Kiállítás nyílt a magyarországi cigányzene történetéről
Kiállítás nyílt szombaton a magyarországi cigányzene történetéről Budapesten, a Magyarság Házában a Budapesti Tavaszi Fesztivál (BTF) keretében.
A Néprajzi Múzeum Húzd rá cigány! A "czigányzene" Liszttől a hungarikumig című vendégkiállítása a 18. század második felétől, a magyarországi zenekarok kialakulásától a 100 Tagú Cigányzenekar hungarikummá nyilvánításáig mutatja be a cigányzene történetét többek között korabeli kottákon, újságcikkeken, plakátokon, Liszt Ferenc művein, hangszereken és verbunkos szerzőkön keresztül.
Hammerstein Judit, a Balassi Intézet főigazgatója a június 26-ig látható tárlat megnyitóján hangsúlyozta, hogy a cigányzene a magyar nemzeti kultúra része, és emlékeztetett arra, hogy hungarikumként a nemzeti értéktár eleme lett a 100 Tagú Cigányzenekar világhírű művészi és hagyományőrző gyakorlata.
"Ehhez Czinka Panna, Dankó Pista és mások ösztönös zsenije mellett Liszt Ferenc is hozzájárult a Magyar rapszódiákkal, a magyar dalokkal és zongoraműveivel, amelyekben a cigányzenekarok jellegzetes hangszereit: a hegedűt, a klarinétot és a cimbalmot idézi meg" - mondta.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a kiállítás Liszt Ferenc francia és magyar nyelvű A czigányokról, Czigány zenéről című művének korabeli magyar és francia nyelvű kiadásával indul. Mint mondta, a cigány muzsikosok zenéje nemcsak írókat, köztük Kosztolányi vagy Jókai képzeletét ragadták meg, hanem Liszt és Brhams is szívesen választották szerzeményeik alapjául. Liszt rapszódiái Európa-szerte felkeltették az érdeklődést a magyar zene iránt - hangsúlyozta.
Beszélt az első ismert cigány muzsikusról, Czinka Panna sajógömöri prímásról, aki nagybőgős férjével és zenész sógoraival együtt 1728-ban alapította meg az első híressé vált magyar cigányzenekart. "Czinka Panna egyik különös ismertetőjele volt, hogy hegedülés közben is pipázott" - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a prímásnak egyetlen eredeti műve sem maradt fent, de nimbusza, legendája és művészete a magyar cigány muzsikusok emblematikus alakjává formálta őt.
Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója felhívta a figyelmet arra, hogy a múzeum és a Magyarság Háza sikeres együttműködésének köszönhetően jött létre a kiállítás, amely az intézmény gazdag gyűjteményéből válogat.
Mint mondta, a tárlat a BTF kiemelt témáját jelentő Liszt-ünnepléshez "korrekt, pontos, hiteles és értékes elemmel tud hozzájárulni".
Csibi Krisztina, a Magyarság Háza igazgatója hangsúlyozta: az intézmény 2011-től minden magyar számára biztosít találkozóhelyet. Emlékeztetett a házban 2014 óta látható Mi magyarok című kiállításra, amely több mint kétezer négyzetméteren az egységes magyar kultúrát mutatja be a különféle művészeti ágak, a tudomány, a sikerek és eredmények mentén.
(Forrás: MTI)
A Néprajzi Múzeum Húzd rá cigány! A "czigányzene" Liszttől a hungarikumig című vendégkiállítása a 18.
Hammerstein Judit, a Balassi Intézet főigazgatója a június 26-ig látható tárlat megnyitóján hangsúlyozta, hogy a cigányzene a magyar nemzeti kultúra része, és emlékeztetett arra, hogy hungarikumként a nemzeti értéktár eleme lett a 100 Tagú Cigányzenekar világhírű művészi és hagyományőrző gyakorlata.
"Ehhez Czinka Panna, Dankó Pista és mások ösztönös zsenije mellett Liszt Ferenc is hozzájárult a Magyar rapszódiákkal, a magyar dalokkal és zongoraműveivel, amelyekben a cigányzenekarok jellegzetes hangszereit: a hegedűt, a klarinétot és a cimbalmot idézi meg" - mondta.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a kiállítás Liszt Ferenc francia és magyar nyelvű A czigányokról, Czigány zenéről című művének korabeli magyar és francia nyelvű kiadásával indul. Mint mondta, a cigány muzsikosok zenéje nemcsak írókat, köztük Kosztolányi vagy Jókai képzeletét ragadták meg, hanem Liszt és Brhams is szívesen választották szerzeményeik alapjául. Liszt rapszódiái Európa-szerte felkeltették az érdeklődést a magyar zene iránt - hangsúlyozta.
Beszélt az első ismert cigány muzsikusról, Czinka Panna sajógömöri prímásról, aki nagybőgős férjével és zenész sógoraival együtt 1728-ban alapította meg az első híressé vált magyar cigányzenekart. "Czinka Panna egyik különös ismertetőjele volt, hogy hegedülés közben is pipázott" - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a prímásnak egyetlen eredeti műve sem maradt fent, de nimbusza, legendája és művészete a magyar cigány muzsikusok emblematikus alakjává formálta őt.
Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója felhívta a figyelmet arra, hogy a múzeum és a Magyarság Háza sikeres együttműködésének köszönhetően jött létre a kiállítás, amely az intézmény gazdag gyűjteményéből válogat.
Mint mondta, a tárlat a BTF kiemelt témáját jelentő Liszt-ünnepléshez "korrekt, pontos, hiteles és értékes elemmel tud hozzájárulni".
Csibi Krisztina, a Magyarság Háza igazgatója hangsúlyozta: az intézmény 2011-től minden magyar számára biztosít találkozóhelyet. Emlékeztetett a házban 2014 óta látható Mi magyarok című kiállításra, amely több mint kétezer négyzetméteren az egységes magyar kultúrát mutatja be a különféle művészeti ágak, a tudomány, a sikerek és eredmények mentén.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások