Az "elhagyott" DNS illegális útja
Heather Dewey-Hagborg amerikai művésznő legutóbbi projektje nem csak szokatlansága miatt kapott széles körű figyelmet, hanem amiatt is, mert többen megkérdőjelezték a törekvés jogszerűségét.
A projekt ugyanis egy sor olyan arc szoborból áll, amelyeket eldobott cigarettacsikkek, rágógumik s más utcai hulladékból kinyert DNS minták alapján állított össze illetve hozott létre a művésznő. A dolog jogi oldala azért is bajos, mert 1996-óta New York államban érvényben lévő törvény szerint tilos DNS tesztet végezni az alany írásos beleegyezése nélkül. Ugyanakkor Dewey-Hagborg szó szerint talált anyagból dolgozott: a felhasznált mintákat az utcáról gyűjtötte be, így aztán nem is tudott volna felmutatni semmilyen beleegyezésről szóló írásos dokumentumot. Az ügyet tovább bonyolítja a művésznő azon érve, miszerint ez a projekt nem sért semmilyen személyiségi jogokat, lévén, hogy szobrok nem pontos arcmásolatok.
Dewey-Hagborg projektje rávilágít arra problémára, amellyel napjainkban mind gyakrabban szembesülünk: a DNS begyűjtése és analizálása egyre könnyebbé válik. Mind ezidáig az amerikai bíróságok nem kötelezték a rendvédelmi szerveket parancs bemutatására mielőtt a gyanúsított genetikai információit begyűjtik, ám most, hogy egy átlag polgár is kérheti DNS teszt elvégzését bármilyen olyan tárgy esetében, amely valaki más DNS-ét tartalmazza, a jogszabály megújítását egyre többen sürgetik.
A bioetikai kérdések terén végzett tanulmányok hatására, nem kisebb szervezet, mint az Egyesült Államok Elnöki Bizottság (US Presindetial Comission) javasolta a genetikai adatvédelmi jogszabályok átalakítását.
Forrás: www.bigthink.com
A projekt ugyanis egy sor olyan arc szoborból áll, amelyeket eldobott cigarettacsikkek, rágógumik s más utcai hulladékból kinyert DNS minták alapján állított össze illetve hozott létre a művésznő. A dolog jogi oldala azért is bajos, mert 1996-óta New York államban érvényben lévő törvény szerint tilos DNS tesztet végezni az alany írásos beleegyezése nélkül. Ugyanakkor Dewey-Hagborg szó szerint talált anyagból dolgozott: a felhasznált mintákat az utcáról gyűjtötte be, így aztán nem is tudott volna felmutatni semmilyen beleegyezésről szóló írásos dokumentumot. Az ügyet tovább bonyolítja a művésznő azon érve, miszerint ez a projekt nem sért semmilyen személyiségi jogokat, lévén, hogy szobrok nem pontos arcmásolatok.
Dewey-Hagborg projektje rávilágít arra problémára, amellyel napjainkban mind gyakrabban szembesülünk: a DNS begyűjtése és analizálása egyre könnyebbé válik. Mind ezidáig az amerikai bíróságok nem kötelezték a rendvédelmi szerveket parancs bemutatására mielőtt a gyanúsított genetikai információit begyűjtik, ám most, hogy egy átlag polgár is kérheti DNS teszt elvégzését bármilyen olyan tárgy esetében, amely valaki más DNS-ét tartalmazza, a jogszabály megújítását egyre többen sürgetik.
A bioetikai kérdések terén végzett tanulmányok hatására, nem kisebb szervezet, mint az Egyesült Államok Elnöki Bizottság (US Presindetial Comission) javasolta a genetikai adatvédelmi jogszabályok átalakítását.
Forrás: www.bigthink.com
Hozzászólások