Elhunyt Berényi Gábor rendező, a Játékszín volt igazgatója
Életének 87. évében elhunyt Berényi Gábor Jászai Mari-díjas rendező, érdemes művész, aki tíz éven át, 1982 és 1992 vezette a Játékszínt - tájékoztatta az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szombaton az MTI-t és részvétét fejezte ki a művész halála miatt.
Az Emmi közlése szerint Berényi Gábort csütörtökön, február 20-án érte a halál. A hírt péntek este a nepszava.hu tette közzé. Berényi Gábor 1927. december 8-án született Budapesten. 1945 és 1949 között a Színművészeti Főiskola rendezői szakának hallgatója volt, majd négy éven át Leningrádban, a mai Szentpéterváron folytatta tanulmányait. 1953-tól a Magyar Néphadsereg Színházának rendezője, 1955-től a debreceni Csokonai Színház főrendezője, 1959-től a szolnoki Szigligeti Színház igazgató-főrendezője, 1971 és 1982 között a József Attila Színház főrendezője, 1982 és 1992 között pedig a Játékszín igazgatója volt, 1992-ben nyugalomba vonult.
Művészi munkásságát Jászai Mari-díjjal (1957), érdemes művészi címmel (1977) is elismerték. Főbb rendezései közé tartozik Mozart A varázsfuvola; Madách Az ember tragédiája; Katona Bánk bán; Shakespeare Lear király, III. Richárd, Sok hűhó semmiért; Gorkij Éjjeli menedékhely; Csehov Cseresznyéskert; Miller A salemi boszorkányok; Brecht Kurázsi mama; Fejes Rozsdatemető; Jókai Anna Fejünk fölül a tetőt; Kertész Ákos Makra, Névnap; Páskándi Vendégség; Németh László Eklézsia-megkövetés; Száraz Megoldás; Ítéletidő; Dosztojevszkij A szelíd teremtés; Vészi A sárga telefon; Szép Ernő Aranyóra; Heltai A néma levente; Sütő Egy lócsiszár virágvasárnapja; Göncz Magyar Médeia; Zsolt Oktogon; Örkény Macskajáték, Drága Gizám; Ábrahám Bál a Savoyban; Szirmai Mágnás Miska; Poldini Farsangi lakodalom és Prokofjev Eljegyzés a kolostorban című műve.
forrás:MTI
Az Emmi közlése szerint Berényi Gábort csütörtökön, február 20-án érte a halál. A hírt péntek este a nepszava.hu tette közzé. Berényi Gábor 1927. december 8-án született Budapesten. 1945 és 1949 között a Színművészeti Főiskola rendezői szakának hallgatója volt, majd négy éven át Leningrádban, a mai Szentpéterváron folytatta tanulmányait. 1953-tól a Magyar Néphadsereg Színházának rendezője, 1955-től a debreceni Csokonai Színház főrendezője, 1959-től a szolnoki Szigligeti Színház igazgató-főrendezője, 1971 és 1982 között a József Attila Színház főrendezője, 1982 és 1992 között pedig a Játékszín igazgatója volt, 1992-ben nyugalomba vonult.
Művészi munkásságát Jászai Mari-díjjal (1957), érdemes művészi címmel (1977) is elismerték. Főbb rendezései közé tartozik Mozart A varázsfuvola; Madách Az ember tragédiája; Katona Bánk bán; Shakespeare Lear király, III. Richárd, Sok hűhó semmiért; Gorkij Éjjeli menedékhely; Csehov Cseresznyéskert; Miller A salemi boszorkányok; Brecht Kurázsi mama; Fejes Rozsdatemető; Jókai Anna Fejünk fölül a tetőt; Kertész Ákos Makra, Névnap; Páskándi Vendégség; Németh László Eklézsia-megkövetés; Száraz Megoldás; Ítéletidő; Dosztojevszkij A szelíd teremtés; Vészi A sárga telefon; Szép Ernő Aranyóra; Heltai A néma levente; Sütő Egy lócsiszár virágvasárnapja; Göncz Magyar Médeia; Zsolt Oktogon; Örkény Macskajáték, Drága Gizám; Ábrahám Bál a Savoyban; Szirmai Mágnás Miska; Poldini Farsangi lakodalom és Prokofjev Eljegyzés a kolostorban című műve.forrás:MTI
Hozzászólások