Elárverezik azt a hatvan év után előkerült levelet, amely az Útont inspirálta
Elárverezik azt a hatvan év után előkerült levelet, amely annak idején Jack Kerouac amerikai író Úton című kultuszművét inspirálta.
A tizennyolc oldalnyi gondolatáradatot Neal Cassady író vetette papírra 1950-ben. A Jack Kerouacnak címzett, elveszett irományt az irodalomtörténet egyik legnagyobb veszteségeként tartották számon. A dokumentumról úgy tartották, hogy nyoma veszett, miután Allen Ginsberg költő kölcsönadta egy lakóhajón élő barátjának, aki véletlenül a vízbe ejtette az iratot - emlékeztetett a The Daily Telegraph című brit lap internetes kiadása.
"Az az én tulajdonom volt, egy nekem szóló levél, Allennek nem kellett volna ilyen felelőtlenül bánnia vele, sem a lakóhajón élő fickónak" - nyilatkozta Kerouac 1968-ban a The Paris Review című irodalmi magazinnak. A levélben Cassady a szülővárosába, Denverbe tett alkoholmámoros, szexuálisan túlfűtött, olykor komédiába hajló látogatásáról számolt be Kerouacnak. "Ez volt a legnagyszerűbb írás, amelyet valaha láttam, jobb volt mint bárkié Amerikában, vagy legalábbis elég jó ahhoz, hogy Melville, Twain, Dreiser, Wolfe és még mit tudom én ki, forogjon a sírjában" - mondta annak idején Kerouac. Az író a levél elolvasása után vetette papírra a beatmozgalom kultuszkönyvévé vált Úton korai vázlatát, majd három hetet töltött a regény átírásával, hogy visszaadja barátja irományának egyedülálló stílusát. A kritikusok úgy vélték, hogy ha a levél nem veszett volna el, akkor kimagasló irodalmi figurává emelte volna Cassadyt.
Joe Maddalena, a december 17-i aukciót bonyolító Profiles in History nevű kaliforniai aukciósház vezetője szerint a levél soha nem veszett el, csupán nem a megfelelő helyre került. Kiderült, hogy Ginsberg megpróbált kiadót találni az írásnak, amelyet ezért a San Franciscó-i Golden Goose Presshez küldött, ám ott még csak ki sem nyitották a borítékot. A kiadó bezárása után a tulajdonos minden felbontatlan postát ki akart dobni, ám a vállalattal közös irodát bérlő zenei cég egyik munkatársa kimenekítette az iratokat a kiadó archívumából. "Apám nem tudta, ki az az Allen Ginsberg, vagy Cassady, és nem volt köze a beatmozgalomhoz sem, de szerette a költészetet" - mondta Jean Spinosa, aki két évvel ezelőtt bukkant rá a levélre néhai édesapja házának kitakarítása közben. Kerouac annak idején barátja, Neal Cassady társaságában beutazta az Egyesült Államokat és Mexikót. Ebből az utazásból született meg az Úton című regény. A könyvet egy 36 méter hosszú, összeragasztott papírcsíkra írta, ezt fűzte be írógépébe, hogy ne kelljen gondolatait papírcserével megszakítani. A szövegben nem használt sem bekezdéseket, sem vesszőket, így 1951-ben húsz nap alatt sikerült befejeznie művét, de a - jócskán megkurtított - kiadásra 1957-ig várnia kellett.
(http://www.telegraph.co.uk/news/worldnews/northamerica/usa/11249460/Letter-that-inspired-Kerouacs-On-the-Road-discovered-after-60-years.html)
forrás:MTI
A tizennyolc oldalnyi gondolatáradatot Neal Cassady író vetette papírra 1950-ben. A Jack Kerouacnak címzett, elveszett irományt az irodalomtörténet egyik legnagyobb veszteségeként tartották számon. A dokumentumról úgy tartották, hogy nyoma veszett, miután Allen Ginsberg költő kölcsönadta egy lakóhajón élő barátjának, aki véletlenül a vízbe ejtette az iratot - emlékeztetett a The Daily Telegraph című brit lap internetes kiadása.
"Az az én tulajdonom volt, egy nekem szóló levél, Allennek nem kellett volna ilyen felelőtlenül bánnia vele, sem a lakóhajón élő fickónak" - nyilatkozta Kerouac 1968-ban a The Paris Review című irodalmi magazinnak. A levélben Cassady a szülővárosába, Denverbe tett alkoholmámoros, szexuálisan túlfűtött, olykor komédiába hajló látogatásáról számolt be Kerouacnak. "Ez volt a legnagyszerűbb írás, amelyet valaha láttam, jobb volt mint bárkié Amerikában, vagy legalábbis elég jó ahhoz, hogy Melville, Twain, Dreiser, Wolfe és még mit tudom én ki, forogjon a sírjában" - mondta annak idején Kerouac. Az író a levél elolvasása után vetette papírra a beatmozgalom kultuszkönyvévé vált Úton korai vázlatát, majd három hetet töltött a regény átírásával, hogy visszaadja barátja irományának egyedülálló stílusát. A kritikusok úgy vélték, hogy ha a levél nem veszett volna el, akkor kimagasló irodalmi figurává emelte volna Cassadyt.Joe Maddalena, a december 17-i aukciót bonyolító Profiles in History nevű kaliforniai aukciósház vezetője szerint a levél soha nem veszett el, csupán nem a megfelelő helyre került. Kiderült, hogy Ginsberg megpróbált kiadót találni az írásnak, amelyet ezért a San Franciscó-i Golden Goose Presshez küldött, ám ott még csak ki sem nyitották a borítékot. A kiadó bezárása után a tulajdonos minden felbontatlan postát ki akart dobni, ám a vállalattal közös irodát bérlő zenei cég egyik munkatársa kimenekítette az iratokat a kiadó archívumából. "Apám nem tudta, ki az az Allen Ginsberg, vagy Cassady, és nem volt köze a beatmozgalomhoz sem, de szerette a költészetet" - mondta Jean Spinosa, aki két évvel ezelőtt bukkant rá a levélre néhai édesapja házának kitakarítása közben. Kerouac annak idején barátja, Neal Cassady társaságában beutazta az Egyesült Államokat és Mexikót. Ebből az utazásból született meg az Úton című regény. A könyvet egy 36 méter hosszú, összeragasztott papírcsíkra írta, ezt fűzte be írógépébe, hogy ne kelljen gondolatait papírcserével megszakítani. A szövegben nem használt sem bekezdéseket, sem vesszőket, így 1951-ben húsz nap alatt sikerült befejeznie művét, de a - jócskán megkurtított - kiadásra 1957-ig várnia kellett.
(http://www.telegraph.co.uk/news/worldnews/northamerica/usa/11249460/Letter-that-inspired-Kerouacs-On-the-Road-discovered-after-60-years.html)
forrás:MTI
Hozzászólások