Május 1.
Több ünnep is e napra esik. A legelterjedtebb a munka ünnepe, de ezen a napon ünnepli a katolikus egyház Szent Józsefet is, valamint a májusfa állításának is május elseje a napja.
A majálisokhoz általában kellemes emlékek fűződnek: napsütés, pihenés, séta, kirándulás, piknikhangulat.
A munkásosztály ünnepének gondolata a XIX. században vetődött fel. A gyári munkások munkaideje még ha szabályozott is volt bizonyos területeken, nem tartották be. A napi 11-14 óra munka gyakori volt. A munkaidő csökkentésének gondolatát Robert Owen angliai gyáros nevéhez kapcsolják az 1830-as években. A 10 órás munkanapról 1847-ben született törvény az ipari fejlődés vezető országában, Angliában, a 10 órás munkanap elterjedésére azonban még évtizedeket kellett várni.
A munkaidő csökkentésének igényét az 1873-as nagy gazdasági válság erősítette fel. Gyakorivá váltak a sztrájkok Európában, Észak-Amerikában és Ausztráliában, amelyeket karhatalmi erőkkel vertek le. Az ausztráliai Melbourne-ben sikerült először jelentős eredményeket elérni, amely ösztönzőleg hatott a világ más tájain is a munkások szervezkedésére.
Az USA-ban, a clevelandi 1882-as munkásszövetségi kongresszuson hangoztatták a "8 óra munka, 8 óra pihenés, 8 óra szórakozás" követelését, s Nyugat-Európa országaiban egyre többet lehetett hallani.
Olyan tüntetést szerveztek a nyolcvanas évek végén, amelyet több országban egyszerre tartanak a rövidebb munkaidő bevezetése érdekében. 1890. május 1-jére hirdette meg az előző évben alakult II. Internacionálé az első ilyen megemlékezést a sztrájkok alatt életüket vesztett munkások emlékére. Magyarországon is ezen a napon tartották az első ilyen megmozdulást a munkások.
A XIX. század utolsó évtizedeiben a munkásszerveződések élén, szakszervezetek és a szociáldemokraták álltak.
Mára számos országban állami ünnep, szabadnap, amelyen a munkások által elért gazdasági és szociális vívmányok elérésének tisztelegnének. Az adott ország adott korszakának jegyeit azonban az egyes május elsejék magukon viselik, s nehezen vonhatók ki a napi politikai történések hatása alól. Nagyszabású állami ünneppé a Szovjetunióban is a szocialista országokban vált. Az elnevezése ekkor változott a munkások ünnepéről a munka ünnepévé.
Mai napig sok országban megtartják a hagyományos május 1-jei felvonulásokat Ausztriától Svédországon át Magyarországig.
Május 1-jén a katolikus egyház is ünnepel Jézus nevelőapjára, az ács Józsefre emlékezve Munkás Szent József napját. Korábban, 1955 előtt márciusban tartották napját.
A néprajzban is jeles nap május 1. Európa számos táján, így Magyarországon is szokás e napon májusfát állítani. Ezt a legények állítják a lányoknak feldíszítve főleg a színes szalagok mutatnak már messziről is. A faállítás mulatság és tánc is kíséri. A májusfa a természet újjászületésének szimbóluma, nem véletlen, hogy az ifjúsághoz köthetők a kapcsolódó szokások.
Május első napján kulturális - főleg szabadtéri - programok sora várja minden évben az érdeklődőket.
A majálisokhoz általában kellemes emlékek fűződnek: napsütés, pihenés, séta, kirándulás, piknikhangulat.A munkásosztály ünnepének gondolata a XIX. században vetődött fel. A gyári munkások munkaideje még ha szabályozott is volt bizonyos területeken, nem tartották be. A napi 11-14 óra munka gyakori volt. A munkaidő csökkentésének gondolatát Robert Owen angliai gyáros nevéhez kapcsolják az 1830-as években. A 10 órás munkanapról 1847-ben született törvény az ipari fejlődés vezető országában, Angliában, a 10 órás munkanap elterjedésére azonban még évtizedeket kellett várni.
A munkaidő csökkentésének igényét az 1873-as nagy gazdasági válság erősítette fel. Gyakorivá váltak a sztrájkok Európában, Észak-Amerikában és Ausztráliában, amelyeket karhatalmi erőkkel vertek le. Az ausztráliai Melbourne-ben sikerült először jelentős eredményeket elérni, amely ösztönzőleg hatott a világ más tájain is a munkások szervezkedésére.
Az USA-ban, a clevelandi 1882-as munkásszövetségi kongresszuson hangoztatták a "8 óra munka, 8 óra pihenés, 8 óra szórakozás" követelését, s Nyugat-Európa országaiban egyre többet lehetett hallani.
Olyan tüntetést szerveztek a nyolcvanas évek végén, amelyet több országban egyszerre tartanak a rövidebb munkaidő bevezetése érdekében. 1890. május 1-jére hirdette meg az előző évben alakult II. Internacionálé az első ilyen megemlékezést a sztrájkok alatt életüket vesztett munkások emlékére. Magyarországon is ezen a napon tartották az első ilyen megmozdulást a munkások.
A XIX. század utolsó évtizedeiben a munkásszerveződések élén, szakszervezetek és a szociáldemokraták álltak.
Mára számos országban állami ünnep, szabadnap, amelyen a munkások által elért gazdasági és szociális vívmányok elérésének tisztelegnének. Az adott ország adott korszakának jegyeit azonban az egyes május elsejék magukon viselik, s nehezen vonhatók ki a napi politikai történések hatása alól. Nagyszabású állami ünneppé a Szovjetunióban is a szocialista országokban vált. Az elnevezése ekkor változott a munkások ünnepéről a munka ünnepévé.
Mai napig sok országban megtartják a hagyományos május 1-jei felvonulásokat Ausztriától Svédországon át Magyarországig.
Május 1-jén a katolikus egyház is ünnepel Jézus nevelőapjára, az ács Józsefre emlékezve Munkás Szent József napját. Korábban, 1955 előtt márciusban tartották napját.
A néprajzban is jeles nap május 1. Európa számos táján, így Magyarországon is szokás e napon májusfát állítani. Ezt a legények állítják a lányoknak feldíszítve főleg a színes szalagok mutatnak már messziről is. A faállítás mulatság és tánc is kíséri. A májusfa a természet újjászületésének szimbóluma, nem véletlen, hogy az ifjúsághoz köthetők a kapcsolódó szokások.
Május első napján kulturális - főleg szabadtéri - programok sora várja minden évben az érdeklődőket.
Hozzászólások