Könyvhét - Tizennégy újdonságot jelentetett meg a Magvető
Tizennégy újdonságot jelentetett meg a Magvető Kiadó a 85. Ünnepi Könyvhétre: az új kötetek között van Esterházy Péter és Rakovszky Zsuzsa új regénye, valamint olyan költők verseskötetei, mint Szabó T. Anna vagy Krusovszky Dénes.
Rakovszky Zsuzsa történelmi regénnyel jelentkezett, amely a 20. század első felében egy képzeletbeli kisvárosban játszódik - mondta el az MTI-nek Szegő János szerkesztő, aki szerint a Szilánkok cím nem a szöveg töredezettségére utal, hanem egyfajta metafora: egy valamikori egész összetörését jelzi. "A történelmi Magyarország végnapjait dolgozza fel Rakovszky Zsuzsa regénye az 1890-es évek közepétől az 1920-as évek közepéig. Azt a nyomasztó ritmusváltást demonstrálja, ahogyan a kicsit már üresedő, lassúnak tűnő századvégből egyszer csak egy új dinamikát kapó századelő lesz a maga modernizmusával, kísérleteivel, szecessziójával, majd hogyan robban fel ez a békebeli Magyarország, és erre milyen válaszkísérletek érkeznek" - fogalmazott Szegő János, hozzátéve, hogy például a tanácsköztársaság időszaka is nagy teret kap a regényben, mint ahogy az azt követő évek is, a maga ironikus regényzárlatával.
"Rakovszky Zsuzsa fantasztikusan ismeri ennek a régvolt Magyarországnak a belső vidékeit, tereit, szólásait" - jegyezte meg a képzeletbeli városban játszódó könyvről. A kötet szereplői többnyire árvák, félárvák, kiszolgáltatott figurák a történelem színpadán, akiknek identitáshiánya egy egész nemzedéket jellemez - vélekedett Szegő János, aki méltatta az írónőre jellemző érzékeny nyelvhasználatot is, a kötet mögött álló kutatómunkát, a műfaji gazdagságot.
Esterházy Péter Egyszerű történet vessző száz oldal – a Márk-változat címmel folytatta a tavaly megjelent regényét. "Ez egy családregény kezdete: az 1950-es évek Magyarországán kitelepített testvérpár, család története, amelynek az elbeszélője süketnémaként szemléli a világot, rögzíti a maga furcsa, mégis nagyon intelligens nyelvi regiszterével környezetének körülményeit" - jegyezte meg a szerkesztő. A kamararegényben természetesen nagy szerepet kapnak a szavak és azok különféle jelentései, olyan kulcsmotívumok, mint az isten, a csönd, a látás - tette hozzá Szegő János, aki szerint ez a kötet kevésbé játékos, mint a tavalyi, tragikusabb, komolyabb hangvétel jellemzi.
"Új fejezetnek tekinthető az Esterházy-prózában, miközben izgalmasan reflektál korábbi szövegekre, például a Termelési regényre, a Harmonia Caelestisre" - mutatott rá. Szerinte ezúttal a szerző kézzelfogható történettel dolgozik, amelyet a látszólagos egyezések ellenére sem lehet beazonosítani az életrajzzal. "Az elbeszélő perspektívája a nagy magyar gyerekelbeszélőkhöz mérhető, Kertész Köves Gyurijához, Nádas Egy családregény vége Simon Péteréhez" - hangsúlyozta Szegő János, felhívva a figyelmet arra, hogy a kötet Márk evangéliuma átiratának is tekinthető. "A történet nem egyszerű, viszont száz oldal" - jegyezte meg, hozzátéve, hogy tudomása szerint a szerző "minimum trilógiát" tervez a kötetekből. Erdős Virág Négyeshatos címmel gyerekkönyvet írt, amelyet saját maga illusztrált. "Vicces, aranyos gyerekversek kaptak helyet a kötetben, ironikus, csípős hangvétel, nagyon jó ritmika, rímes játékok jellemzik" - vélekedett a kötetről Király Levente, a Magvető másik szerkesztője, kiemelve, hogy Erdős Virág verseit a felnőttek is élvezni tudják játékos megoldásai miatt.
Lángh Júlia, az Egy budai úrilány szerzője is új regénnyel jelentkezett, a Macskák és férfiak című könyv egy időskori szenvedélyről valló napló, férfiportrék és egy macskakönyv együttese - mondta a szerkesztő, aki tanulságos, mulatságos könyvként méltatta a művet. A Magvető kínálatát öt verseskönyv is színesíti. Szabó T. Anna Kerített tér című kötete, amelyet hangsúlyosabb közéleti érdeklődés, izgalmas poétikai megoldások jellemeznek. Kovács András Ferenc York napsütése zengő tombolás című kötete tulajdonképpen két könyv egyben - emelte ki Király Levente, rámutatva, hogy a kötet első fele, a York napsütése Shakespeare születésének 450. évfordulójához kapcsolódik, amelyhez az 1980-tól napjainkig született verseiből válogatott a szerző, míg a Zengő tombolásban alkalmi versek, pastiche-ok, átiratok kaptak helyet.
A Kossuth-díjas Bertók László új válogatása, amely Ott mi van? címmel jelent meg, korábbi köteteinek szerves folytatása. A versek három ciklusba rendezve kaptak benne helyet: az első ciklus a Hangyák vonulnak "hosszúkáira", a második a szonettes könyveket idéző Pénteken vasárnap "pillanatkáira", a harmadik pedig a Háromkák "magyar haikuira" utal, azok formáját használja, gondolja tovább. Első verseskötetét jelentette meg Fehér Renátónak Garázsmenet címmel a Magvető. "Különleges magánmitológiát tud papírra vetni (...), az egyik legkifinomultabb, legironikusabb költőnek tartom őt" - méltatta Szegő János a költőt. Szintén első kötetnek számít Tóth Kinga All Machine című munkája, amely az experimentális, kísérleti lírát gazdagítja. Kiss Tibor Noé Aludnod kellene című regénye Tar Sándor írói világát juttatja az olvasó eszébe, peremvidéken élő emberek élete kapott helyet a kötetben, amelyet "mozaikrészletekből összetapadó állapotregényként" jellemzett a szerkesztő. Szerinte releváns, pontos látleletet kap a kötet révén az olvasó Magyarországról, amelynek komorságát a humor ellensúlyozza.
A Magvető kínálatát gazdagítja a Körkép és a Szép versek antológiák mellett a költőként ismert Krusovszky Dénes novelláskötete, A fiúk országa, emellett Horváth László Imre Lett este és lett reggel című regénye is. Ez utóbbi egy antiutópia, amelyben Németország megnyeri a második világháborút; a történet főhőse Klaus Arme, a vezető náci ideológus: az ő 1942 és 2013 között írt naplórészleteiből áll a könyv.
forrás:MTI
Rakovszky Zsuzsa történelmi regénnyel jelentkezett, amely a 20. század első felében egy képzeletbeli kisvárosban játszódik - mondta el az MTI-nek Szegő János szerkesztő, aki szerint a Szilánkok cím nem a szöveg töredezettségére utal, hanem egyfajta metafora: egy valamikori egész összetörését jelzi. "A történelmi Magyarország végnapjait dolgozza fel Rakovszky Zsuzsa regénye az 1890-es évek közepétől az 1920-as évek közepéig. Azt a nyomasztó ritmusváltást demonstrálja, ahogyan a kicsit már üresedő, lassúnak tűnő századvégből egyszer csak egy új dinamikát kapó századelő lesz a maga modernizmusával, kísérleteivel, szecessziójával, majd hogyan robban fel ez a békebeli Magyarország, és erre milyen válaszkísérletek érkeznek" - fogalmazott Szegő János, hozzátéve, hogy például a tanácsköztársaság időszaka is nagy teret kap a regényben, mint ahogy az azt követő évek is, a maga ironikus regényzárlatával.
"Rakovszky Zsuzsa fantasztikusan ismeri ennek a régvolt Magyarországnak a belső vidékeit, tereit, szólásait" - jegyezte meg a képzeletbeli városban játszódó könyvről. A kötet szereplői többnyire árvák, félárvák, kiszolgáltatott figurák a történelem színpadán, akiknek identitáshiánya egy egész nemzedéket jellemez - vélekedett Szegő János, aki méltatta az írónőre jellemző érzékeny nyelvhasználatot is, a kötet mögött álló kutatómunkát, a műfaji gazdagságot.Esterházy Péter Egyszerű történet vessző száz oldal – a Márk-változat címmel folytatta a tavaly megjelent regényét. "Ez egy családregény kezdete: az 1950-es évek Magyarországán kitelepített testvérpár, család története, amelynek az elbeszélője süketnémaként szemléli a világot, rögzíti a maga furcsa, mégis nagyon intelligens nyelvi regiszterével környezetének körülményeit" - jegyezte meg a szerkesztő. A kamararegényben természetesen nagy szerepet kapnak a szavak és azok különféle jelentései, olyan kulcsmotívumok, mint az isten, a csönd, a látás - tette hozzá Szegő János, aki szerint ez a kötet kevésbé játékos, mint a tavalyi, tragikusabb, komolyabb hangvétel jellemzi.
"Új fejezetnek tekinthető az Esterházy-prózában, miközben izgalmasan reflektál korábbi szövegekre, például a Termelési regényre, a Harmonia Caelestisre" - mutatott rá. Szerinte ezúttal a szerző kézzelfogható történettel dolgozik, amelyet a látszólagos egyezések ellenére sem lehet beazonosítani az életrajzzal. "Az elbeszélő perspektívája a nagy magyar gyerekelbeszélőkhöz mérhető, Kertész Köves Gyurijához, Nádas Egy családregény vége Simon Péteréhez" - hangsúlyozta Szegő János, felhívva a figyelmet arra, hogy a kötet Márk evangéliuma átiratának is tekinthető. "A történet nem egyszerű, viszont száz oldal" - jegyezte meg, hozzátéve, hogy tudomása szerint a szerző "minimum trilógiát" tervez a kötetekből. Erdős Virág Négyeshatos címmel gyerekkönyvet írt, amelyet saját maga illusztrált. "Vicces, aranyos gyerekversek kaptak helyet a kötetben, ironikus, csípős hangvétel, nagyon jó ritmika, rímes játékok jellemzik" - vélekedett a kötetről Király Levente, a Magvető másik szerkesztője, kiemelve, hogy Erdős Virág verseit a felnőttek is élvezni tudják játékos megoldásai miatt.
Lángh Júlia, az Egy budai úrilány szerzője is új regénnyel jelentkezett, a Macskák és férfiak című könyv egy időskori szenvedélyről valló napló, férfiportrék és egy macskakönyv együttese - mondta a szerkesztő, aki tanulságos, mulatságos könyvként méltatta a művet. A Magvető kínálatát öt verseskönyv is színesíti. Szabó T. Anna Kerített tér című kötete, amelyet hangsúlyosabb közéleti érdeklődés, izgalmas poétikai megoldások jellemeznek. Kovács András Ferenc York napsütése zengő tombolás című kötete tulajdonképpen két könyv egyben - emelte ki Király Levente, rámutatva, hogy a kötet első fele, a York napsütése Shakespeare születésének 450. évfordulójához kapcsolódik, amelyhez az 1980-tól napjainkig született verseiből válogatott a szerző, míg a Zengő tombolásban alkalmi versek, pastiche-ok, átiratok kaptak helyet.
A Kossuth-díjas Bertók László új válogatása, amely Ott mi van? címmel jelent meg, korábbi köteteinek szerves folytatása. A versek három ciklusba rendezve kaptak benne helyet: az első ciklus a Hangyák vonulnak "hosszúkáira", a második a szonettes könyveket idéző Pénteken vasárnap "pillanatkáira", a harmadik pedig a Háromkák "magyar haikuira" utal, azok formáját használja, gondolja tovább. Első verseskötetét jelentette meg Fehér Renátónak Garázsmenet címmel a Magvető. "Különleges magánmitológiát tud papírra vetni (...), az egyik legkifinomultabb, legironikusabb költőnek tartom őt" - méltatta Szegő János a költőt. Szintén első kötetnek számít Tóth Kinga All Machine című munkája, amely az experimentális, kísérleti lírát gazdagítja. Kiss Tibor Noé Aludnod kellene című regénye Tar Sándor írói világát juttatja az olvasó eszébe, peremvidéken élő emberek élete kapott helyet a kötetben, amelyet "mozaikrészletekből összetapadó állapotregényként" jellemzett a szerkesztő. Szerinte releváns, pontos látleletet kap a kötet révén az olvasó Magyarországról, amelynek komorságát a humor ellensúlyozza.
A Magvető kínálatát gazdagítja a Körkép és a Szép versek antológiák mellett a költőként ismert Krusovszky Dénes novelláskötete, A fiúk országa, emellett Horváth László Imre Lett este és lett reggel című regénye is. Ez utóbbi egy antiutópia, amelyben Németország megnyeri a második világháborút; a történet főhőse Klaus Arme, a vezető náci ideológus: az ő 1942 és 2013 között írt naplórészleteiből áll a könyv.
forrás:MTI
Hozzászólások