Tűzfalfestmény készült Szenes Hanna mártírhalált halt költőről
A mártírhalált halt Szenes Hanna költő és ejtőernyős emléke előtt tiszteleg az a budapesti Frankel Leó út 78. alatti társasház tűzfalára elkészült falfestés, amely a holokauszt 80. emlékévéhez kapcsolódva készült el a Színes Város Csoport kezdeményezésére.
Thamó Emese tervezte a szabadtéri festményt, amely a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (MAZSÖK), a II. kerület Önkormányzata, valamint a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége támogatásával készült el - közölte a Színes Város Csoport pénteken az MTI-vel.
A 130 négyzetméteres tűzfalfestmény megalkotásán hat ember dolgozott, akik tíz nap alatt készítették el a képet. A tűzfal omladozó állapotban volt, így a művészeti projektet komoly állagmegóvási, szigetelési munka előzte meg. A közlemény idézi Flór Pétert, a Színes Város Csoport főtitkárát, aki elmondta, hogy három évvel ezelőtt merült fel a gondolat, hogy a magyar költő, Szenes Hanna emlékét egy tűzfalon is meg kellene örökíteni, hiszen akkoriban indította el a Színes Város a kiemelkedő, fiktív, valós vagy kortárs magyar nőkről szóló falfestmény-sorozatát.
"Nem célunk a hőskultusz előhívása, hiszen az elmúlt 15-16 évben több mint 100 murális alkotást valósítottunk meg, amelyek közül csak néhány esik bele ebbe a tematikába, mégis fontos, hogy a missziónk szerint társadalmi témájú, művészeti falfestő-projekteket kezdeményezzünk" - fejtette ki. A sorozat első alakja a Karikó Katalint bemutató falfestmény volt a Krisztina körúton, majd Újbudán, a ma is látható Hétköznapi istennők projekt jött létre, amelyet a Szegedi szecesszió múzsája című kép, most pedig Szenes Hanna portréja követett.
Grósz Andor, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnöke a közleményben felidézi, hogy Szenes Hannát kivégezték, de emléke tovább él Izraelben, ahol nevével és életművével mindenki már nagyon fiatalon megismerkedik. "Szenes Hanna példája arra inspirál minket, hogy az igaz ügyekért ki kell állni, és vannak igaz ügyek, amelyek érdekében, ha szükséges, áldozatot kell hozni. Különösen fontos ez számunkra most, amikor bármelyik pillanatban lángba borulhat a Közel-Kelet, és amikor sokfelé a nagyvilágban az antiszemitizmus évtizedek óta nem látott méreteket ölt" - fogalmazott.
Szenes Hanna 1921. július 17-én született Budapesten Szenes Béla író lányaként. A középiskola elvégzése és az első zsidótörvény megjelenése után, 1939-ben vándorolt ki Palesztinába, ott egy kibucban telepedett le, és nem sokkal később már héberül írta verseit. A második világháború kitörésekor önkéntesnek jelentkezett a palesztinai brit hadseregbe. Ott ejtőernyős lett, ami nőknél ritkaságszámba ment, és főhadnagyi rangot ért el. Később, mivel menteni akarta az üldözötteket, visszatért Magyarországra.
Jugoszláv területen partizánok közé dobták le, majd 1944 júniusában három társával átkelt a Dráván, de magyar területen csendőrök fogságába esett. Börtönből-börtönbe szállították, kínzásokon és vallatásokon esett át, majd miután nem tudták megtörni, a Margit körúti fogházban kivégezték. Szenes Hanna Izrael nemzeti hőse, a közel-keleti országban számos utca, tér viseli a nevét. Naplója, levelei és versei 1991-ben a Szépirodalmi Kiadó gondozásában jelentek meg, 2001-ben tiszteletére emléktáblát és -termet avattak Izrael Állam budapesti nagykövetségén, 2007-ben sírkövet a Kozma utcai temetőben, teljes irodalmi hagyatéka pedig 2020 novemberében került az Izraeli Nemzeti Könyvtár birtokába.
A magyarországi zsidó szerveztek és az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottsága kezdeményezésére az UNESCO Közgyűlése a 2021-es év kiemelt fontosságú évfordulói sorába felvette Szenes Hanna születésének 100. évfordulóját is. A tűzfalfestmény a magyarországi holokauszt 80. évfordulója alkalmából megvalósult megemlékezés-sorozat részeként született, amelyet a kormány és a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány szervezett.
(Forrás: MTI)
Thamó Emese tervezte a szabadtéri festményt, amely a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (MAZSÖK), a II. kerület Önkormányzata, valamint a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége támogatásával készült el - közölte a Színes Város Csoport pénteken az MTI-vel.A 130 négyzetméteres tűzfalfestmény megalkotásán hat ember dolgozott, akik tíz nap alatt készítették el a képet. A tűzfal omladozó állapotban volt, így a művészeti projektet komoly állagmegóvási, szigetelési munka előzte meg. A közlemény idézi Flór Pétert, a Színes Város Csoport főtitkárát, aki elmondta, hogy három évvel ezelőtt merült fel a gondolat, hogy a magyar költő, Szenes Hanna emlékét egy tűzfalon is meg kellene örökíteni, hiszen akkoriban indította el a Színes Város a kiemelkedő, fiktív, valós vagy kortárs magyar nőkről szóló falfestmény-sorozatát.
"Nem célunk a hőskultusz előhívása, hiszen az elmúlt 15-16 évben több mint 100 murális alkotást valósítottunk meg, amelyek közül csak néhány esik bele ebbe a tematikába, mégis fontos, hogy a missziónk szerint társadalmi témájú, művészeti falfestő-projekteket kezdeményezzünk" - fejtette ki. A sorozat első alakja a Karikó Katalint bemutató falfestmény volt a Krisztina körúton, majd Újbudán, a ma is látható Hétköznapi istennők projekt jött létre, amelyet a Szegedi szecesszió múzsája című kép, most pedig Szenes Hanna portréja követett.
Grósz Andor, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnöke a közleményben felidézi, hogy Szenes Hannát kivégezték, de emléke tovább él Izraelben, ahol nevével és életművével mindenki már nagyon fiatalon megismerkedik. "Szenes Hanna példája arra inspirál minket, hogy az igaz ügyekért ki kell állni, és vannak igaz ügyek, amelyek érdekében, ha szükséges, áldozatot kell hozni. Különösen fontos ez számunkra most, amikor bármelyik pillanatban lángba borulhat a Közel-Kelet, és amikor sokfelé a nagyvilágban az antiszemitizmus évtizedek óta nem látott méreteket ölt" - fogalmazott.
Szenes Hanna 1921. július 17-én született Budapesten Szenes Béla író lányaként. A középiskola elvégzése és az első zsidótörvény megjelenése után, 1939-ben vándorolt ki Palesztinába, ott egy kibucban telepedett le, és nem sokkal később már héberül írta verseit. A második világháború kitörésekor önkéntesnek jelentkezett a palesztinai brit hadseregbe. Ott ejtőernyős lett, ami nőknél ritkaságszámba ment, és főhadnagyi rangot ért el. Később, mivel menteni akarta az üldözötteket, visszatért Magyarországra.
Jugoszláv területen partizánok közé dobták le, majd 1944 júniusában három társával átkelt a Dráván, de magyar területen csendőrök fogságába esett. Börtönből-börtönbe szállították, kínzásokon és vallatásokon esett át, majd miután nem tudták megtörni, a Margit körúti fogházban kivégezték. Szenes Hanna Izrael nemzeti hőse, a közel-keleti országban számos utca, tér viseli a nevét. Naplója, levelei és versei 1991-ben a Szépirodalmi Kiadó gondozásában jelentek meg, 2001-ben tiszteletére emléktáblát és -termet avattak Izrael Állam budapesti nagykövetségén, 2007-ben sírkövet a Kozma utcai temetőben, teljes irodalmi hagyatéka pedig 2020 novemberében került az Izraeli Nemzeti Könyvtár birtokába.
A magyarországi zsidó szerveztek és az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottsága kezdeményezésére az UNESCO Közgyűlése a 2021-es év kiemelt fontosságú évfordulói sorába felvette Szenes Hanna születésének 100. évfordulóját is. A tűzfalfestmény a magyarországi holokauszt 80. évfordulója alkalmából megvalósult megemlékezés-sorozat részeként született, amelyet a kormány és a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány szervezett.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások