Paál László évforduló
1846. július 30-án született Zámon (ma Románia) az egyik legismertebb magyar festő, a XIX. századi magyar művészet egyik legjelentősebb alakja.
Középiskolai tanulmányai során Aradon ismerkedett meg Munkácsy Mihállyal, és részben az ő hatására kezdett el festeni, de nem ő, hanem Böhm Pál volt első mestere. Bár Bécsben a jogi akadémiára iratkozott be, tanulmányait a Képzőművészeti Akadémián folytatta. Korai munkái az akadémizmus szellemében készültek. Tanulmányútra ösztöndíjjal a kor egyik festő fővárosába, Münchenbe, majd Belgiumba és Hollandiába utazott, ahol a régi flamand festészet nagy hatással volt rá, például Rembrandt.
Az 1868-69-es téli pesti tárlaton két képpel szerepelt.
Munkácsy hívására Düsseldorfba utazott. Forbes - aki Munkácsy képeiért utazott a német városba - angol műgyűjtő révén Londonban megismerkedhetett John Constable festményeivel. Ismét barátja, Munkácsy révén Franciaországba utazott, s a Barbizonban telepedett le. Művészete a barbizoni festészethez köthető, de sajátos egyéni stílusával egészíti ki azt.
Erdei út
Az 1873-as bécsi világkiállításon az "Erdei út" című képe díjat nyer. Fő műveit 1875 után festi. Az 1878-as párizsi világkiállításon bronzérem a jutalma az "Út a fontainebleau-i erdőben" című műve.
Szinte csak tájképeket fest. Különösen kedves témák számára az erdei utak, erdőbelsők. Szabadban (plein air) festette képeit, ahogyan a rá jellemző színes árnyékolásból is látszik. Jellegzetessége a fény és árnyék játéka, a sötét színek. Művei festőtársai elismerték, de a nagyközönség elismerését életében nem kapta meg. Egészsége megromlott, tüdőbetegsége mellett egy baleset következtében agysérülést is szenvedett.
Hosszú, súlyos betegsége után egy Párizs melletti elmegyógyintézetben hunyt el 1879-ben mindössze 33 évesen.
Hagyatékát - közte hatvanöt képet - halála után Párizsban elárverezték 25 ezer frank értékben. csak 1902-ben láthatta a magyar közönség gyűjtemények kiállítását a Nemzeti Szalonban. Ezt követően a hazai közönség megismeri és elismeri művészetét. 1923-ban Paál László Társaság alakult. Napjainkig az egyik legkedveltebb magyar festő. Műveinek nagy részét a Magyar Nemzeti Galéria őrzi.
Középiskolai tanulmányai során Aradon ismerkedett meg Munkácsy Mihállyal, és részben az ő hatására kezdett el festeni, de nem ő, hanem Böhm Pál volt első mestere. Bár Bécsben a jogi akadémiára iratkozott be, tanulmányait a Képzőművészeti Akadémián folytatta.
Az 1868-69-es téli pesti tárlaton két képpel szerepelt.
Munkácsy hívására Düsseldorfba utazott. Forbes - aki Munkácsy képeiért utazott a német városba - angol műgyűjtő révén Londonban megismerkedhetett John Constable festményeivel. Ismét barátja, Munkácsy révén Franciaországba utazott, s a Barbizonban telepedett le. Művészete a barbizoni festészethez köthető, de sajátos egyéni stílusával egészíti ki azt.
Erdei útAz 1873-as bécsi világkiállításon az "Erdei út" című képe díjat nyer. Fő műveit 1875 után festi. Az 1878-as párizsi világkiállításon bronzérem a jutalma az "Út a fontainebleau-i erdőben" című műve.
Szinte csak tájképeket fest. Különösen kedves témák számára az erdei utak, erdőbelsők. Szabadban (plein air) festette képeit, ahogyan a rá jellemző színes árnyékolásból is látszik. Jellegzetessége a fény és árnyék játéka, a sötét színek. Művei festőtársai elismerték, de a nagyközönség elismerését életében nem kapta meg. Egészsége megromlott, tüdőbetegsége mellett egy baleset következtében agysérülést is szenvedett.
Hosszú, súlyos betegsége után egy Párizs melletti elmegyógyintézetben hunyt el 1879-ben mindössze 33 évesen.
Hagyatékát - közte hatvanöt képet - halála után Párizsban elárverezték 25 ezer frank értékben. csak 1902-ben láthatta a magyar közönség gyűjtemények kiállítását a Nemzeti Szalonban. Ezt követően a hazai közönség megismeri és elismeri művészetét. 1923-ban Paál László Társaság alakult. Napjainkig az egyik legkedveltebb magyar festő. Műveinek nagy részét a Magyar Nemzeti Galéria őrzi.
Hozzászólások