Szabadalmazás alatt álló technikát mutat be a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum új kiállítása
Egy szabadalmazás alatt álló technikával, úgynevezett lignofán eljárással készült műveket mutat be a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum csütörtökön nyíló új időszaki kiállítása. Éber Tamás Fény a fában című tárlata békéscsabai kötődésű neves személyeket mutat be újszerű módon – tájékoztatta a kulturális intézmény közleményben az MTI-t.
Mint írták, a tárlat különlegessége abban rejlik, hogy az Éber Tamás által fejlesztett technológia első alkalommal itt debütál a nagyközönség előtt. A kiállításon szereplő alkotások olyan installációk, melyek nemcsak az adott művészre, hanem arra a művészeti ágra is utalnak, melyben alkottak.
Az alkotó Munkácsy Mihály festőművész mellett olyan művészeket is „megelevenít” a tárlaton, akiket a ma élők személyesen is ismerhettek, köztük Rábai Miklós néptánc-koreográfust, Sík Ferenc rendezőt, színitanház-vezetőt, Lenkefi Konrád bábszínház-alapító bábművészt, Gubis Mihály képzőművészt, Barbócz Sándor prímást és Kara Tünde színművésznőt.
Éber Tamás elárulta, Barbócz Sándor arca például egy hegedű hátlapján elevenedik meg, amihez fájó szívvel ugyan, de egy használt hangszert bontott szét.
Kara Tündének miniszínpadot álmodott meg, bársonyfüggöny ölelésébe helyezve a fiatalon elhunyt színésznőt. Sík Ferencet egy rendezői szék - kivehető és csapóként is használható – háttámlájába „rejtette el”.
Éber Tamás felidézte, hogy öt éve pályázati támogatásból vett egy CNC-gépet, egy lézervágót és egy 3D nyomtatót. Akkoriban találkozott az úgynevezett litofán technikával, amely eredetileg egy finom és áttetsző porcelánba vésett vagy öntött mű, amely fényforrás által megvilágítva látható tisztán. Rögtön azon kezdett gondolkodni, hogyan tudná a technikát fában használni, ám két évig tartott, mire az eljárást sikerült az „élő, mozgó, könnyen vetemedő” fában is megvalósítani. Ezt a technológiát nevezte el a fa (lignum) miatt lignofán eljárásnak.
A békéscsabai művész szeretné, ha a technika ismertté válna, bútordarabokban is szívesen viszontlátná. Újításáért tavaly novemberben a Magyar Tudományos Akadémia innovációs díját nyerte el. A technika jelenleg szabadalmaztatás alatt áll. A tárlat a múzeum Zsilinszky Mihály-termében január 26-ig tekinthető meg.
(Forrás: MTI)
Mint írták, a tárlat különlegessége abban rejlik, hogy az Éber Tamás által fejlesztett technológia első alkalommal itt debütál a nagyközönség előtt.
Az alkotó Munkácsy Mihály festőművész mellett olyan művészeket is „megelevenít” a tárlaton, akiket a ma élők személyesen is ismerhettek, köztük Rábai Miklós néptánc-koreográfust, Sík Ferenc rendezőt, színitanház-vezetőt, Lenkefi Konrád bábszínház-alapító bábművészt, Gubis Mihály képzőművészt, Barbócz Sándor prímást és Kara Tünde színművésznőt.
Éber Tamás elárulta, Barbócz Sándor arca például egy hegedű hátlapján elevenedik meg, amihez fájó szívvel ugyan, de egy használt hangszert bontott szét.
Kara Tündének miniszínpadot álmodott meg, bársonyfüggöny ölelésébe helyezve a fiatalon elhunyt színésznőt. Sík Ferencet egy rendezői szék - kivehető és csapóként is használható – háttámlájába „rejtette el”.
Éber Tamás felidézte, hogy öt éve pályázati támogatásból vett egy CNC-gépet, egy lézervágót és egy 3D nyomtatót. Akkoriban találkozott az úgynevezett litofán technikával, amely eredetileg egy finom és áttetsző porcelánba vésett vagy öntött mű, amely fényforrás által megvilágítva látható tisztán. Rögtön azon kezdett gondolkodni, hogyan tudná a technikát fában használni, ám két évig tartott, mire az eljárást sikerült az „élő, mozgó, könnyen vetemedő” fában is megvalósítani. Ezt a technológiát nevezte el a fa (lignum) miatt lignofán eljárásnak.
A békéscsabai művész szeretné, ha a technika ismertté válna, bútordarabokban is szívesen viszontlátná. Újításáért tavaly novemberben a Magyar Tudományos Akadémia innovációs díját nyerte el. A technika jelenleg szabadalmaztatás alatt áll. A tárlat a múzeum Zsilinszky Mihály-termében január 26-ig tekinthető meg.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások