Schiele grafikái Szentendrén
A szentendrei Erdész Galériában augusztus 10-ig tekinthetők meg Egon Schiele (1890-1918) festőművész grafikái.
A tárlaton bemutatott mappát Lányi Richárd magyar származású kiadó készítette Bécsben a művész halála előtti évben. Lányi azzal a kéréssel kereste meg a festőt, hogy saját és Schiele barátainak birtokában lévő művekből fekete-fehér litográfiai mappát szeretne készíteni. Schiele ún. vonalas technikáját kívánta ilyen módon bemutatni.
A Schiele jóváhagyásával készült litográfiai mappák hamar népszerűvé váltak, gazdára találtak. Minden példány számozott, tartalomjegyzéke szignált. A Szentendrén kiállított mappa a 37. számú.
Schiele a XX. század elején egyik legnagyobb figurális festője volt. Jelentőset alkotott más művészeti ágakban, például rajzolásban, nyomtatásban.
Műveit nagyfokú intenzitivitás jellemzi. Számos önarcképet készített.
Első kiállítása a művészet szinte minden ágát felölelő Wiener Werkstätte, a szecesszióhoz köthető művészeti irányzathoz, csoporthoz köthető. 1912-ben Budapesten állított ki.
Schiele érdeklődése az emberi arc mimikája, a mozdulatok, gesztusok kifejező ereje. Alakjai időnként kicsavartnak tűnnek, a mozdulatok a mondanivaló kifejezését szolgálják. Ezt örökítette meg művein. Alakjai az expresszív módon kifejezők: szenvednek, indulataiknak adnak "hangot", fintorognak, grimaszolnak.
Bár Gustav Klimt patronáltja volt, Schiele elfordult a kortárs bécsi szecesszió emberábrázolásától, ábrázolt figurái azonban ugyanígy nem válnak szabaddá, bábuk.
Nem konvencionális, sőt szabados életmódja és erotikus alkotásai miatt elítélték, börtönben is ült.
1918-ban, az első világháború végén 28 évesen halt meg spanyolnátha járványban más művészkollégához hasonlóan.
A grafikáiból ízelítőt adó kiállítás a Bercsényi utca 4. szám alatt tekinthető meg augusztus 10-ig hétfő kivételével 10 és 18 óra között belépődíj nélkül.
www.szentendreihirek.hu
A tárlaton bemutatott mappát Lányi Richárd magyar származású kiadó készítette Bécsben a művész halála előtti évben. Lányi azzal a kéréssel kereste meg a festőt, hogy saját és Schiele barátainak birtokában lévő művekből fekete-fehér litográfiai mappát szeretne készíteni.
A Schiele jóváhagyásával készült litográfiai mappák hamar népszerűvé váltak, gazdára találtak. Minden példány számozott, tartalomjegyzéke szignált. A Szentendrén kiállított mappa a 37. számú.
Schiele a XX. század elején egyik legnagyobb figurális festője volt. Jelentőset alkotott más művészeti ágakban, például rajzolásban, nyomtatásban.
Műveit nagyfokú intenzitivitás jellemzi. Számos önarcképet készített.
Első kiállítása a művészet szinte minden ágát felölelő Wiener Werkstätte, a szecesszióhoz köthető művészeti irányzathoz, csoporthoz köthető. 1912-ben Budapesten állított ki.
Schiele érdeklődése az emberi arc mimikája, a mozdulatok, gesztusok kifejező ereje. Alakjai időnként kicsavartnak tűnnek, a mozdulatok a mondanivaló kifejezését szolgálják. Ezt örökítette meg művein. Alakjai az expresszív módon kifejezők: szenvednek, indulataiknak adnak "hangot", fintorognak, grimaszolnak.
Bár Gustav Klimt patronáltja volt, Schiele elfordult a kortárs bécsi szecesszió emberábrázolásától, ábrázolt figurái azonban ugyanígy nem válnak szabaddá, bábuk.
Nem konvencionális, sőt szabados életmódja és erotikus alkotásai miatt elítélték, börtönben is ült.
1918-ban, az első világháború végén 28 évesen halt meg spanyolnátha járványban más művészkollégához hasonlóan.
A grafikáiból ízelítőt adó kiállítás a Bercsényi utca 4. szám alatt tekinthető meg augusztus 10-ig hétfő kivételével 10 és 18 óra között belépődíj nélkül.
www.szentendreihirek.hu
Hozzászólások