Fischer Iván kamaraoperájának ősbemutatóját tartják a Millenáris Teátrumban
Fischer Iván első magyarországi szerzői estjét tartják vasárnap és hétfő este a Millenáris Teátrumban, ahol ősbemutatóként elhangzik A Vörös Tehén című, a hírhedt tiszaeszlári perhez kapcsolódó lélektani rejtélyről szóló kamaraopera. Fischer Iván kedd este magas francia elismerést vesz át.
"Nekem ez rendkívüli esemény, mert bár külföldön már több hasonló esemény volt, itthon még soha nem mutattuk be a kompozícióimat" - írta az MTI-hez eljuttatott levelében Fischer Iván. 2012-ben például Brugge-ben játszották a Budapesten is elhangzó Tsuchigumo című darabot. Tsuchigumo eredetileg a japán no színház közismert darabja, hőse egy misztikus, pókszerű teremtmény. A hagyományos no előadás szövegét Fischer Iván adaptálta az operához, hatnyelvű librettót formálva az anyagból. A koncert első felében a karmester régebbi darabjait adják elő a Budapesti Fesztiválzenekar muzsikusai. A műsorban megszólal még a Fanfár, a Shudh Sarang szextett, a Spinoza Vertalingen (Spinoza fordítások), a La Malinconia (A melankólia) és a Zigeunerlied (Cigánydal). Az estet A Vörös Tehén zárja.
Fischer Ivánt negyed százada nem hagyja nyugodni a gondolat, hogy ez utóbbi műnek el kell készülnie.
"Többször nekiláttam, abbahagytam, míg végül az segített, hogy Tiszaeszlár aktuális lett. Felbukkannak ugyanazok a reflexek, sztereotípiák, érvekre nem hallgató előítéletek, mintha újra ott lehetnénk 1883-ban, a nyíregyházi Veres Tehén fogadóban" - írta, A keletkezéstörténethez hozzátartozik, hogy az első inspirációt barátja, Erdély Miklós 1981-ben készült Verzió című, a tiszaeszlári perről szóló filmje adta. "Azt terveztük, hogy erről a témáról közös operát írunk. Sokat voltam külföldön, halogattam a munkát, ami megbocsáthatatlan volt, mert Erdély Miklós 1986-ban meghalt" - tette hozzá.
Az opera témája nem maga a per, hanem a Krúdy Gyula által lélektani rejtélynek nevezett szituáció: hogyan nyerhették meg a koncepciós per kiforralói koronatanúnak a 13 éves Scharf Móricot. A prózai részek elsősorban idézetek Krúdy Gyula A tiszaeszlári Solymosi Eszter című regényéből. Az operát Ascher Tamás rendezi, a ruhákat Szakács Györgyi tervezte. Krúdyt Gyabronka József, Kossuthot Cser Krisztián, Scharf Móricot Kovács Jonatán személyesíti meg.
"Nem vagyok modern zeneszerző, ne várjanak modern zenét. Előadóként mindenféle zene kavarog a fejemben. Hasonlónak érzem magam azokhoz a képzőművészekhez, akik montázsokat raknak össze mindabból, amit az utcán felszednek" - véli munkájáról az alkotó.
Kedd este a Francia Köztársaság Művészeti és Irodalmi Rendje lovagi fokozatát veszi át a francia nagykövettől Fischer Iván Budapesten. Ezzel a kitüntetéssel a francia kulturális tárca azoknak a munkáját ismeri el, akik alkotásaikkal, tevékenységükkel maradandót tettek művészeti és irodalmi téren, valamint hozzájárultak a francia kultúra és művészet széles körű megismertetéséhez hazájukban, vagy erősítették a két ország közötti művészeti kapcsolatokat.
A Művészeti és Irodalmi Rend kitüntetését 1957-ben hozta létre a francia állam.
forrás:MTI
"Nekem ez rendkívüli esemény, mert bár külföldön már több hasonló esemény volt, itthon még soha nem mutattuk be a kompozícióimat" - írta az MTI-hez eljuttatott levelében Fischer Iván. 2012-ben például Brugge-ben játszották a Budapesten is elhangzó Tsuchigumo című darabot. Tsuchigumo eredetileg a japán no színház közismert darabja, hőse egy misztikus, pókszerű teremtmény. A hagyományos no előadás szövegét Fischer Iván adaptálta az operához, hatnyelvű librettót formálva az anyagból. A koncert első felében a karmester régebbi darabjait adják elő a Budapesti Fesztiválzenekar muzsikusai. A műsorban megszólal még a Fanfár, a Shudh Sarang szextett, a Spinoza Vertalingen (Spinoza fordítások), a La Malinconia (A melankólia) és a Zigeunerlied (Cigánydal). Az estet A Vörös Tehén zárja.
Fischer Ivánt negyed százada nem hagyja nyugodni a gondolat, hogy ez utóbbi műnek el kell készülnie.
"Többször nekiláttam, abbahagytam, míg végül az segített, hogy Tiszaeszlár aktuális lett. Felbukkannak ugyanazok a reflexek, sztereotípiák, érvekre nem hallgató előítéletek, mintha újra ott lehetnénk 1883-ban, a nyíregyházi Veres Tehén fogadóban" - írta, A keletkezéstörténethez hozzátartozik, hogy az első inspirációt barátja, Erdély Miklós 1981-ben készült Verzió című, a tiszaeszlári perről szóló filmje adta. "Azt terveztük, hogy erről a témáról közös operát írunk. Sokat voltam külföldön, halogattam a munkát, ami megbocsáthatatlan volt, mert Erdély Miklós 1986-ban meghalt" - tette hozzá.
Az opera témája nem maga a per, hanem a Krúdy Gyula által lélektani rejtélynek nevezett szituáció: hogyan nyerhették meg a koncepciós per kiforralói koronatanúnak a 13 éves Scharf Móricot. A prózai részek elsősorban idézetek Krúdy Gyula A tiszaeszlári Solymosi Eszter című regényéből. Az operát Ascher Tamás rendezi, a ruhákat Szakács Györgyi tervezte. Krúdyt Gyabronka József, Kossuthot Cser Krisztián, Scharf Móricot Kovács Jonatán személyesíti meg.
"Nem vagyok modern zeneszerző, ne várjanak modern zenét. Előadóként mindenféle zene kavarog a fejemben. Hasonlónak érzem magam azokhoz a képzőművészekhez, akik montázsokat raknak össze mindabból, amit az utcán felszednek" - véli munkájáról az alkotó.
Kedd este a Francia Köztársaság Művészeti és Irodalmi Rendje lovagi fokozatát veszi át a francia nagykövettől Fischer Iván Budapesten. Ezzel a kitüntetéssel a francia kulturális tárca azoknak a munkáját ismeri el, akik alkotásaikkal, tevékenységükkel maradandót tettek művészeti és irodalmi téren, valamint hozzájárultak a francia kultúra és művészet széles körű megismertetéséhez hazájukban, vagy erősítették a két ország közötti művészeti kapcsolatokat.A Művészeti és Irodalmi Rend kitüntetését 1957-ben hozta létre a francia állam.
forrás:MTI
Hozzászólások