Tanulmánykötet jelent meg a magyar populáris zenéről
Műfajok, stílusok, kultúrák címmel tizenhárom tanulmányt tartalmazó kötet jelent meg a magyar populáris zenéről. A könyv a 2014 telén az MTA BTK Zenetudományi Intézetében megrendezett kétnapos konferencia előadásaiból ad válogatást.
"Szerettük volna megragadni azt a diverzitást, amely a 20-21. századi populáris zenei jelenségek hazai és nemzetközi kutatását jellemzi, másfelől szem előtt tartani, hogy a politika- és művelődéstörténeti, zene- és médiatudományi, esztétikai, szociológiai megközelítések csak együttesen fejezhetik ki a fogalom meghatározottságát" - fogalmazott előszavában Ignácz Ádám zeneesztéta, zenetörténész, a kötet szerkesztője.
A Rózsavölgyi és Társa Kiadó által gondozott könyv tanulmányai az Osztrák-Magyar Monarchia idejétől a Horthy-, Rákosi- és Kádár-korszakon át egészen napjainkig adnak képet arról, mi mindenre vonatkozott, és kulturális életünkben milyen fontos szerepet játszott a populáris zene. A könyv - akárcsak a tavalyi kétnapos konferencia - a kupléval és az operettel, a cigányzenével, a kommunista kultúrpolitikával, a slágerekkel egyaránt foglalkozik. A szerzők módszere, érdeklődési köre és intellektuális háttere igen különböző, muzikológusok, társadalom- és politikatörténészek, gyakorló zenészek egyaránt találhatók köztük.
Szerepel benne tanulmány a polbeatet játszott Orfeo zenekarról Ring Orsolya tollából, a Fekete Lyukról (a szerző Tóth Eszter Zsófia) vagy egy legendás alternatív zenész, Vig Mihály filmzenei munkásságáról, amelyet Hajnóczy Csaba, a Kontroll Csoport egykori, a Kampec Dolores jelenlegi tagja készített.
Loch Gergely a magyar kuplék történetébe enged bepillantást, az operett átalakulását követi nyomon a műfaj legismertebb és talán legnagyobb hatású magyar darabján, a Csárdáskirálynőn keresztül Imre Zoltán, míg Heltai Gyöngyi az aczéli kultúrpolitika zenész színházi preferenciáit taglalja. Riskó Kata a cigányzenéről írt tanulmányt egy étterem-monográfia nyomán. Témaként szerepel az állampárt populáris zenével kapcsolatos tevékenysége (Csatári Bence), a progresszív rock (Ignácz Ádám), az underground (Barna Emília), valamint az audioformátumok és zenei technológiák kulturális megalkotása (Tófalvy Tamás) is.
A Műfajok, stílusok, szubkultúrák - Tanulmányok a magyar populáris zenéről című kötet bemutatója péntek délután lesz az MTA BTK Zenetudományi Intézetében a budai Várban.
MTI
"Szerettük volna megragadni azt a diverzitást, amely a 20-21.
A Rózsavölgyi és Társa Kiadó által gondozott könyv tanulmányai az Osztrák-Magyar Monarchia idejétől a Horthy-, Rákosi- és Kádár-korszakon át egészen napjainkig adnak képet arról, mi mindenre vonatkozott, és kulturális életünkben milyen fontos szerepet játszott a populáris zene. A könyv - akárcsak a tavalyi kétnapos konferencia - a kupléval és az operettel, a cigányzenével, a kommunista kultúrpolitikával, a slágerekkel egyaránt foglalkozik. A szerzők módszere, érdeklődési köre és intellektuális háttere igen különböző, muzikológusok, társadalom- és politikatörténészek, gyakorló zenészek egyaránt találhatók köztük.
Szerepel benne tanulmány a polbeatet játszott Orfeo zenekarról Ring Orsolya tollából, a Fekete Lyukról (a szerző Tóth Eszter Zsófia) vagy egy legendás alternatív zenész, Vig Mihály filmzenei munkásságáról, amelyet Hajnóczy Csaba, a Kontroll Csoport egykori, a Kampec Dolores jelenlegi tagja készített.
Loch Gergely a magyar kuplék történetébe enged bepillantást, az operett átalakulását követi nyomon a műfaj legismertebb és talán legnagyobb hatású magyar darabján, a Csárdáskirálynőn keresztül Imre Zoltán, míg Heltai Gyöngyi az aczéli kultúrpolitika zenész színházi preferenciáit taglalja. Riskó Kata a cigányzenéről írt tanulmányt egy étterem-monográfia nyomán. Témaként szerepel az állampárt populáris zenével kapcsolatos tevékenysége (Csatári Bence), a progresszív rock (Ignácz Ádám), az underground (Barna Emília), valamint az audioformátumok és zenei technológiák kulturális megalkotása (Tófalvy Tamás) is.
A Műfajok, stílusok, szubkultúrák - Tanulmányok a magyar populáris zenéről című kötet bemutatója péntek délután lesz az MTA BTK Zenetudományi Intézetében a budai Várban.
MTI
Hozzászólások