Zene + költészet: Akosh S. és Závada Péter fellépése az Urániában
Zene és szó találkozik február 3-án pénteken az Uránia Nemzeti Filmszínházban. Szelevényi Ákos (Akosh S.) szaxofonművész és zenésztársai együtt lépnek színpadra a fiatal nemzedék egyik elismert költőjével, Závada Péterrel a 4. Uránia Filmnapok alkalmából.
Az improvizatív előadás vezérmotívuma illeszkedik a február 1-től 5-ig tartó filmünnep központi témájához, a montázshoz. Szelevényi erre az alkalomra Závada mellett a fiatal magyar dzsesszgeneráció képviselőit kérte fel közreműködőnek. A produkcióban szerepel Porteleki Áron (dob, brácsa, ütőhangszerek), Ajtai Péter (nagybőgő, ütőhangszerek) és Miklós Szilveszter (dob, gongok és ütőhangszerek) is - közölték a szervezők az MTI-vel.
A Párizsból nemrég hazatért Szelevényi zenei világát a különleges hangszerek és hangzások jellemzik, bár koncertjein a főszereplő általában a tenorszaxofon, amelyen az est hangulatától függően szólaltat meg szabadon dzsessz- és népzenei ihletésű dallamokat. "Nem az a lényeg, milyen stílusú a zene, hanem hogy mit közvetít a hang minőségén keresztül" - mondta Akosh S. egy interjúban. Produkciója nem egyszer csatlakozik társművészetekhez, irodalomhoz, filmhez, ilyen volt például tavaly őszi fellépése az Urániában, az Elégia - Hommage á Huszárik.
Február 3-án este A zene szava címmel a kortárs költészet és a kortárs szabad zene közti lehetséges kapcsolatokkal kísérletezik. Különleges, egzotikus hangszerparkot szólaltat meg zenésztársaival. A világ különböző tájairól összegyűjtött hangszerei (fafúvósok, vietnami szertartásgongok, tibeti hangtálak, zitherek, gardonok) nagyrészt most először lesznek hallhatók Magyarországon. Ebben az érdekes montázsprodukcióban a zenei hangszőnyegek teret hagynak a versnek is. Ezeken a pontokon lép be a produkcióba Závada Péter.
Závada, aki maga is zenél és alapító tagja az Akkezdet Phiai underground hiphop csapatnak, az Urániában olyan újabb műveiből ad elő, amelyek töredékességükkel illeszkednek a montázsszerkezethez, és tematikailag a nézés, a film és a színház esztétikájához kapcsolódnak. Köztük szerepel a Műút folyóiratban nemrég megjelent A néma súgó című vers vagy az ÉS-ben tavaly év végén napvilágot látott Voluptas és Curiositas című versciklus.
A 4. Uránia Filmnapok keretében látható produkció olyan filmtörténeti klasszikusok közé ékelődik, mint Eizenstein Patyomkin páncélosa és Ingmar Bergman Personája. Az irodalom a filmnapok más programjaiban is szerephez jut, például a Film és irodalom találkozása a montázsasztalon című összeállításban, amely Enyedi Ildikó Téli hadjárat és Szemző Tibor Láthatatlan történet című művét szerepelteti. Előbbi Füst Milán, utóbbi Hamvas Béla írásaira épül.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások