Művészeti LEGmustra lesz a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban
A képzőművészeti és iparművészeti gyűjtemény legkülönlegesebb darabjait mutatja be csütörtökön Művészeti LEGmustra elnevezésű időszaki tárlatán a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum.
Gyarmati Gabriella, a kiállítás kurátora az MTI-nek szerdán elmondta, 17 műtárgyat mutatnak be a 2026. február 15-ig látható tárlaton. "Vannak emberi sikertörténetek és hullámvölgyek, méretbeli szélsőségek és politikai áldozatok. Szerepelnek kortársaink és már nem élő művészek. Láthatóak közismert és rejtőzködő alkotók munkái, és olyanok, akiket az utókor szinte elfelejtett, pedig korukban az első vonalbeli sztárművészek sorába tartoztak" - fogalmazott.
Hozzátette, a válogatás különlegességét az is adja, hogy a műtárgyak java részét a közönség még soha nem, vagy csupán egy-egy rövid időszaki kiállításon láthatta évtizedekkel ezelőtt. A legkisebb festményt például egy mindössze 8x12 centiméteres falemezre készítette egy ismeretlen mester a 19. század közepén, a címe Csolnakázók.
A legtragikusabb sorsú művésznek Gubis Mihályt "választották", aki a németországi Mundelsheim művésztelepén műtárgyszállítás közben, tragikus körülmények között veszítette életét. Tőle a Szarvasszék nevű, két lábú ülőkét állítják ki, amely a művész elmondása szerint az egyetlen székszobra, amelyre rá is lehet ülni.
Miklós István lett az a művész, aki az "életében a múzeumnak legtöbb festményt adó" leg-et kiérdemelte. Rendkívül termékeny alkotó volt, aki javarészben portrékat, táj- és városképeket festett. Műveinek méretét mindig a szobalevegő léptékéhez igazította, nagyméretű képe nem ismert. Gazdag életművéből még életében 71 festmény került a Munkácsy Mihály Múzeum gyűjteményébe, amelyek nagy része eddig egyáltalán nem szerepelt kiállításon - mondta Gyarmati Gabriella.
A nemzetközi műtárgyaukción legnagyobb sikert Hantai Simon érte el, akinek a Sotheby’s Galéria 2015-ös párizsi aukcióján 1960-ban született m.a.4 (Mariale) című festményét 4 432 500 euróért vásárolták meg. A múzeum két művet őriz az európai klasszisnak számító alkotótól, amelyeket eddig csak az 1970-es évek végén mutattak be - tette hozzá.
A legkétértelműbb alkotás címét Lóránt János Demeter Hasis című faplasztikája "nyerte el". Már a címadás is utal az ábrázolás kétértelműségére: Hasis és Has is. Egyszerre ábrázol pirult arcot és női akt torzót, de a néző személyiségétől függ, melyiket veszi észre először - mondta a kurátor.
A legnagyvonalúbb adománynak Fajó János Félkörök című olajfestménye számít, amelyet az orosházi származású művész élete végéig műtermének falán tartotta, onnan akaszthatták le a múzeum szakemberei egy 2019-es kiállításra válogatva.
A leghosszabb utat megtett műtárgynak pedig a baga népesség nimba vállmaszkja számít, amelyet Jankay Tibor vitt Guineából Amerikába, majd Los Angelesből Békéscsabára került - közölte.
Bemutatják a legnagyobb presztízsvesztésen átesett és a legmozgalmasabb nonfiguratív művet, ahogyan többek között a legsúlyosabb háborús veszteséget elszenvedő műtárgyat is.
(Forrás: MTI)
Gyarmati Gabriella, a kiállítás kurátora az MTI-nek szerdán elmondta, 17 műtárgyat mutatnak be a 2026. február 15-ig látható tárlaton. "Vannak emberi sikertörténetek és hullámvölgyek, méretbeli szélsőségek és politikai áldozatok. Szerepelnek kortársaink és már nem élő művészek. Láthatóak közismert és rejtőzködő alkotók munkái, és olyanok, akiket az utókor szinte elfelejtett, pedig korukban az első vonalbeli sztárművészek sorába tartoztak" - fogalmazott.Hozzátette, a válogatás különlegességét az is adja, hogy a műtárgyak java részét a közönség még soha nem, vagy csupán egy-egy rövid időszaki kiállításon láthatta évtizedekkel ezelőtt. A legkisebb festményt például egy mindössze 8x12 centiméteres falemezre készítette egy ismeretlen mester a 19. század közepén, a címe Csolnakázók.
A legtragikusabb sorsú művésznek Gubis Mihályt "választották", aki a németországi Mundelsheim művésztelepén műtárgyszállítás közben, tragikus körülmények között veszítette életét. Tőle a Szarvasszék nevű, két lábú ülőkét állítják ki, amely a művész elmondása szerint az egyetlen székszobra, amelyre rá is lehet ülni.
Miklós István lett az a művész, aki az "életében a múzeumnak legtöbb festményt adó" leg-et kiérdemelte. Rendkívül termékeny alkotó volt, aki javarészben portrékat, táj- és városképeket festett. Műveinek méretét mindig a szobalevegő léptékéhez igazította, nagyméretű képe nem ismert. Gazdag életművéből még életében 71 festmény került a Munkácsy Mihály Múzeum gyűjteményébe, amelyek nagy része eddig egyáltalán nem szerepelt kiállításon - mondta Gyarmati Gabriella.
A nemzetközi műtárgyaukción legnagyobb sikert Hantai Simon érte el, akinek a Sotheby’s Galéria 2015-ös párizsi aukcióján 1960-ban született m.a.4 (Mariale) című festményét 4 432 500 euróért vásárolták meg. A múzeum két művet őriz az európai klasszisnak számító alkotótól, amelyeket eddig csak az 1970-es évek végén mutattak be - tette hozzá.
A legkétértelműbb alkotás címét Lóránt János Demeter Hasis című faplasztikája "nyerte el". Már a címadás is utal az ábrázolás kétértelműségére: Hasis és Has is. Egyszerre ábrázol pirult arcot és női akt torzót, de a néző személyiségétől függ, melyiket veszi észre először - mondta a kurátor.
A legnagyvonalúbb adománynak Fajó János Félkörök című olajfestménye számít, amelyet az orosházi származású művész élete végéig műtermének falán tartotta, onnan akaszthatták le a múzeum szakemberei egy 2019-es kiállításra válogatva.
A leghosszabb utat megtett műtárgynak pedig a baga népesség nimba vállmaszkja számít, amelyet Jankay Tibor vitt Guineából Amerikába, majd Los Angelesből Békéscsabára került - közölte.
Bemutatják a legnagyobb presztízsvesztésen átesett és a legmozgalmasabb nonfiguratív művet, ahogyan többek között a legsúlyosabb háborús veszteséget elszenvedő műtárgyat is.
(Forrás: MTI)


Hozzászólások