató tavaly nyáron, a Gyulai Várszínházban volt, a teátrummal közösen valósítják meg a mostani produkciót is. Ott a vár "természeti környezete" adta a díszletet, a kőszínházban pótolni kellett ezt, így a díszlet jelentősen megváltozott - tette hozzá.
A darab két síkon játszódik.
Mennyiségben a múlt epizódjai vannak többségben, de a jelenkorban játszódó keretjáték "fajsúlyosabb", arra hívja fel a figyelmet, hogy "nem árt megismerni a saját kultúránkat" - fogalmazott a rendező.
Pataki András szerint a darab történelmi múltjának üzenete az, hogy egy államférfinak erkölcsi, etikai alapon kell állnia, ami sok lemondással jár. István életútja is már-már krisztusi volt, a napi szintű boldogság nem volt gyakori vendég nála - jegyezte meg, hozzátéve, hogy a történelmi képek az állam megszervezésének, a rend fenntartásának fontosságát is megmutatják.
A darabot Kós Károly regénye alapján Zalán Tibor írta, akit - mint fogalmazott - nem az államalapító, "mázzal leöntött Szent István érdekelt, hanem a hús-vér ember, aki küzd önmagával és a családjával, akinek dilemmái vannak, akinek feleségül kell vennie valakit, miközben másba szerelmes".
Az Istvánt alakító Czitor Attila elmondta, összetett a szerep, ugyanis 21 és 68 éves kora között játssza az első magyar királyt, akinek nemcsak az államügyek, hanem súlyos lelki tartalmak is nyomják a vállát. Ezek együttesen hatottak a személyiségére, ő ennek a bemutatására helyezi a hangsúlyt - fűzte hozzá a színész.
A megrendelő Mecénást alakító Jászai-díjas Horányi László szerint a darab egyik fő üzenete karaktere szempontjából az, hogy a kultúra és a kultúra mecenatúrája közti nagy szakadékot csökkenteni kellene, valamint a múlt és a jelen gondolkodásmódja közti különbséget szinkronba kellene hozni.
A jelmezeket Vesztergombi Anikó tervezte, a keretjáték szereplői mai ruhát viselnek, a történelmi játékrészben a keleti szereplők díszesebb, ikonszerű ruhákat kapnak, a magyarok öltözete viszont időben valamivel korábbra, a pogány időkbe nyúlik vissza.
A darabhoz Varga Gábor zongoraművész szerzett zenét, amely - a rendező szavai szerint - a múltba való nyitást és az onnan való visszatérést segítő improvizatív mai zene. A főbb szerepeket Czitor Attila mellett Tege Antal, Horányi László, Papp Barbara, Kiss Viktória, Bartus Gyula, Tarsoly Krisztina, Oláh Tánia és Szász Borisz játssza.
(Forrás: MTI)
A darabot a Jászai-díjas Pataki András rendezi, aki a szerdai sajtónyilvános főpróbán az MTI-nek elmondta, hogy a magyarországi ősbemutató tavaly nyáron, a Gyulai Várszínházban volt, a teátrummal közösen valósítják meg a mostani produkciót is. Ott a vár "természeti környezete" adta a díszletet, a kőszínházban pótolni kellett ezt, így a díszlet jelentősen megváltozott - tette hozzá.A darab két síkon játszódik.
A jelenben egy gazdag vállalkozó megbíz egy festőművészt egy történelmi tablósorozat elkészítésével, az ő raktárjellegű műhelyében elevenednek meg a történelem epizódjai, ahogy készülnek a képek - fejtette ki.
Mennyiségben a múlt epizódjai vannak többségben, de a jelenkorban játszódó keretjáték "fajsúlyosabb", arra hívja fel a figyelmet, hogy "nem árt megismerni a saját kultúránkat" - fogalmazott a rendező.
Pataki András szerint a darab történelmi múltjának üzenete az, hogy egy államférfinak erkölcsi, etikai alapon kell állnia, ami sok lemondással jár. István életútja is már-már krisztusi volt, a napi szintű boldogság nem volt gyakori vendég nála - jegyezte meg, hozzátéve, hogy a történelmi képek az állam megszervezésének, a rend fenntartásának fontosságát is megmutatják.
A darabot Kós Károly regénye alapján Zalán Tibor írta, akit - mint fogalmazott - nem az államalapító, "mázzal leöntött Szent István érdekelt, hanem a hús-vér ember, aki küzd önmagával és a családjával, akinek dilemmái vannak, akinek feleségül kell vennie valakit, miközben másba szerelmes".
Az Istvánt alakító Czitor Attila elmondta, összetett a szerep, ugyanis 21 és 68 éves kora között játssza az első magyar királyt, akinek nemcsak az államügyek, hanem súlyos lelki tartalmak is nyomják a vállát. Ezek együttesen hatottak a személyiségére, ő ennek a bemutatására helyezi a hangsúlyt - fűzte hozzá a színész.
A megrendelő Mecénást alakító Jászai-díjas Horányi László szerint a darab egyik fő üzenete karaktere szempontjából az, hogy a kultúra és a kultúra mecenatúrája közti nagy szakadékot csökkenteni kellene, valamint a múlt és a jelen gondolkodásmódja közti különbséget szinkronba kellene hozni.
A jelmezeket Vesztergombi Anikó tervezte, a keretjáték szereplői mai ruhát viselnek, a történelmi játékrészben a keleti szereplők díszesebb, ikonszerű ruhákat kapnak, a magyarok öltözete viszont időben valamivel korábbra, a pogány időkbe nyúlik vissza.
A darabhoz Varga Gábor zongoraművész szerzett zenét, amely - a rendező szavai szerint - a múltba való nyitást és az onnan való visszatérést segítő improvizatív mai zene. A főbb szerepeket Czitor Attila mellett Tege Antal, Horányi László, Papp Barbara, Kiss Viktória, Bartus Gyula, Tarsoly Krisztina, Oláh Tánia és Szász Borisz játssza.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások