Új kollégiumi struktúrával működik tovább az NKA 2016-ban
Új kollégiumi struktúrával működik tovább 2016-ban a Nemzeti Kulturális Alap (NKA), a szervezet szakmai bizottságaiba a tagok egyharmadát ezentúl a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) jelölheti.
A december elején született törvénymódosítás szerint a Nemzeti Kulturális Alap Bizottság - amely az NKA elnökéből (az emberi erőforrások miniszteréből), az alap alelnökéből és a tagokból áll - tagjainak egyharmadát a miniszter saját hatáskörében, egyharmadát az MMA, további egyharmadát pedig az érintett szakmai szervezetek javaslata alapján nevezi ki. Eddig a tagok felét a miniszter saját hatáskörében, másik felét pedig az érintett szakmai szervezetek javaslata alapján bízta meg.
A változtatás értelmében az NKA alelnökét a szakminiszter ezentúl az MMA-elnök véleményének kikérésével nevezi ki. Emellett a módosítás rögzíti azt is, hogy a Nemzeti Kulturális Alap Bizottság a miniszter és az MMA elnöke által jóváhagyott éves munkaterv alapján látja el feladatát.
Ugyancsak változás, hogy az NKA forrásainak felhasználásáról döntő testületeket, a művészeti főtematikájú állandó szakmai kollégiumokat a miniszter - az MMA elnöke véleményének kikérése után - rendelettel hozza létre, és az MMA elnökének egyetértésével nevezi ki azok vezetőit.
Az állandó szakmai kollégiumokba eddig a tagok felét a miniszter saját hatáskörben, másik felét pedig az érintett szakmai szervezetek javaslata alapján bízta meg. A törvénymódosítás értelmében ezentúl a tagok egyharmadát a miniszter saját hatáskörben kéri fel az érintett szakmai szervezetek véleményének meghallgatása után, egyharmadát az MMA, további egyharmadát pedig a szakmai szervezetek delegálják. Az állandó szakmai kollégiumok hatáskörébe nem tartozó igények elbírálására a miniszter ideiglenes szakmai kollégiumot is létrehozhat, amelyekben az MMA részvételét szintén biztosítani kell.
A törvénymódosítást kezdeményező Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter szerint az MMA kulturális életben elfoglalt helyére tekintettel indokolt, hogy a NKA-val mint elkülönített állami pénzalappal szorosabban együttműködjön, és részt vehessen a művészeti területet érintő döntéshozatalban. Mint fogalmazott, a törvénymódosítás megerősíti az MMA-nak a művészeti életben elfoglalt kultúrstratégiai szerepét.
Az új kollégiumi struktúrát a törvénymódosítás alapján 2016. január 1-jéig kell létrehozni.
MTI
A december elején született törvénymódosítás szerint a Nemzeti Kulturális Alap Bizottság - amely az NKA elnökéből (az emberi erőforrások miniszteréből), az alap alelnökéből és a tagokból áll - tagjainak egyharmadát a miniszter saját hatáskörében, egyharmadát az MMA, további egyharmadát pedig az érintett szakmai szervezetek javaslata alapján nevezi ki. Eddig a tagok felét a miniszter saját hatáskörében, másik felét pedig az érintett szakmai szervezetek javaslata alapján bízta meg.
A változtatás értelmében az NKA alelnökét a szakminiszter ezentúl az MMA-elnök véleményének kikérésével nevezi ki. Emellett a módosítás rögzíti azt is, hogy a Nemzeti Kulturális Alap Bizottság a miniszter és az MMA elnöke által jóváhagyott éves munkaterv alapján látja el feladatát.
Ugyancsak változás, hogy az NKA forrásainak felhasználásáról döntő testületeket, a művészeti főtematikájú állandó szakmai kollégiumokat a miniszter - az MMA elnöke véleményének kikérése után - rendelettel hozza létre, és az MMA elnökének egyetértésével nevezi ki azok vezetőit.
Az állandó szakmai kollégiumokba eddig a tagok felét a miniszter saját hatáskörben, másik felét pedig az érintett szakmai szervezetek javaslata alapján bízta meg. A törvénymódosítás értelmében ezentúl a tagok egyharmadát a miniszter saját hatáskörben kéri fel az érintett szakmai szervezetek véleményének meghallgatása után, egyharmadát az MMA, további egyharmadát pedig a szakmai szervezetek delegálják. Az állandó szakmai kollégiumok hatáskörébe nem tartozó igények elbírálására a miniszter ideiglenes szakmai kollégiumot is létrehozhat, amelyekben az MMA részvételét szintén biztosítani kell.
A törvénymódosítást kezdeményező Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter szerint az MMA kulturális életben elfoglalt helyére tekintettel indokolt, hogy a NKA-val mint elkülönített állami pénzalappal szorosabban együttműködjön, és részt vehessen a művészeti területet érintő döntéshozatalban. Mint fogalmazott, a törvénymódosítás megerősíti az MMA-nak a művészeti életben elfoglalt kultúrstratégiai szerepét.
Az új kollégiumi struktúrát a törvénymódosítás alapján 2016. január 1-jéig kell létrehozni.
MTI
Hozzászólások